Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Miocén

Index Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

138 kapcsolatok: Afrika, Agyag, Albedó, Aleurolit, Andezit, Andok, Antarktisz, Antarktiszi-lemez, Aphelops, Aptornithidae, Arab-félsziget, Ardipithecus, Argentína, Új-Zéland, Atlanti-óceán, Ausztrália (kontinens), Észak-Amerika, Bagolyfélék, Bükkábrány, Bentonit, Biotit, Borophagus, Brennbergbánya, Budapest, Cetek, Choristodera, Cikászok, Csigák, Csimpánz, Dél-Amerika, Denevérek, Dunabogdány, Dunántúli-középhegység, Elevenszülő emlősök, Ember, Emberszerűek, Entelodontidae, Erszényesek, Esőárnyék, Eukaliptusz, Eurázsia, Fácies, Földközi-tenger, Földtörténet, Főemlősök, Gerinctelenek, Gibraltári-szoros, Gleccser, Gomphotheriidae, Grönland, ..., Halak, Hódfélék, Herman Ottó Múzeum, Hidasgyík, Himalája, Homok, Homokkő, Indiai-óceán, Kagylók, Kakadufélék, Kara-kul (tó), Kardfogú macskaformák, Kavics, Kavicskő, Kazincbarcika, Kárpát-medence, Kígyók, Kőszén, Kőzetliszt, Kelet-Afrika, Kivifélék, Kor (földtörténet), Krokodilfélék, Krokodilok, Kutyafélék, Lajtamészkő, Lakkolit, Lazarussuchus, Lófélék, Likacsosházúak, Lilealakúak, Lithothamnion, Lithothamnium, Livyatan melvillei, Magellán-szoros, Márga, Mérgessiklófélék, Mészkő (kőzet), Mecsek, Medvefélék, Merycoidodon, Messinai sókrízis, Metatheria, Miskolc, Moafélék, Mocsárciprus, Mohaállatok, Monszun, Mosómedvefélék, Nazca-lemez, Necrolestes, Oligocén, Ormányosok, Orrorin, Paleozoikum, Pannon-tenger, Patagónia, Patások, Perjefélék, Pingvinalakúak, Pirája, Pliocén, Purussaurus, Réceformák, Rhamphosuchus, Riolit, Sahelanthropus tchadensis, Siklófélék, Slír, Sopron, Sopronkőhida, Sparassodonta, Szarvasfélék, Szén-dioxid, Sziláscetek, Sztromatolit, Sztyepp, Törmelékkő, Teknősök, Teleoceras, Tethys-óceán, Tevefélék, Varjúfélék, Várpalota, Vörös macskamedve, Vidraformák, Viperafélék, 2007. Bővíteni index (88 több) »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: Miocén és Afrika · Többet látni »

Agyag

Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.

Új!!: Miocén és Agyag · Többet látni »

Albedó

Az albedó latin eredetű szó, jelentése: fehérség.

Új!!: Miocén és Albedó · Többet látni »

Aleurolit

#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszapkő Kategória:Törmelékes üledékek.

Új!!: Miocén és Aleurolit · Többet látni »

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Új!!: Miocén és Andezit · Többet látni »

Andok

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén.

Új!!: Miocén és Andok · Többet látni »

Antarktisz

Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.

Új!!: Miocén és Antarktisz · Többet látni »

Antarktiszi-lemez

Az Antarktiszi-lemez Az Antarktiszi-lemez a földkéreg egyik nagylemeze, amelynek területe mintegy 60 900 000 km², mozgásának iránya északnyugati, sebessége 11-14 mm/év, ez a lemez esetében úgy értelmezhető, hogy az Atlanti-óceán irányában mozdul el a lemez.

Új!!: Miocén és Antarktiszi-lemez · Többet látni »

Aphelops

Az Aphelops az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Miocén és Aphelops · Többet látni »

Aptornithidae

Az Aptornithidae a madarak (Aves) osztályán belül a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó kihalt család, melybe egyetlen nem, az Aptornis tartozott két fajjal.

