Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mohai Ágnes víz

Index Mohai Ágnes víz

A Mohai Ágnes ásványvíz forrása Fejér vármegyében, a Bakony lábánál Moha településen található.

41 kapcsolatok: Alexander von Bach, Amade László, Bajzáth György András, Bakony, Bécs, Bél Mátyás, Boleman István (orvos), Brüsszel, Budapest, Chyzer Kornél, Fényes Elek, Fejér vármegye, Felező számnév, Graz, Hidrogén-karbonát, I. Ferenc József magyar király, Kalcium, Kálium, Kitaibel Pál, Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913), Lengyel Dániel (orvos), Lipcse (Németország), Magnézium, Magyarország, Mór (település), Móri-árok, Mezőföld, Moha (település), Nátrium, Nitrit, Pészak, Sárkeresztes, Székesfehérvár, Torontál vármegye, Trieszt, Vértes (hegység), VII. Eduárd brit király, Wachtel Dávid, Zsigmondy Vilmos, 1810-es móri földrengés, 1896-os millenniumi ünnepségek.

Alexander von Bach

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alexander Bach.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Alexander von Bach · Többet látni »

Amade László

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Amade László · Többet látni »

Bajzáth György András

Pészaki báró Bajzáth György András (Tata, 1791. november 28. (keresztelés) – Pest, 1869. április 3.), királyi tanácsos, országgyűlési követ, zeneszerző, érmegyűjtő, író, mecénás, díszletfestő, Ugocsa vármegye alispánja.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Bajzáth György András · Többet látni »

Bakony

A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Bakony · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Bécs · Többet látni »

Bél Mátyás

Bél Mátyás (szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius) Ocsova, 1684.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Bél Mátyás · Többet látni »

Boleman István (orvos)

Boleman István (Selmecbánya, 1839. március 11. – Selmecbánya, 1905. január 25.) orvostudor, Besztercebánya és Bars megye tiszteletbeli főorvosa, Vihnye fürdőorvosa, királyi tanácsos.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Boleman István (orvos) · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Brüsszel · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Budapest · Többet látni »

Chyzer Kornél

Chyzer Kornél (teljes nevén: Chyzer Kornél Ignác Ferenc) (Bártfa, 1836. január 4. – Budapest, 1909. szeptember 21.) magyar orvos, balneológus, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Chyzer Kornél · Többet látni »

Fényes Elek

Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).

Új!!: Mohai Ágnes víz és Fényes Elek · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Fejér vármegye · Többet látni »

Felező számnév

A felező számnév sok nyelvben olyan számnév, amelynek jelentése a benne szereplő sorszámnév értéke, mínusz fél.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Felező számnév · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Graz · Többet látni »

Hidrogén-karbonát

#ÁTIRÁNYÍTÁS:Kategória:Hidrogén-karbonátok.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Hidrogén-karbonát · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Mohai Ágnes víz és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Kalcium

A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Kalcium · Többet látni »

Kálium

A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Kálium · Többet látni »

Kitaibel Pál

Kitaibel Pál (Nagymarton, 1757. február 3. – Pest, 1817. december 13.) magyar botanikus és kémikus.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Kitaibel Pál · Többet látni »

Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913)

ebesfalvi Lengyel Béla (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. március 11.) vegyész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913) · Többet látni »

Lengyel Dániel (orvos)

Lengyel Dániel (Kolozsvár, 1815. november 15. – Pozsony, 1884. augusztus 14.) orvos, honvédorvos, tanár, gimnáziumi igazgató.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Lengyel Dániel (orvos) · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Magnézium

A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Magnézium · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Magyarország · Többet látni »

Mór (település)

Lamberg-kastély Mór város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Mór (település) · Többet látni »

Móri-árok

A Móri-árok a Bakonyt a Vértestől elválasztó, északnyugat–délkeleti irányú völgy.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Móri-árok · Többet látni »

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Mezőföld · Többet látni »

Moha (település)

Moha község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Moha (település) · Többet látni »

Nátrium

A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Nátrium · Többet látni »

Nitrit

A nitrition A nitrition kalottamodellje. A nitrition szervetlen anion, képlete NO2−.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Nitrit · Többet látni »

Pészak

Pészak település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Pészak · Többet látni »

Sárkeresztes

Sárkeresztes község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvár északi szomszédságában, a Móri-árok délkeleti végénél.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Sárkeresztes · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Székesfehérvár · Többet látni »

Torontál vármegye

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Torontál vármegye · Többet látni »

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Trieszt · Többet látni »

Vértes (hegység)

A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Vértes (hegység) · Többet látni »

VII. Eduárd brit király

VII.

Új!!: Mohai Ágnes víz és VII. Eduárd brit király · Többet látni »

Wachtel Dávid

A Pesti Egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanárai 1863-ban. Balról jobbra állnak (1) Diescher János, (2) Wagner János, (3) Arányi Lajos, (4) Semmelweis Ignác (kezeit keresztben tartja), (5) Lippay Gáspár, (6) Lenhossék József, (7) Jendrássik Jenő, (8) Nedelkó Döme, (9) Linzbauer Ferenc, (10) Wachtel Dávid, (11) Stockinger Tamás. Ülnek: (12) Zlamál Vilmos, (13) Sauer Ignác, (14) Rupp N. János, (15) Balassa János. Festő Marastoni József Wachtel Dávid (Nagykanizsa, 1807. – Buda, 1872. március 16.) orvosdoktor, orvosügyi tanácsos, egyetemi tanár.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Wachtel Dávid · Többet látni »

Zsigmondy Vilmos

Zsigmondy Vilmos bányamérnök Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Mohai Ágnes víz és Zsigmondy Vilmos · Többet látni »

1810-es móri földrengés

Az 1810-es móri földrengés 1810.

Új!!: Mohai Ágnes víz és 1810-es móri földrengés · Többet látni »

1896-os millenniumi ünnepségek

300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.

Új!!: Mohai Ágnes víz és 1896-os millenniumi ünnepségek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »