Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
98 kapcsolatok: Alsószentbenedek, Anton Pavlovics Csehov, Belgrád, Bolsevizmus, Budapest, Dachaui koncentrációs tábor, Danilo Türk, Gállos Orsolya, Goli otok, Impresszionizmus, Ivan Cankar, Ivanóczy Ferenc, Jaksity György, Június 8., Jugoszlávia, Klekl József (politikus), Knut Hamsun, Lendva, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Ljubljana, Magyar nyelv, Magyarellenesség, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Magyarosítás, Makszim Gorkij, Mikola Sándor, Muravidék, Nagypalina, Naturalizmus (művészet), Nácizmus, Novine, Orosz irodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Prežihov Voranc, Rába, Szeptember 13., Szeptember 15., Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szerbia, Szlovén irodalom, Szlovének, Szlovénia, Szlovéniai magyarok, Szocialista realizmus, Vendvidék, Vilko Novak, Władysław Reymont, Zala vármegye, 18. század, ..., 1870, 1876, 1908, 1918, 1919, 1922, 1930, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1945, 1946, 1947, 1948, 1949, 1950, 1950-es évek, 1953, 1954, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1960-as évek, 1962, 1963, 1964, 1965, 1967, 1968, 1970-es évek, 1972, 1974, 1976, 1978, 1983, 1998, 20. század, 2000-es évek, 2008. Bővíteni index (48 több) »
Alsószentbenedek
Alsószentbenedek (korábban Ivanócz) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Miško Kranjec és Alsószentbenedek · Többet látni »
Anton Pavlovics Csehov
Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.
Új!!: Miško Kranjec és Anton Pavlovics Csehov · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Miško Kranjec és Belgrád · Többet látni »
Bolsevizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS leninizmus.
Új!!: Miško Kranjec és Bolsevizmus · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Miško Kranjec és Budapest · Többet látni »
Dachaui koncentrációs tábor
A kapu felirata: ''„Arbeit macht frei”'' („A munka szabaddá tesz”) A dachaui koncentrációs tábor területe napjainkban Dachau község fekvése Németországban A dachaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Dachau, illetve KZ Dachau) a Harmadik Birodalom első állandó koncentrációs tábora volt.
Új!!: Miško Kranjec és Dachaui koncentrációs tábor · Többet látni »
Danilo Türk
Danilo Türk (Maribor, 1952. február 19.) szlovén jogászprofesszor, diplomata, volt államfő.
Új!!: Miško Kranjec és Danilo Türk · Többet látni »
Gállos Orsolya
Gállos Orsolya (Siklós, 1946. július 8. –) magyar pedagógus, műfordító.
Új!!: Miško Kranjec és Gállos Orsolya · Többet látni »
Goli otok
Goli otok (olaszul Isola Calva, jelentése „csupasz sziget”) egy sziget Horvátország partjainál, az Adriai-tengerben, a Kvarner-öbölben, Rabtól északnyugatra.
Új!!: Miško Kranjec és Goli otok · Többet látni »
Impresszionizmus
Claude Monet: ''Impresszió, a felkelő nap'' (1872). A festmény lett az ''impresszionizmus'' névadója Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt.
Új!!: Miško Kranjec és Impresszionizmus · Többet látni »
Ivan Cankar
Ivan Cankar (Oberlaibach, 1876. május 10. – Ljubljana, 1918. december 11.) szlovén író, költő, drámaíró, a szlovén irodalom világirodalmi jelentőségű nagysága.
Új!!: Miško Kranjec és Ivan Cankar · Többet látni »
Ivanóczy Ferenc
Ivanóczy Ferenc teljes nevén Ivanóczy Kodila Ferenc szlovénül Fran Ivanoci, vendül Ferenc Ivanócy (Ivanócz, 1857. augusztus 25. – Csendlak, 1913. augusztus 29.) magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese, a szlovén kisebbség máig legnagyobb hatású politikai és kulturális vezetője, többek között az autonómia-törekvések fő alakja.
Új!!: Miško Kranjec és Ivanóczy Ferenc · Többet látni »
Jaksity György
Jaksity György (Budapest, 1967. május 14. –) magyar közgazdász.
Új!!: Miško Kranjec és Jaksity György · Többet látni »
Június 8.
Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.
Új!!: Miško Kranjec és Június 8. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Miško Kranjec és Jugoszlávia · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Miško Kranjec és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Knut Hamsun
Knut Hamsun, eredeti nevén Knut Pedersen (Lom, 1859. augusztus 4. – Grimstad, 1952. február 19.) norvég író, költő.
