Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mikszáth Kálmán (író)

Index Mikszáth Kálmán (író)

Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

95 kapcsolatok: A fekete város (regény), A jó palócok, A két koldusdiák, Új Zrínyiász, Balassagyarmat, Benczúr Gyula (festő), Beszterce ostroma (regény), Borsszem Jankó (folyóirat), Budapest, Budapest VIII. kerülete, Budapesti Újságírók Egyesülete, Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938), Csáky Károly (etnográfus), Dunaszerdahely, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ebeck, Erdély, Esterházy Péter, Fiumei Úti Sírkert, Fogaras, Gömör vármegye, Grecsó Krisztián, Harsányi Zsolt, Illyefalva, Január 1., Január 15., Január 16., Jéna, Jókai Mór, Karcolat, Különös házasság (regény), Kisfaludy Társaság, Kocsis András (szobrász), Lipcse (Németország), Lutherstadt Wittenberg, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar tudományos akadémiai tagság, Mauks Ilona, Mauks Mátyás, Május 28., Máramarossziget, Mikszáth Albert, Mikszáth Kálmán (politikus), Mikszáth Kálmán emlékezete Erdélyben, Mikszáth Kálmán tér, Mikszáth Kálmán-díj, Mikszáthfalva, Miskolczy Simon János, Mohora, Nagykürtös, ..., Nógrád vármegye, Ország-Világ (1879–1938), Országgyűlési képviselő, Palóc Múzeum, Palócok, Pest (történelmi település), Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944), Petőfi Irodalmi Múzeum, Petőfi Rádió, Petőfi Társaság, Pozsony, Prága, Próza, Realizmus (művészet), Rimaszombat, Rubinyi Mózes, Sáros vármegye, Selmecbánya, Silberstein Adolf, Szeged, Szegedi Napló, Szent Péter esernyője (regény), Szerb Antal, Szklabonya, Szlovákia, Tavaszi rügyek, Tót atyafiak, Tótpelsőc, Tisza Lajos (miniszter), Tiszaeszlári vérvád, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), 1847, 1860-as évek, 1871, 1874, 1879-es szegedi árvíz, 1883, 1910, 1960, 1965, 1978, 1992, 1996, 2001, 2009. Bővíteni index (45 több) »

A fekete város (regény)

A fekete város Mikszáth Kálmán író utolsó nagyregénye.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és A fekete város (regény) · Többet látni »

A jó palócok

A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és A jó palócok · Többet látni »

A két koldusdiák

A két koldusdiák Mikszáth Kálmán 1885-ben írt, először a Révai Testvérek által kiadott, 14 fejezetből álló romantikus, ifjúsági, történelmi regénye. A könyv két árván maradt jobbágyfiú kalandos története a 17. és a 18. század fordulóján, akiknek választani kell a jóság és a gonoszság, a hűség és az árulás között. Többször is a szerencse kíséri lépteiket, a Rákóczi-szabadságharc vitéz katonáivá válnak, de a balsors a labancok oldalára sodorja őket.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és A két koldusdiák · Többet látni »

Új Zrínyiász

Az Új Zrínyiász Mikszáth Kálmán szatirikus regénye, először 1898 tavaszán jelent meg folytatásokban az Országos Hírlapban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Új Zrínyiász · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Balassagyarmat · Többet látni »

Benczúr Gyula (festő)

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »

Beszterce ostroma (regény)

A Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán egyik legismertebb regénye.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Beszterce ostroma (regény) · Többet látni »

Borsszem Jankó (folyóirat)

A Borsszem Jankó című élclap 1869. február 7-ei 58. számának címlapja, Erkel Ferenc karikatúrájával A Borsszem Jankó címlapja, 1882. április 16. A Borsszem Jankó címlapja, 1889. április 21. A Borsszem Jankó egy politikai élclap volt, mely 1868 és 1938 között jelent meg Budapesten.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Borsszem Jankó (folyóirat) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Budapest · Többet látni »

Budapest VIII. kerülete

Budapest VIII.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Budapest VIII. kerülete · Többet látni »

Budapesti Újságírók Egyesülete

A kiegyezés utáni Magyarországon az 1880-as évekre a könyvkiadás/hírlapkiadás annyira megerősödött, hogy egyes hírlapírók/írók, viszonylagos anyagi függetlenséget tudtak elérni.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Budapesti Újságírók Egyesülete · Többet látni »

Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)

A Budapesti Hírlap 1881.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938) · Többet látni »

Csáky Károly (etnográfus)

Csáky Károly (Kelenye, 1950. október 24.) magyar–angol–néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Csáky Károly (etnográfus) · Többet látni »

Dunaszerdahely

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Dunaszerdahely · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Ebeck

Ebeck község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Ebeck · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Erdély · Többet látni »

Esterházy Péter

Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Esterházy Péter · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Fogaras · Többet látni »

Gömör vármegye

Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Gömör vármegye · Többet látni »

Grecsó Krisztián

Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa, Szegvár és a 13.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Grecsó Krisztián · Többet látni »

Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Harsányi Zsolt · Többet látni »

Illyefalva

Illyefalva (románul Ilieni, németül Ilgendorf) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Illyefalva · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Január 1. · Többet látni »

Január 15.

Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Január 15. · Többet látni »

Január 16.

Névnapok: Gusztáv + Ahmed, Benkő, Dániel, Fáni, Fanni, Godó, Gotfrid, Hendrik, Henrik, Honorát, Honorátusz, Honóriusz, Izidor, Izor, Janina, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Marcell, Marsall, Otelló, Ottó, Ozor, Priszcilla, Stefánia, Stefi, Szidor, Uzor.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Január 16. · Többet látni »

Jéna

Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Jéna · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Jókai Mór · Többet látni »

Karcolat

A karcolat (vagy rajz) a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja (mint például ma a riport).

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Karcolat · Többet látni »

Különös házasság (regény)

A Különös házasság Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb regénye, mely először 1900-ban jelent meg.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Különös házasság (regény) · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Kisfaludy Társaság · Többet látni »

Kocsis András (szobrász)

Kocsis András, született Kocsis Andor (Kolozsvár, 1905. július 31. – Budapest, 1976. október 26.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Kocsis András (szobrász) · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Lutherstadt Wittenberg

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Lutherstadt Wittenberg · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyar tudományos akadémiai tagság

A Magyar Tudományos Akadémia történetét a levelező és rendes tagság intézménye folyamatosan változó feltételekkel ugyan, de végigkísérte.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Magyar tudományos akadémiai tagság · Többet látni »

Mauks Ilona

Farkasfalvi Mauks Ilona Mária (Mohora, 1853. augusztus 18. elsőszülöttsége bejegyezve – Horpács, 1926. május 24.) Mikszáth Kálmán felesége, Mauks Mátyás balassagyarmati szolgabíró, ügyvéd, földbirtokos és Hercsút Kornélia leánya.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mauks Ilona · Többet látni »

Mauks Mátyás

Farkasfalvi Mauks Mátyás (1825. február 3. – Balassagyarmat, 1876. január 14.) halálozás oka: tüdővészszolgabíró, ügyvéd, Mikszáth Kálmánnak előbb hivatali főnöke, majd apósa.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mauks Mátyás · Többet látni »

Május 28.

Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Május 28. · Többet látni »

Máramarossziget

Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Máramarossziget · Többet látni »

Mikszáth Albert

Kiscsoltói Mikszáth Albert (Budapest, 1889. április 3. – Budapest, 1921. június 24.) miniszteri titkár, földbirtokos, író, újságíró, Mikszáth Kálmán író kisebbik fia.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáth Albert · Többet látni »

Mikszáth Kálmán (politikus)

Mikszáth Kálmán László (balról a második) öccsével és szüleivel Horpácson (1905) Kiscsoltói Mikszáth Kálmán László dr.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáth Kálmán (politikus) · Többet látni »

Mikszáth Kálmán emlékezete Erdélyben

Mikszáth Kálmán emlékezete – Mikszáth Kálmán (1847-1910) életművét sokféleképp értelmezték.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáth Kálmán emlékezete Erdélyben · Többet látni »

Mikszáth Kálmán tér

A Mikszáth Kálmán tér Budapest VIII. kerületében található.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáth Kálmán tér · Többet látni »

Mikszáth Kálmán-díj

A Mikszáth Kálmán-díj egy 2006-ban létrehozott elismerés, amelynek célja az évszázados magyar hagyományokra épülő, nemzeti, konzervatív, szabadelvű újságírói hagyományok ápolása, polgári értékek felkarolása.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáth Kálmán-díj · Többet látni »

Mikszáthfalva

Mikszáthfalva (1899-ig Szklabonya, 1910-ig Kürtabony; szlovákul Sklabiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mikszáthfalva · Többet látni »

Miskolczy Simon János

Miskolczy-Simon János (Miskolc, 1880. március 5. – Lemberg, 1914. szeptember 1.) levéltáros, kutató.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Miskolczy Simon János · Többet látni »

Mohora

Mohora község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Mohora · Többet látni »

Nagykürtös

Nagykürtös város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járás székhelye.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Nagykürtös · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Nógrád vármegye · Többet látni »

Ország-Világ (1879–1938)

Az Ország-Világ 1879.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Ország-Világ (1879–1938) · Többet látni »

Országgyűlési képviselő

Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Országgyűlési képviselő · Többet látni »

Palóc Múzeum

A Palóc Múzeum egy balassagyarmati múzeum.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Palóc Múzeum · Többet látni »

Palócok

A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Palócok · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)

A Pesti Hírlap 1878-tól jelent meg 1944-ig.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944) · Többet látni »

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Petőfi Irodalmi Múzeum · Többet látni »

Petőfi Rádió

A Petőfi Rádió a Duna Médiaszolgáltató magyar zenét játszó könnyűzenei rádiója, amely az ország teljes területén elérhető FM-en, valamint fogható műholdon és az interneten is.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Petőfi Rádió · Többet látni »

Petőfi Társaság

Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Petőfi Társaság · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Prága · Többet látni »

Próza

A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Próza · Többet látni »

Realizmus (művészet)

Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Realizmus (művészet) · Többet látni »

Rimaszombat

Rimaszombat város Szlovákiában.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Rimaszombat · Többet látni »

Rubinyi Mózes

Rubinyi Mózes, született Rubin Mózes (Debrecen, 1881. április 1. – Budapest, 1965. szeptember 26.) irodalomtörténész, nyelvész.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Rubinyi Mózes · Többet látni »

Sáros vármegye

Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Sáros vármegye · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Selmecbánya · Többet látni »

Silberstein Adolf

Silberstein Adolf, Ötvös Adolf (Pest, 1845. július 1. – Budapest, Terézváros, 1899. január 12.) újságíró, kritikus, esztéta; a Petőfi Társaság tagja.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Silberstein Adolf · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szeged · Többet látni »

Szegedi Napló

Szegedi Napló címmel négy különböző időszakban jelent meg Szegeden napilap, 1878–1922, 1925–1944 közt, majd 1947-ben, végül az 1989-es rendszerváltás után 1990–1996 közt.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szegedi Napló · Többet látni »

Szent Péter esernyője (regény)

A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben adtak ki először a Légrády Testvéreknél, Neogrády Antal illusztrációival.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szent Péter esernyője (regény) · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szerb Antal · Többet látni »

Szklabonya

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mikszáthfalva.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szklabonya · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Szlovákia · Többet látni »

Tavaszi rügyek

A Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán 1890-ben a Révai Testvéreknél megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Tavaszi rügyek · Többet látni »

Tót atyafiak

A Tót atyafiak Mikszáth Kálmán 1881-ben írt novelláskötete.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Tót atyafiak · Többet látni »

Tótpelsőc

Tótpelsőc község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Tótpelsőc · Többet látni »

Tisza Lajos (miniszter)

Gróf borosjenői és szegedi Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Tisza Lajos (miniszter) · Többet látni »

Tiszaeszlári vérvád

Bary József vizsgálóbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Gruden Ernő szavazatbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Kornis Ferenc Nyíregyházi Királyi Törvényszék elnöke. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Russu Gusztáv előadóbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza A tiszaeszlári vérvád vagy egyszerűen tiszaeszlári per az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták összefoglaló neve.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Tiszaeszlári vérvád · Többet látni »

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »

1847

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1847 · Többet látni »

1860-as évek

*186 186.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1860-as évek · Többet látni »

1871

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1871 · Többet látni »

1874

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1874 · Többet látni »

1879-es szegedi árvíz

Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1879-es szegedi árvíz · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1883 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1910 · Többet látni »

1960

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1960 · Többet látni »

1965

Nyugat-Berlin.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1965 · Többet látni »

1978

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1978 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1992 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 1996 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 2001 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Mikszáth Kálmán (író) és 2009 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »