Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Állatok, Ízeltlábúak, Ősszárnyúak, Carl von Linné, Egyenlőtlen szárnyú szitakötők, Faj, Laposhasú acsák, Libella, Libellula, Magyarország, Mediterrán faunavidék, Otto Friedrich Müller, Rovarok, Szárnyas rovarok, Szitakötők.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Mocsári szitakötő és Állatok · Többet látni »
Ízeltlábúak
Az ízeltlábúak (Arthropoda) csoportja az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs, amelynek (egyes trilobitaszerű lenyomatok tanúsága szerint) már a prekambriális Ediakara-faunában is élhettek képviselői.
Új!!: Mocsári szitakötő és Ízeltlábúak · Többet látni »
Ősszárnyúak
Az ősszárnyúak vagy ősi szárnyas rovarok (Palaeoptera) a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egy ősi ága.
Új!!: Mocsári szitakötő és Ősszárnyúak · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Mocsári szitakötő és Carl von Linné · Többet látni »
Egyenlőtlen szárnyú szitakötők
Az egyenlőtlen szárnyú szitakötők avagy nagy szitakötők (Anisoptera) az egyik legősibb rovarrend, a szitakötők (Odonata) három alrendjének egyike.
Új!!: Mocsári szitakötő és Egyenlőtlen szárnyú szitakötők · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Mocsári szitakötő és Faj · Többet látni »
Laposhasú acsák
A laposhasú acsák (laposacsák, Libellulidae) a rovarok (Insecta) osztályában a szitakötők (Odonata) rendjében a laposhasú acsafélék (Libelluloidea) öregcsalád névadó családja.
Új!!: Mocsári szitakötő és Laposhasú acsák · Többet látni »
Libella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízmérték.
Új!!: Mocsári szitakötő és Libella · Többet látni »
Libellula
A Libellula a rovarok (Insecta) osztályában a szitakötők (Odonata) rendjébe sorolt a laposhasú acsák (Libellulidae) családjának névadó neme.
Új!!: Mocsári szitakötő és Libellula · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Mocsári szitakötő és Magyarország · Többet látni »
Mediterrán faunavidék
A mediterrán faunavidék a palearktikus faunatartomány (Palearktisz) hat faunavidékének egyike.
Új!!: Mocsári szitakötő és Mediterrán faunavidék · Többet látni »
Otto Friedrich Müller
Otto Friedrich Müller (Koppenhága, 1730. március 2. – Koppenhága, 1784. december 26.) dán természettudós, zoológus és botanikus.
Új!!: Mocsári szitakötő és Otto Friedrich Müller · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Mocsári szitakötő és Rovarok · Többet látni »
Szárnyas rovarok
A szárnyas rovarok (Pterygota) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében és a rovarok (Insecta) osztályának egyik alosztálya – más felosztásban elsődlegesen szárnyas rovarok néven a kétbütykűek (Dycondylea) alosztályának egyik szekciója.
Új!!: Mocsári szitakötő és Szárnyas rovarok · Többet látni »
Szitakötők
A szitakötők (Odonata) lárvakorukban édesvízben fejlődő, ragadozó rovarok.
Új!!: Mocsári szitakötő és Szitakötők · Többet látni »