Új!!: Miško Kranjec és Knut Hamsun · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Miško Kranjec és Lendva · Többet látni »
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Új!!: Miško Kranjec és Lev Nyikolajevics Tolsztoj · Többet látni »
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Új!!: Miško Kranjec és Ljubljana · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Miško Kranjec és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarellenesség
A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.
Új!!: Miško Kranjec és Magyarellenesség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Miško Kranjec és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Miško Kranjec és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Miško Kranjec és Magyarosítás · Többet látni »
Makszim Gorkij
Makszim Gorkij, eredeti nevén Alekszej Makszimovics Peskov (Nyizsnyij Novgorod, 1868. március 28. – Moszkva, 1936. június 18.) ötszörösen irodalmi Nobel-díjra jelölt orosz író, drámaíró, a századforduló világirodalmának egyik legnagyobb hatású és egyik legbefolyásosabb személyisége.
Új!!: Miško Kranjec és Makszim Gorkij · Többet látni »
Mikola Sándor
Mikola Sándor (Felsőpetróc, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Miško Kranjec és Mikola Sándor · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Miško Kranjec és Muravidék · Többet látni »
Nagypalina
Nagypalina (vendül Velka Polana) falu és községközpont Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Miško Kranjec és Nagypalina · Többet látni »
Naturalizmus (művészet)
Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.
Új!!: Miško Kranjec és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »
Nácizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetiszocializmus.
Új!!: Miško Kranjec és Nácizmus · Többet látni »
Novine
A Novine 1914.
Új!!: Miško Kranjec és Novine · Többet látni »
Orosz irodalom
Az orosz irodalom az oroszokhoz illetve Oroszországhoz kötődő minden irodalom összessége, a világirodalom egyik legismertebb és egyik legolvasottabb, valamint az általános vélekedés alapján az egyetemes irodalomtörténet egyik legmagasabb minőségű irodalmi kultúrája.
Új!!: Miško Kranjec és Orosz irodalom · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Miško Kranjec és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Prežihov Voranc
Prežihov Voranc (eredeti nevén Lovro Kuhar) (Podgora, 1893. augusztus 10. – Maribor, 1950. február 18.) szlovén író, kommunista politikus.
Új!!: Miško Kranjec és Prežihov Voranc · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Miško Kranjec és Rába · Többet látni »
Szeptember 13.
Névnapok: Kornél + Amadil, Amáta, Krizsán, Ludovika, Lujza, Mór, Móric, Polixénia.
Új!!: Miško Kranjec és Szeptember 13. · Többet látni »
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Új!!: Miško Kranjec és Szeptember 15. · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Miško Kranjec és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Miško Kranjec és Szerbia · Többet látni »
Szlovén irodalom
A szlovén irodalom alatt a szlovén nyelvű irodalmi alkotásokat értik.
Új!!: Miško Kranjec és Szlovén irodalom · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Miško Kranjec és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Miško Kranjec és Szlovénia · Többet látni »
Szlovéniai magyarok
A Muravidék elhelyezkedése Szlovéniában A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki.
Új!!: Miško Kranjec és Szlovéniai magyarok · Többet látni »
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Új!!: Miško Kranjec és Szocialista realizmus · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Miško Kranjec és Vendvidék · Többet látni »
Vilko Novak
Vilko Novak született Novák Vilmos (Belatinc, 1909. április 28. – Ljubljana, 2003. október 8.) szlovén szlavista és néprajztudós, a Muravidék történetének és nyelvének a vend nyelvnek napjainkban is jelentős, elismert kutatója.
Új!!: Miško Kranjec és Vilko Novak · Többet látni »
Władysław Reymont
Władysław Stanisław Reymont, eredeti nevén Stanisław Władysław Rejment (Kobiele Wielkie, 1867. május 7. – Varsó, 1925. december 5.) – lengyel író.
Új!!: Miško Kranjec és Władysław Reymont · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Miško Kranjec és Zala vármegye · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Miško Kranjec és 18. század · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1870 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1876 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Miško Kranjec és 1908 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1919 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1922 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1930 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1932 · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1933 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Miško Kranjec és 1934 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1935 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1936 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1937 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1938 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1939 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1940 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Miško Kranjec és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1947 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1948 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1949 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1950 · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1950-es évek · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1953 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1954 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1956 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1957 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1958 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1959 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1960 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1960-as évek · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1962 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1963 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1964 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Miško Kranjec és 1965 · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1967 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1968 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1970-es évek · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1972 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1974 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1976 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1978 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1983 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 1998 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Miško Kranjec és 20. század · Többet látni »
2000-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Miško Kranjec és 2000-es évek · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Miško Kranjec és 2008 · Többet látni »
