Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Bánság, Bécs, Belgrád, Berlin, Csongrád (település), Első világháború, Esztergom, Fiume, Galícia, Ilonc, Ithaka, Josip Broz Tito, Jugoszlávia, Komárom (Szlovákia), Lisszabon, London, Madrid, Magyarország, Második világháború, Németország, November 30., Október 26., Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Róma, Szarajevó, Szeged, Szent Száva, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Temesvár, Temesvári Piarista Gimnázium, Toszkána, Zombor, 1893, 1896, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1921, 1922, 1928, 1935, 1938, ..., 1941, 1965, 1977. Bővíteni index (3 több) »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Miloš Crnjanski és Bánság · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Miloš Crnjanski és Bécs · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Miloš Crnjanski és Belgrád · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Miloš Crnjanski és Berlin · Többet látni »
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Új!!: Miloš Crnjanski és Csongrád (település) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Miloš Crnjanski és Első világháború · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Miloš Crnjanski és Esztergom · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Miloš Crnjanski és Fiume · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Miloš Crnjanski és Galícia · Többet látni »
Ilonc
Ilonc (szerbül Иланџа / Ilandža, németül Ilantsch, románul Ilangea) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Miloš Crnjanski és Ilonc · Többet látni »
Ithaka
Ithaka (más nyelveken Ithaki vagy Thiaki) ókori görög város.
Új!!: Miloš Crnjanski és Ithaka · Többet látni »
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
Új!!: Miloš Crnjanski és Josip Broz Tito · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Miloš Crnjanski és Jugoszlávia · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Miloš Crnjanski és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Lisszabon
Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Miloš Crnjanski és Lisszabon · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Miloš Crnjanski és London · Többet látni »
Madrid
Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.
Új!!: Miloš Crnjanski és Madrid · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Miloš Crnjanski és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Miloš Crnjanski és Második világháború · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Miloš Crnjanski és Németország · Többet látni »
November 30.
Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.
Új!!: Miloš Crnjanski és November 30. · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: Miloš Crnjanski és Október 26. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Miloš Crnjanski és Olaszország · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Miloš Crnjanski és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Miloš Crnjanski és Pancsova · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Miloš Crnjanski és Róma · Többet látni »
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Új!!: Miloš Crnjanski és Szarajevó · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Miloš Crnjanski és Szeged · Többet látni »
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Új!!: Miloš Crnjanski és Szent Száva · Többet látni »
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Miloš Crnjanski és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Miloš Crnjanski és Szerbek · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Miloš Crnjanski és Temesvár · Többet látni »
Temesvári Piarista Gimnázium
A Temesvári Piarista Gimnázium egy 1790 és 1948 között, Temesváron működött, a piarista rend fenntartásában levő középiskola volt.
Új!!: Miloš Crnjanski és Temesvári Piarista Gimnázium · Többet látni »
Toszkána
Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.
Új!!: Miloš Crnjanski és Toszkána · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Miloš Crnjanski és Zombor · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1893 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1896 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1912 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1913 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1914 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1915 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1916 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1917 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1919 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1921 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1922 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1928 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1935 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1938 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1941 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1965 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Miloš Crnjanski és 1977 · Többet látni »
