Tartalomjegyzék
44 kapcsolatok: Ajton, Aranyosszék, Állatok, Beszterce (település), Budatelke, Bukovina (régió), Bukovinai földikutya, Család (rendszertan), Egéralkatúak, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Erdélyi-medence, Euarchontoglires, Eutheria, Faj, Földikutyafélék, Földikutyaformák, Gerincesek, Gerinchúrosok, Glires, Havasalföld, Katona (település), Kárpátok, Küküllőmenti-dombvidék, Királyföld, Kolozs (település), Kolozsvár, Marosszék, Méhelÿ Lajos, Méhlepényesek, Mócs, Mezőőr (Románia), Munténia, Muroidea, Nagyenyed, Négylábúak, Olténia, Osztály (rendszertan), Palackos, Rágcsálók, Rend (rendszertan), Román földikutya, Torda, Tordai-hasadék.
Ajton
220px Görögkatolikus templom Ajton (másképp Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,.
Megnézni Mezőségi földikutya és Ajton
Aranyosszék
az első katonai felmérés térképének részletén Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Megnézni Mezőségi földikutya és Aranyosszék
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Mezőségi földikutya és Állatok
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Megnézni Mezőségi földikutya és Beszterce (település)
Budatelke
Budatelke egy 1700-as évkből való térképen Budatelke (románul Budești) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőségi földikutya és Budatelke
Bukovina (régió)
A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.
Megnézni Mezőségi földikutya és Bukovina (régió)
Bukovinai földikutya
A bukovinai földikutya (Spalax graecus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Mezőségi földikutya és Bukovinai földikutya
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Mezőségi földikutya és Család (rendszertan)
Egéralkatúak
Az egéralkatúak (Myomorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Mezőségi földikutya és Egéralkatúak
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Megnézni Mezőségi földikutya és Elevenszülő emlősök
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Mezőségi földikutya és Emlősök
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Megnézni Mezőségi földikutya és Erdélyi-medence
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Megnézni Mezőségi földikutya és Euarchontoglires
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Megnézni Mezőségi földikutya és Eutheria
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Mezőségi földikutya és Faj
Földikutyafélék
A földikutyafélék (Spalacidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Mezőségi földikutya és Földikutyafélék
Földikutyaformák
A földikutyaformák (Spalacinae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Mezőségi földikutya és Földikutyaformák
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Mezőségi földikutya és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Mezőségi földikutya és Gerinchúrosok
Glires
A modern besorolás szerint összevont Glires (ejtsd: gliresz; a latin glis, gliris, azaz pele szóból) az elevenszülő emlősök (Theria) egy csoportja (avagy „raja”).
Megnézni Mezőségi földikutya és Glires
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Megnézni Mezőségi földikutya és Havasalföld
Katona (település)
Katona (románul Cătina) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőségi földikutya és Katona (település)
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Megnézni Mezőségi földikutya és Kárpátok
Küküllőmenti-dombvidék
A Kisküküllő menti dombvidék látképe A Maros folyótól délre terül el a Küküllőmenti-dombvidék, melynek kiemelkedései néhol a 600 métert is megközelítik.
Megnézni Mezőségi földikutya és Küküllőmenti-dombvidék
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Megnézni Mezőségi földikutya és Királyföld
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőségi földikutya és Kolozs (település)
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Mezőségi földikutya és Kolozsvár
Marosszék
Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Megnézni Mezőségi földikutya és Marosszék
Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár, a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége.
Megnézni Mezőségi földikutya és Méhelÿ Lajos
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Megnézni Mezőségi földikutya és Méhlepényesek
Mócs
A korábbi községháza Szeptember eleji faluünnep Mócs (jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőségi földikutya és Mócs
Mezőőr (Románia)
Mezőőr (románul Iuriu de Câmpie) falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőségi földikutya és Mezőőr (Románia)
Munténia
Románia térképe, Munténia kiemelve Munténia vagy Nagy-Havasalföld, régi magyar nevén: Havaselve Románia egyik történelmi tartománya (a románok a Țara Românească és néha a Valahia neveket is használják rá).
Megnézni Mezőségi földikutya és Munténia
Muroidea
A Muroidea az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egéralkatúak (Myomorpha) alrendjébe tartozó öregcsalád.
Megnézni Mezőségi földikutya és Muroidea
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Mezőségi földikutya és Nagyenyed
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Mezőségi földikutya és Négylábúak
Olténia
Olténia elhelyezkedése Románián belül Olténia (régi nevén Kis-Oláhország) egyike Románia történelmi tartományainak.
Megnézni Mezőségi földikutya és Olténia
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Mezőségi földikutya és Osztály (rendszertan)
Palackos
Palackos vagy Ploszkos (románul Ploscoș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőségi földikutya és Palackos
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Megnézni Mezőségi földikutya és Rágcsálók
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Mezőségi földikutya és Rend (rendszertan)
Román földikutya
A román földikutya (Spalax istricus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Mezőségi földikutya és Román földikutya
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Mezőségi földikutya és Torda
Tordai-hasadék
A hasadék kijárata A Hesdát-patak Menedékház a hasadék bejáratánál Függőhíd Balikalyuk (barlang) A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától.
Megnézni Mezőségi földikutya és Tordai-hasadék