Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mexikói spanyol nyelvjárás

Index Mexikói spanyol nyelvjárás

A mexikóvárosi ''Catedral Metropolitana'' A mexikói spanyol nyelvjárás (español mexicano) a kasztíliai spanyol nyelvnek a Mexikói Egyesült Államok területén beszélt változata, amely egyúttal az ország – de facto – hivatalos és nemzeti nyelve.

75 kapcsolatok: A kis herceg (regény), A spanyol nyelv története, Adsztrátum, Alkirályság, Alsó-Kalifornia, Amerikai indián nyelvek, Antillai spanyol nyelvjárás, Újvilág, Azték nyelv, Óspanyol nyelv, Chiapas, Chihuahua (állam), Csendes-óceán, De facto, Dequeizmus és queizmus, Dialektus, Diccionario panhispánico de dudas, Elöljáró, Félhangzó, Függetlenség-emlékmű, Fonetika, Fonológia, Guatemala, Guerrero, Gyarmat (terület), Hangsúly (nyelvtan), Hispano-Amerika, Jukaték-maja nyelv, Közép-amerikai spanyol nyelvjárás, Középspanyol hangeltolódás, Kijelentő mód, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Mexikó, Mexikóváros, Nemzetközi fonetikai ábécé, Nuevo León, Oaxaca (állam), Puebla de los Ángeles, Részes eset, Seseo, Sevilla, Sinaloa, Sonora (állam), Spanyol igeragozás, Spanyol Királyi Akadémia, Spanyol nyelv, Spanyol nyelvjárások, Spanyol szókincs, ..., Spanyolok, Spanyolország, Szám (nyelvtan), Személyes névmás, Szleng, Sztenderd nyelvváltozat, Tabasco, Tamaulipas, Tárgyeset, Többes szám, Torre Mayor, Veracruz (állam), Voseo, Yeizmus, Yucatán-félsziget, 1521, 1530, 1533, 1535, 1547, 16. század, 1921, 2000, 2005, 2020. Bővíteni index (25 több) »

A kis herceg (regény)

A kis herceg (franciául: Le Petit Prince) Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, amely 1943-ban jelent meg.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és A kis herceg (regény) · Többet látni »

A spanyol nyelv története

San Millán-i kódex egyik oldalának reprodukciója, amelynek szélén az első összefüggő spanyol mondatokat találták a 10. századból A spanyol nyelv a világ legelterjedtebb újlatin nyelve, ma több mint 400 millióan beszélik.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és A spanyol nyelv története · Többet látni »

Adsztrátum

Az adsztrátum (Tótfalusi 2008, adsztrátum szócikk. szakszó Matteo Giulio Bartoli olasz kutató révén került a nyelvészetbe, és legalább két értelmezése van.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Adsztrátum · Többet látni »

Alkirályság

Az alkirályságok (spanyolul virreinatos) a gyarmati birodalmakban a gyarmattartó anyaországon kívüli területek egyes részei voltak, amelyeket az anyaországi uralkodó nevében alkirályok (spanyolul virrey, angolul viceroy) – mint főkormányzók – kormányoztak.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Alkirályság · Többet látni »

Alsó-Kalifornia

Alsó-Kalifornia (spanyolul Baja California) Mexikó legészakibb és legnyugatibb tagállama.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Alsó-Kalifornia · Többet látni »

Amerikai indián nyelvek

Az amerikai indián nyelvek száma több ezerre tehető.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Amerikai indián nyelvek · Többet látni »

Antillai spanyol nyelvjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Karibi spanyol nyelvjárás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Antillai spanyol nyelvjárás · Többet látni »

Újvilág

Az Újvilág (zöld színnel) és az Óvilág (szürke színnel) mai térképen Az „Újvilágot” ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is illusztrálja az 1507-ben megjelent Waldseemüller-térképet Az Újvilág az amerikai kontinensre és az azt körülvevő szigetekre használt név.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Újvilág · Többet látni »

Azték nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Navatl nyelv.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Azték nyelv · Többet látni »

Óspanyol nyelv

Az ókasztíliai, óspanyol vagy középkori spanyol nyelvet (spanyolul castellano/español antiguo/medieval, korabeli elnevezéssel román paladino, vagyis az „érthető latin”) nagyjából a 10. és a 15. század között beszélték.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Óspanyol nyelv · Többet látni »

Chiapas

Chiapas (ejtsd: csapasz, IPA) Mexikó legdélibb tagállama.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Chiapas · Többet látni »

Chihuahua (állam)

Chihuahua Mexikó legnagyobb szövetségi állama, területe 247 455 km², 2010-ben 3,4 millió lakosa volt.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Chihuahua (állam) · Többet látni »

Csendes-óceán

A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Csendes-óceán · Többet látni »

De facto

A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és De facto · Többet látni »

Dequeizmus és queizmus

A „dequeizmus” és „queizmus” (spanyolul: dequeísmo és queísmo) a spanyol nyelvben a de que, illetve que igei vonzatok felcserélt használatára (hiperkorrekcióra) utal.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Dequeizmus és queizmus · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Dialektus · Többet látni »

Diccionario panhispánico de dudas

A Diccionario panhispánico de dudas (jelentése spanyolul „Összspanyol nyelvhelyességi szótár”, szó szerinti fordításban ’A kétségek összspanyol szótára’, röviden DPD) a Spanyol Királyi Akadémia és a Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete által készített, először 2005-ben megjelentetett normatív spanyol helyesírási és nyelvhasználati szótár egy kötetben az Editorial Santillana kiadásában, valamint ingyenes internetes konzultációs lehetőséggel.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Diccionario panhispánico de dudas · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Elöljáró · Többet látni »

Félhangzó

A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Félhangzó · Többet látni »

Függetlenség-emlékmű

A Függetlenség-emlékmű vagy Függetlenség angyala (spanyolul: Monumento a la Independencia vagy El Ángel de la Independencia) a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerületben, a Paseo de la Reforma sugárút és a Florencia (Firenze) utca kereszteződésében elhelyezkedő szobor, a város egyik jelképe.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Függetlenség-emlékmű · Többet látni »

Fonetika

A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Fonetika · Többet látni »

Fonológia

A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Fonológia · Többet látni »

Guatemala

Guatemala vagy hivatalosan a Guatemalai Köztársaság (spanyol: República de Guatemala) egy közép-amerikai ország.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Guatemala · Többet látni »

Guerrero

Guerrero Mexikó egyik szövetségi állama.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Guerrero · Többet látni »

Gyarmat (terület)

Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Gyarmat (terület) · Többet látni »

Hangsúly (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »

Hispano-Amerika

10px 2% Hispán-Amerika vagy Spanyol-Amerika (spanyolul Hispanoamérica vagy América Hispana) az Amerikai Kontinens spanyol nyelvű országainak nem földrajzi alapú összefoglaló elnevezése.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Hispano-Amerika · Többet látni »

Jukaték-maja nyelv

A jukaték-maja vagy egyszerűen – a hétköznapi értelemben vett – maja nyelv (saját elnevezéssel máaya t’áan, ejtsd kb. „mája ttán”; spanyolul idioma maya vagy yucateco) a maja nyelvcsalád jukaték csoportjába tartozó tonális agglutináló indián nyelv, amelyet a közép-amerikai Yucatán-félszigeten (Mexikó, illetve kisebb részben Belize területén) mintegy 7~800 ezren beszélnek, legközelebbi rokonai a kicse és a mam nyelv.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Jukaték-maja nyelv · Többet látni »

Közép-amerikai spanyol nyelvjárás

A közép-amerikai spanyol nyelvjárás (español centroamericano) a kasztíliai spanyol nyelvnek a közép-amerikai földszoros (istmo) országaiban – Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama – beszélt változata (nem tartozik ide a Karib-tengeri szigetek nyelvjárása, melynek vonatkozásában lásd: antillai spanyol nyelvjárás).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Közép-amerikai spanyol nyelvjárás · Többet látni »

Középspanyol hangeltolódás

A középspanyol hangeltolódás (spanyolul: reajuste del sistema consonántico medieval) a kasztíliai spanyol nyelvben a 16–17. században végbement mássalhangzóváltozás volt, amely során létrejött a modern spanyol nyelv mássalhangzó-állománya.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Középspanyol hangeltolódás · Többet látni »

Kijelentő mód

A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Kijelentő mód · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Magánhangzó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Magyar nyelv · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Mássalhangzó · Többet látni »

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Mexikó · Többet látni »

Mexikóváros

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Mexikóváros · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA-jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2020) A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA;, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Nemzetközi fonetikai ábécé · Többet látni »

Nuevo León

#ÁTIRÁNYÍTÁS Új-León.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Nuevo León · Többet látni »

Oaxaca (állam)

Oaxaca (ejtsd: gváháká) állam Mexikó déli részén.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Oaxaca (állam) · Többet látni »

Puebla de los Ángeles

#ÁTIRÁNYÍTÁS Puebla (település).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Puebla de los Ángeles · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Részes eset · Többet látni »

Seseo

A seseo (spanyolul „sziszegés”, „sz-ezés”) nyelvészeti szakkifejezés a spanyol nyelvben a z, illetve e és i előtt a c betűvel, valamint az s betűvel jelölt hangok azonos, magyar sz-szerű ejtésére.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Seseo · Többet látni »

Sevilla

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Sevilla · Többet látni »

Sinaloa

Sinaloa szövetségi állam Nyugat-Mexikóban, a Kaliforniai-öböl partján.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Sinaloa · Többet látni »

Sonora (állam)

Sonora Mexikó egyik szövetségi állama, az ország északnyugati részén, a Kaliforniai-öböltől keletre fekszik.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Sonora (állam) · Többet látni »

Spanyol igeragozás

Az igeragozás a spanyol nyelvtan egyik legösszetettebb és legbonyolultabb területe.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyol igeragozás · Többet látni »

Spanyol Királyi Akadémia

A Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española, rövidítése RAE) a kasztíliai spanyol nyelv ápolására, szabályozására és sztenderdizálására létrehozott kulturális és tudományos intézmény.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyol Királyi Akadémia · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyol nyelv · Többet látni »

Spanyol nyelvjárások

A spanyol nyelvjárások (dialectos) alatt a spanyol nyelv különböző területi változatait értjük.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyol nyelvjárások · Többet látni »

Spanyol szókincs

akadémiai értelmező szótár A spanyol nyelv szókincse, mint minden természetes nyelv esetében, jól tükrözi a beszélő nép történelmét, kultúráját és szokásait.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyol szókincs · Többet látni »

Spanyolok

A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyolok · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Spanyolország · Többet látni »

Szám (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Szám (nyelvtan) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Személyes névmás · Többet látni »

Szleng

A szleng olyan csoportnyelv (szociolektus), mely kis létszámú, sok időt együtt töltő, azonos foglalkozású vagy érdeklődési körű csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erősíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitől.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Szleng · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tabasco

Tabasco Mexikó egyik tagállama.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Tabasco · Többet látni »

Tamaulipas

Tamaulipas (származtatva az apacs Ta ma ho`lipam - „ott, ahol a Lipák imádkoznak” kifejezésből) szövetségi állam Mexikó északi részén, a Río Bravo del Norte (Rio Grande) folyótól délre, a Mexikói-öböl partján.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Tamaulipas · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Tárgyeset · Többet látni »

Többes szám

A többes szám (latinul pluralis) olyan szóalak, illetve nyelvtani kategória, amely egynél – bizonyos nyelvekben csak kettőnél, háromnál vagy négynél – több dologra vagy személyre utal.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Többes szám · Többet látni »

Torre Mayor

A Torre Mayor (jelentése spanyolul: Nagy torony) egy mexikóvárosi felhőkarcoló-irodaház, amely a Paseo de la Reforma sugárút 505.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Torre Mayor · Többet látni »

Veracruz (állam)

Veracruz (ejtsd) Mexikó egyik tagállama a Mexikói-öböl partján.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Veracruz (állam) · Többet látni »

Voseo

Elterjedtsége – kékkel jelölve azok az országok, ahol a ''voseo'' általános, zölddel, ahol korlátozottan fordul elő A voseo a spanyol nyelvben a régies vos személyes névmás használatát jelenti a túval szemben egyes szám második személyben bizonyos latin-amerikai országokban (főként Argentína, Paraguay, Uruguay és Közép-Amerika).

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Voseo · Többet látni »

Yeizmus

A „yeizmus” (spanyolul: yeísmo, ’j-zés’) az ll és az y mássalhangzók azonos ejtését jelenti a spanyol nyelvben.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Yeizmus · Többet látni »

Yucatán-félsziget

A fő városok és fő maja romvárosok műholdas felvétel, jobbról a Yucatán-félsziget látható).A színeket a vízben lévő különböző lerakódások és fitoplankton szervezetek okozzák.A képen mintegy 600 km szélességű terület látható. A Yucatán-félsziget Közép-Amerikában, Mexikó délkeleti részén elhelyezkedő földnyelv, amely a Karib-tengert (a Hondurasi-öbölt) választja el a Mexikói-öböltől.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és Yucatán-félsziget · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1521 · Többet látni »

1530

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1530 · Többet látni »

1533

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1533 · Többet látni »

1535

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1535 · Többet látni »

1547

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1547 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 16. század · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 1921 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 2000 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 2005 · Többet látni »

2020

---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.

Új!!: Mexikói spanyol nyelvjárás és 2020 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »