Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Barokk, Csorba Győző, Dongaboltozat, Főhajó, Gótika, Havihegy, Kereszténység, Keresztboltozat, Magyarország, Mellékhajó, Pécs, Pécsi székesegyház, Római katolikus egyház, Romanika, Skarica Máté, Török hódoltság, Templom, Tettye (városrész), Vecsernye, 12. század, 15. század, 1588, 16. század, 17. század, 18. század, 1832, 19. század, 1935.
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Barokk · Többet látni »
Csorba Győző
Mellszobra Pécsett a Tudásközpont udvarán. A szobrász Trischler Ferenc PTE Tudásközpont Csorba Győző emlékszobája. Egy gyulai író-olvasó találkozón, 1975. május 26-án Csorba Győző sírja Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21. – Pécs, 1995. szeptember 13.) Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Csorba Győző · Többet látni »
Dongaboltozat
Dongaboltozat Dongaboltozat A dongaboltozat az egyirányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában félhenger alakú, transzlációs boltozat.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Dongaboltozat · Többet látni »
Főhajó
Főhajó árkádok mögött a mellékhajók A főhajó vagy középhajó a bazilikális elrendezés legmagasabb tere, a hosszház legfontosabb része.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Főhajó · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Gótika · Többet látni »
Havihegy
Havihegy Pécs térképén Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták) Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Havihegy · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Kereszténység · Többet látni »
Keresztboltozat
Gótikus keresztboltozat (Alcobaça-kolostor, Portugália) Palazzo della Ragione, Vicenza) A keresztboltozat két, elvileg egyforma, egymást azonos szögben metsző dongaboltozat áthatásából keletkező, négy boltsüvegből álló, négy sarkán támaszkodó, nyitott boltozat.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Keresztboltozat · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Magyarország · Többet látni »
Mellékhajó
Bazilika mellékhajója A mellékhajó a bazilikális templomok főhajójával párhuzamos, alárendelt hosszanti téregység.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Mellékhajó · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Pécs · Többet látni »
Pécsi székesegyház
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a 20. század végéig Szent Péter Székesegyház) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Pécsi székesegyház · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Romanika · Többet látni »
Skarica Máté
Skarica Máté (Skaricza) (Ráckeve, 1544 – 1591. március 21.) református pap, életrajzíró.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Skarica Máté · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Török hódoltság · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Templom · Többet látni »
Tettye (városrész)
Kereszt a Tettye felett A Tettye patak és a malomkerék A Tettye Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Tettye (városrész) · Többet látni »
Vecsernye
Vecsernye (latin: vesperae), a papi zsolozsmának (alkonyati vesperás) esti imádságát alkotó része.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és Vecsernye · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 12. század · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 15. század · Többet látni »
1588
Nincs leírás.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 1588 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 17. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 18. század · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 1832 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 19. század · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Mindenszentek temploma (Pécs) és 1935 · Többet látni »