Új!!: Miocén és Aptornithidae · Többet látni »

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Új!!: Miocén és Arab-félsziget · Többet látni »

Ardipithecus

Az Ardipithecus egy kihalt Homininae-nem, ami a késő miocénban és a pliocén korban élt az Afar depressziónál, Etiópiában.

Új!!: Miocén és Ardipithecus · Többet látni »

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Új!!: Miocén és Argentína · Többet látni »

Új-Zéland

Nincs leírás.

Új!!: Miocén és Új-Zéland · Többet látni »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Új!!: Miocén és Atlanti-óceán · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Új!!: Miocén és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Miocén és Észak-Amerika · Többet látni »

Bagolyfélék

Uhu ''(Bubo bubo)'' A bagolyfélék (Strigidae) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Bagolyfélék · Többet látni »

Bükkábrány

A bükkábrányi lignitbányában talált, épen maradt mocsári ciprusok (''Taxodium'') csoportjának egy tagja. Magassága kb. 3 méter, jelenleg az ipolytarnóci ősfenyő-bemutatóházban található Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: Miocén és Bükkábrány · Többet látni »

Bentonit

A bentonit az agyagnak egy fajtája, aminek több változata is létezik, attól függően, milyen domináns elemek találhatók benne.

Új!!: Miocén és Bentonit · Többet látni »

Biotit

A biotit (más néven macska-arany) egy a filloszilikátok csoportjába tartozó csillám ásványok közül, amelyek gyakran megtalálhatóak a metamorfikus kőzetekben (ezek közé tartozik az annit, flogopit, sziderofillit, fluorannit, eastonit stb.). Ezek kémiai összetételben különböző, de nagyon hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező lapos szilikátásványok.

Új!!: Miocén és Biotit · Többet látni »

Borophagus

A Borophagus (jelentése "mohó evő") a kutyafélék egy fosszilis neme, amely Észak-Amerikában élt a középső miocéntől a pliocén végéig (12-2,5 millió évvel ezelőtt).

Új!!: Miocén és Borophagus · Többet látni »

Brennbergbánya

Brennbergbánya Sopron településrésze Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, mindössze 1 km-re Ausztriától.

Új!!: Miocén és Brennbergbánya · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Miocén és Budapest · Többet látni »

Cetek

A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.

Új!!: Miocén és Cetek · Többet látni »

Choristodera

A Choristodera a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott diapsida hüllők egyik rendje, amely a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén kor között létezett.

Új!!: Miocén és Choristodera · Többet látni »

Cikászok

A cikászok vagy szágópálmák (Cycadophyta, régi magyar nevük: pálmafenyők) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.

Új!!: Miocén és Cikászok · Többet látni »

Csigák

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.

Új!!: Miocén és Csigák · Többet látni »

Csimpánz

A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik.

Új!!: Miocén és Csimpánz · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Új!!: Miocén és Dél-Amerika · Többet látni »

Denevérek

Ifjabb Hans Holbein denevér tanulmánya Kókay Szabolcs: A denevérek étlapján szereplő ízeltlábúak (akvarell és gouache papíron) A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.

Új!!: Miocén és Denevérek · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Új!!: Miocén és Dunabogdány · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Új!!: Miocén és Dunántúli-középhegység · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Új!!: Miocén és Elevenszülő emlősök · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Új!!: Miocén és Ember · Többet látni »

Emberszerűek

Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.

Új!!: Miocén és Emberszerűek · Többet látni »

Entelodontidae

''Entelodontidae sp.'' koponya Az Entelodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.

Új!!: Miocén és Entelodontidae · Többet látni »

Erszényesek

Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.

Új!!: Miocén és Erszényesek · Többet látni »

Esőárnyék

Az esőárnyék földrajzi fogalma olyan területet jelöl, amelyet egy hegyvidék elzár a csapadékot hordozó szelektől.

Új!!: Miocén és Esőárnyék · Többet látni »

Eukaliptusz

Az eukaliptusz (Eucalyptus) a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjának legkiterjedtebb nemzetsége.

Új!!: Miocén és Eukaliptusz · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Miocén és Eurázsia · Többet látni »

Fácies

A fácies (facies.

Új!!: Miocén és Fácies · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Miocén és Földközi-tenger · Többet látni »

Földtörténet

A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.

Új!!: Miocén és Földtörténet · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Új!!: Miocén és Főemlősök · Többet látni »

Gerinctelenek

Éticsiga ''(Helix pomatia)'' Kéksávos légivadász ''(Enallagma cyathigerum)'' A gerinctelenek azon állatok gyűjtőneve, melyek nem rendelkeznek a gerincesekre (Vertebrata) jellemző gerinccel, illetve szilárd belső vázzal.

Új!!: Miocén és Gerinctelenek · Többet látni »

Gibraltári-szoros

A Gibraltári-szoros (arabul جبل طارق, spanyolul Estrecho de Gibraltar) az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros.

Új!!: Miocén és Gibraltári-szoros · Többet látni »

Gleccser

A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.

Új!!: Miocén és Gleccser · Többet látni »

Gomphotheriidae

A Gomphotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe tartozó fosszilis család.

Új!!: Miocén és Gomphotheriidae · Többet látni »

Grönland

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Új!!: Miocén és Grönland · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Miocén és Halak · Többet látni »

Hódfélék

A hódfélék (Castoridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Hódfélék · Többet látni »

Herman Ottó Múzeum

A Herman Ottó Múzeum Miskolc legnagyobb múzeuma.

Új!!: Miocén és Herman Ottó Múzeum · Többet látni »

Hidasgyík

A két hidasgyík-faj jelenlegi elterjedése. A körök az Északi-szigeti tuatarát, a négyzetek a Brothers Island-i tuatarát jelölik. A hidasgyík vagy tuatara (Sphenodon punctatus) a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó, Új-Zélandon őshonos faj.

Új!!: Miocén és Hidasgyík · Többet látni »

Himalája

A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.

Új!!: Miocén és Himalája · Többet látni »

Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Új!!: Miocén és Homok · Többet látni »

Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.

Új!!: Miocén és Homokkő · Többet látni »

Indiai-óceán

Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.

Új!!: Miocén és Indiai-óceán · Többet látni »

Kagylók

''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Miocén és Kagylók · Többet látni »

Kakadufélék

A családhoz tartozó fajok egymáshoz viszonyított rokonsági helyzete A kakadufélék (Cacatuidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Kakadufélék · Többet látni »

Kara-kul (tó)

A Kara-kul (kirgiz nyelven: fekete tó, régen tádzsik nyelven: Sziob, manapság Қарокӯл) lefolyástalan tó Tádzsikisztánban, a Hegyi-Badahsán Autonóm Területen, a Pamírban.

Új!!: Miocén és Kara-kul (tó) · Többet látni »

Kardfogú macskaformák

A kardfogú macskaformák (Machairodontinae) (köznapi nevükön: kardfogú tigrisek, azonban a tigrisek nem leszármazottai ezeknek, ezért az elnevezés félrevezető) a macskafélék egyik kihalt alcsaládját alkotják.

Új!!: Miocén és Kardfogú macskaformák · Többet látni »

Kavics

A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.

Új!!: Miocén és Kavics · Többet látni »

Kavicskő

A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle.

Új!!: Miocén és Kavicskő · Többet látni »

Kazincbarcika

Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Miocén és Kazincbarcika · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Miocén és Kárpát-medence · Többet látni »

Kígyók

A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.

Új!!: Miocén és Kígyók · Többet látni »

Kőszén

A kőszén szerves eredetű, éghető üledékes kőzet.

Új!!: Miocén és Kőszén · Többet látni »

Kőzetliszt

A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek, az agyag és a homok közé eső szemcsékből álló része.

Új!!: Miocén és Kőzetliszt · Többet látni »

Kelet-Afrika

Kelet-Afrika földrajzi régió, beleértve az ENSZ szubrégiót és a Kelet-afrikai Közösséget Kelet-Afrika az afrikai kontinens legkeletibb régiója, amelynek földrajzi vagy geopolitikai alapon számos eltérő lehatárolása létezik.

Új!!: Miocén és Kelet-Afrika · Többet látni »

Kivifélék

A tojó és tojása A kivifélék (Apterygidae) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Kivifélék · Többet látni »

Kor (földtörténet)

A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.

Új!!: Miocén és Kor (földtörténet) · Többet látni »

Krokodilfélék

A krokodilfélék (Crocodylidae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Krokodilfélék · Többet látni »

Krokodilok

Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.

Új!!: Miocén és Krokodilok · Többet látni »

Kutyafélék

Szürke farkas''(Canis lupus)'' Ázsiai vadkutya ''(Cuon alpinus)'' A kutyafélék (Canidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja.

Új!!: Miocén és Kutyafélék · Többet látni »

Lajtamészkő

Lajtamészkő ostreahéj-töredékekkel a jól láthatóan durvaszemű mészhomokban A Pannon-tenger, amelynek északnyugati térségében keletkezett a lajtamészkő A látogatható fertőrákosi kőfejtő sziklafala A kőfejtő egyik ürege, a mennyezeten jól látható a lajtamészkő településtípusa: gyenge rétegzettség, viszonylagos homogenitás. Ebben a bányában a kissé keményebb változatot bányászták. A lajtamészkő a mészkövek egyik jellegzetes típusa.

Új!!: Miocén és Lajtamészkő · Többet látni »

Lakkolit

A lakkolit szerkezete. ''Dyke''.

Új!!: Miocén és Lakkolit · Többet látni »

Lazarussuchus

A Lazarussuchus (jelentése 'Lázár-krokodil', arra utalva, hogy Lázár-taxonnak számít) a bazális choristoderák egyik vízi életmódot folytatott neme, amely a késő oligocén és a kora miocén időszakok között élt Franciaország és Csehország területén.

Új!!: Miocén és Lazarussuchus · Többet látni »

Lófélék

A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.

Új!!: Miocén és Lófélék · Többet látni »

Likacsosházúak

A likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera – latin foramen.

Új!!: Miocén és Likacsosházúak · Többet látni »

Lilealakúak

A lilealakúak (Charadriiformes) a madarak osztályának egy rendje.

Új!!: Miocén és Lilealakúak · Többet látni »

Lithothamnion

Lithothamniumgumó lajtamészkőben. ''L. ramossissimum'', miocén, bádeni emelet Lithothamniumgumó ugyanabból a kőzetből A Lithothamnion a vörösmoszatok közé tartozó mészmoszatok rendjének egy nemzetsége.

Új!!: Miocén és Lithothamnion · Többet látni »

Lithothamnium

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lithothamnion.

Új!!: Miocén és Lithothamnium · Többet látni »

Livyatan melvillei

A Livyatan melvillei az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Physeteroidea öregcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Miocén és Livyatan melvillei · Többet látni »

Magellán-szoros

A Magellán-szoros (spanyolul Estrecho de Magallanes) hajózható tengeri út, hosszú, kanyargó és keskeny tengerszoros a dél-amerikai kontinens déli csúcsa (pontosabban Chile partjai), illetve a részben Argentínához tartozó Tűzföld és a vele szomszédos szigetek között.

Új!!: Miocén és Magellán-szoros · Többet látni »

Márga

Szicíliában A márga üledékes eredetű, agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja.

Új!!: Miocén és Márga · Többet látni »

Mérgessiklófélék

Déli halálkígyó ''(Acanthophis antarcticus)'' Gyűrűszalagos krait ''(Bungarus fasciatus)'' Kelet-afrikai mamba ''(Dendroaspis angusticeps)'' Fekete mamba ''(Dendroaspis polylepis)'' Zöld mamba ''(Dendroaspis viridis)'' Egy korallkígyó faj ''(Micrurus)'' Mozambiki köpködőkobra ''(Naja mossambica)'' Pápaszemes kobra ''(Naja naja)'' Vörös köpködőkobra ''(Naja pallida)'' Sziámi kobra ''(Naja siamensis)'' Királykobra ''(Ophiophagus hannah)'' ''Pseudonaja'' Fekete sivatagikobra ''(Walterinnesia aegyptia)'' A mérgessiklófélék (Elapidae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Mérgessiklófélék · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Miocén és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Új!!: Miocén és Mecsek · Többet látni »

Medvefélék

A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.

Új!!: Miocén és Medvefélék · Többet látni »

Merycoidodon

A Merycoidodon (magyarul: „kérődző fogak”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevealakúak (Tylopoda) alrendjébe és a fosszilis Merycoidodontidae családjába tartozó nem.

Új!!: Miocén és Merycoidodon · Többet látni »

Messinai sókrízis

A Földközi-tenger medre A messinai sókrízis az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt.

Új!!: Miocén és Messinai sókrízis · Többet látni »

Metatheria

A Metatheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő erszényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Új!!: Miocén és Metatheria · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Miocén és Miskolc · Többet látni »

Moafélék

A moafélék vagy moák (Dinornithidae) egykor Új-Zéland szigetein élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak voltak.

Új!!: Miocén és Moafélék · Többet látni »

Mocsárciprus

A mexikói mocsárciprus elterjedése A mocsárciprus (Taxodium) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a mocsárciprusformák (Taxodioideae) egyik nemzetsége mindössze két élő fajjal.

Új!!: Miocén és Mocsárciprus · Többet látni »

Mohaállatok

A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse.

Új!!: Miocén és Mohaállatok · Többet látni »

Monszun

Közelgő monszunfelhők (Nagercoil, India) A monszun évszakhoz kötött, jelentős esőt hozó tengerparti szél.

Új!!: Miocén és Monszun · Többet látni »

Mosómedvefélék

A mosómedvefélék (Procyonidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyaalkatúak (Caniformia) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Mosómedvefélék · Többet látni »

Nazca-lemez

A Nazca-lemez részletes vázlata A Nazca-lemez egy kisebb (másodlagos) óceáni tektonikus lemez, mely nevét Peru Nazca régiójáról kapta.

Új!!: Miocén és Nazca-lemez · Többet látni »

Necrolestes

A Necrolestes az emlősök osztályába a Dryolestida rendjébe és a Necrolestidae családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Miocén és Necrolestes · Többet látni »

Oligocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.

Új!!: Miocén és Oligocén · Többet látni »

Ormányosok

Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.

Új!!: Miocén és Ormányosok · Többet látni »

Orrorin

Az Orrorin a főemlősökön (Primates) belül a emberfélék (Hominidae) családjának (Hominae alcsalád, Hominini nemzetség) egy kihalt neme.

Új!!: Miocén és Orrorin · Többet látni »

Paleozoikum

A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.

Új!!: Miocén és Paleozoikum · Többet látni »

Pannon-tenger

A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.

Új!!: Miocén és Pannon-tenger · Többet látni »

Patagónia

''Patagónia'' az elterjedt definíció szerint (narancsszínnel) Perito Moreno-gleccser A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik.

Új!!: Miocén és Patagónia · Többet látni »

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Új!!: Miocén és Patások · Többet látni »

Perjefélék

A perjefélék vagy pázsitfűfélék (Poaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe tartozó, rendkívül változatos család.

Új!!: Miocén és Perjefélék · Többet látni »

Pingvinalakúak

A pingvinalakúak (Sphenisciformes) a Madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlenegy család, a pingvinfélék (Spheniscidae) tartozik.

Új!!: Miocén és Pingvinalakúak · Többet látni »

Pirája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vöröshasú pirája.

Új!!: Miocén és Pirája · Többet látni »

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Új!!: Miocén és Pliocén · Többet látni »

Purussaurus

A Purussaurus a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába és a kajmánformák (Caimaninae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Miocén és Purussaurus · Többet látni »

Réceformák

Szemüveges réce ''(Speculanas specularis)'' Kékszárnyú réce ''(Anas discors)'' Chilei fütyülőréce ''(Anas sibilatrix)'' Sárgacsőrű réce ''(Anas undulata)'' Fülöp-szigeteki réce ''(Anas luzonica)'' Márványos réce ''(Marmaronetta angustirostris)'' Cigányréce ''(Aythya nyroca)'' Kontyos réce ''(Aythya fuligula)'' Peposaca réce ''(Netta peposaca)'' Cifra pehelyréce ''(Somateria spectabilis)'' Tarka réce ''(Histrionicus histrionicus)'' Jegesréce ''(Clangula hyemalis)'' Kerceréce ''(Bucephala clangula)'' Bóbitás bukó ''(Lophodytes cucullatus)'' A réceformák (Anatinae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe récefélék (Anatidae) családja tartozó alcsalád.

Új!!: Miocén és Réceformák · Többet látni »

Rhamphosuchus

A Rhamphosuchus crassidens a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Miocén és Rhamphosuchus · Többet látni »

Riolit

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.

Új!!: Miocén és Riolit · Többet látni »

Sahelanthropus tchadensis

A Sahelanthropus tchadensis egy kihalt homininae faj (és talán az Orrorin őse), ami körülbelül 7 millió évvel ezelőtt a miocén korban élt, vélhetően nagyon közel a csimpánz-ember elágazás idejéhez.

Új!!: Miocén és Sahelanthropus tchadensis · Többet látni »

Siklófélék

Sivatagi gabonasikló ''(Bogertophis subocularis)'' ''Boiga dendrophila'' ''Coluber constrictor'' ''Coluber ventromaculatus'' Rézsikló ''(Coronella austriaca)'' ''Elaphe alleghaniensis'' Baird-gabonasikló ''(Elaphe bairdi)'' Vörös gabonasikló ''(Elaphe guttata)'' Erdei sikló ''(Elaphe longissima)'' Sárga gabonasikló ''(Elaphe obsoleta)'' A siklófélék (Colubridae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Siklófélék · Többet látni »

Slír

A slír (vagy slir) speciális molassz.

Új!!: Miocén és Slír · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Miocén és Sopron · Többet látni »

Sopronkőhida

Sopronkőhida (németül Steinambrückl) Sopron egyik városrésze, kertes családi házas övezet.

Új!!: Miocén és Sopronkőhida · Többet látni »

Sparassodonta

A ''Thylacosmilus''nak és élőhelyének a rekonstrukciói Thylacosmilus koponya A Sparassodonta a Metatheria csoportjába tartozó fosszilis rend.

Új!!: Miocén és Sparassodonta · Többet látni »

Szarvasfélék

Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Szarvasfélék · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Miocén és Szén-dioxid · Többet látni »

Sziláscetek

A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.

Új!!: Miocén és Sziláscetek · Többet látni »

Sztromatolit

A sztromatolit (A görög στρώμα, és a λιθος szavakból) cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet.

Új!!: Miocén és Sztromatolit · Többet látni »

Sztyepp

Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).

Új!!: Miocén és Sztyepp · Többet látni »

Törmelékkő

A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.

Új!!: Miocén és Törmelékkő · Többet látni »

Teknősök

A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.

Új!!: Miocén és Teknősök · Többet látni »

Teleoceras

A Teleoceras az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Miocén és Teleoceras · Többet látni »

Tethys-óceán

A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.

Új!!: Miocén és Tethys-óceán · Többet látni »

Tevefélék

A tevefélék (Camelidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Tevefélék · Többet látni »

Varjúfélék

A varjúfélék (Corvidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Varjúfélék · Többet látni »

Várpalota

Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Új!!: Miocén és Várpalota · Többet látni »

Vörös macskamedve

A vörös macskamedve vagy vörös panda vagy kis panda (Ailurus fulgens) a ragadozók rendjének macskamedvefélék (Ailuridae) családjába tartozó egyetlen ma élő faj.

Új!!: Miocén és Vörös macskamedve · Többet látni »

Vidraformák

A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.

Új!!: Miocén és Vidraformák · Többet látni »

Viperafélék

A viperafélék (Viperidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Miocén és Viperafélék · Többet látni »

2007

----.

Új!!: Miocén és 2007 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »