Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Michael Praetorius

Index Michael Praetorius

Michael Praetorius (Creuzburg, 1571. február 15. – Wolfenbüttel, 1621. február 15.) reneszánsz, kora barokk német zeneszerző és zenetudós.

26 kapcsolatok: Barokk, Barokk zene, Brunswick, Creuzburg, Egyetem, Evangélikus kereszténység, Február 15., Frankfurt (Oder), Giovanni Gabrieli, Kápolna, Korál (zene), Latin nyelv, Lüneburg, Lelkipásztor, Motetta, Orgona (hangszer), Reformáció, Syntagma Musicum, Szvit (zenemű), Türingia, Velence (Olaszország), Velencei iskola, Wolfenbüttel, Zeneszerző, 1571, 1621.

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Michael Praetorius és Barokk · Többet látni »

Barokk zene

Evaristo Baschenis: ''Hangszerek'', 17. század közepe A barokk zene, vagy más néven generálbasszus- vagy continuo-korszak, a klasszikus zene történetének egyik korszaka és annak zenei korstílusa.

Új!!: Michael Praetorius és Barokk zene · Többet látni »

Brunswick

#ÁTIRÁNYÍTÁS Brunswick (egyértelműsítő lap).

Új!!: Michael Praetorius és Brunswick · Többet látni »

Creuzburg

Creuzburg település Németországban, azon belül Türingiában.

Új!!: Michael Praetorius és Creuzburg · Többet látni »

Egyetem

''Septem artes liberales'' Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja Az egyetem felsőoktatási intézmény, amely a magyar Felsőoktatási Törvény (A 2017-es XXV. tv-tel módosított, 2011. évi CCIV. törvény a felsőoktatásról) 9.

Új!!: Michael Praetorius és Egyetem · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Michael Praetorius és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Február 15.

Névnapok: Georgina, Kolos + Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett.

Új!!: Michael Praetorius és Február 15. · Többet látni »

Frankfurt (Oder)

Frankfurt vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban.

Új!!: Michael Praetorius és Frankfurt (Oder) · Többet látni »

Giovanni Gabrieli

Giovanni Gabrieli (Velence, 1554. vagy 1557 – Velence, 1612 augusztus 12.) késő reneszánsz kori barokk olasz zeneszerző.

Új!!: Michael Praetorius és Giovanni Gabrieli · Többet látni »

Kápolna

magyar vonatkozású altemplomi kápolnája Kápolna Grevensteinben A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész.

Új!!: Michael Praetorius és Kápolna · Többet látni »

Korál (zene)

A korál (latin choralis.

Új!!: Michael Praetorius és Korál (zene) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Michael Praetorius és Latin nyelv · Többet látni »

Lüneburg

Lüneburg az Imenau partján, fontos fő közlekedési utak kereszteződésében fekvő település.

Új!!: Michael Praetorius és Lüneburg · Többet látni »

Lelkipásztor

A lelkipásztor vagy lelkész egy keresztény gyülekezet vagy egyházközség vezetője, aki felelős a közösség lelki irányításáért.

Új!!: Michael Praetorius és Lelkipásztor · Többet látni »

Motetta

A motetta többszólamú énekelt zenemű, a középkor és a reneszánsz egyik legfontosabb zenei műfaja.

Új!!: Michael Praetorius és Motetta · Többet látni »

Orgona (hangszer)

Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.

Új!!: Michael Praetorius és Orgona (hangszer) · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: Michael Praetorius és Reformáció · Többet látni »

Syntagma Musicum

A Syntagma Musicum a német zeneszerző, zenetudós, Michael Praetorius három kötetből álló zeneelméleti munkája, a könyveket Wittenbergben és Wolfenbüttelben adták ki 1614 és 1620 között.

Új!!: Michael Praetorius és Syntagma Musicum · Többet látni »

Szvit (zenemű)

A szvit különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, jellemzően a barokk zene műfaja.

Új!!: Michael Praetorius és Szvit (zenemű) · Többet látni »

Türingia

Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.

Új!!: Michael Praetorius és Türingia · Többet látni »

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

Új!!: Michael Praetorius és Velence (Olaszország) · Többet látni »

Velencei iskola

Giorgione - Vihar (olajfestmény) A festőművészetben a velencei iskola a Velencei Köztársaság környékén fejlődött ki a XV.

Új!!: Michael Praetorius és Velencei iskola · Többet látni »

Wolfenbüttel

Wolfenbüttel város Németországban, Alsó-Szászországban az Oker folyó mellett, a braunschweigi evangélikus egyházkerület püspöki székhelye.

Új!!: Michael Praetorius és Wolfenbüttel · Többet látni »

Zeneszerző

Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Új!!: Michael Praetorius és Zeneszerző · Többet látni »

1571

Nincs leírás.

Új!!: Michael Praetorius és 1571 · Többet látni »

1621

Nincs leírás.

Új!!: Michael Praetorius és 1621 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »