Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: Asteridae, Aztékok, Bibe, Burgonyavirágúak, Carl von Linné, Család (rendszertan), Dísznövény, Drog (gyógyszergyártás), Endospermium, Euasterids I, Faj, Fülöp-szigetek, Hajnalka (növénynemzetség), Kék hajnalka, Kéreg, Levél (botanika), Mag, Növények, Párta (botanika), Porzótáj, Queensland, Rend (rendszertan), Szár (botanika), Sziklevél, Szulákfélék, Termés, Turbina (növénynemzetség), Valódi kétszikűek, Veteménybab, Virág (botanika), Zárvatermők.
Asteridae
Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja.
Megnézni Mexikói hajnalka és Asteridae
Aztékok
Az Azték Birodalom elhelyezkedése Az aztékok mezoamerikai indiánok, akik a mai Mexikó középső és déli részén az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozták létre a 14–15.
Megnézni Mexikói hajnalka és Aztékok
Bibe
A magház helyzete a virágban vázlatosan: '''I.''' felső állású magház; '''II.''' középső állású magház; '''III.''' alsó állású magház; a betűk jelentése: '''a''' – porzótáj; '''g''' – termőtáj; '''p''' – sziromlevelek; '''s''' – csészelevelek; '''r''' – vacok Középen a termőtáj, körülötte a porzók egy tulipán virágában A bibe (stigma) a zárvatermők virágában a termőtáj legfelül elhelyezkedő része, mely a virágpor felfogására való (a bibe régies neve porfogó).
Megnézni Mexikói hajnalka és Bibe
Burgonyavirágúak
szubtrópusi burgonyavirágúak egyike. A burgonyavirágúak (Solanales) az APG-rendszer szerint a valódi kétszikűek (eudicots) euasterid I csoportjába tartozó klád 5 családdal, 165 nemzetséggel, 4080 fajjal.
Megnézni Mexikói hajnalka és Burgonyavirágúak
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Megnézni Mexikói hajnalka és Carl von Linné
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Mexikói hajnalka és Család (rendszertan)
Dísznövény
Magnolia × soulangeana Virágóra (Genf, 2012) A dísznövények azon növények, amelyeket esztétikai értékük miatt ültetünk vagy használunk fel.
Megnézni Mexikói hajnalka és Dísznövény
Drog (gyógyszergyártás)
Dioszkoridész (i.sz. 40–90 körül) által összeállított, gyógynövénydrogokat leíró és rendszerező herbáriumnak, a ''De materia medica'' című könyvnek 15. századi, bizánci kiadása A drog szakkifejezés a gyógyszerészetben – és ebből következően az orvosi gyakorlatban – a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent (aprított levelek, gyökerek, kérgek, virágrészek vagy egészben őrölt bogarak).
Megnézni Mexikói hajnalka és Drog (gyógyszergyártás)
Endospermium
Az endospermium (magfehérje vagy belső táplálószövet) a virágos növények magjában található, a csírát tápláló szövet.
Megnézni Mexikói hajnalka és Endospermium
Euasterids I
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asteridae.
Megnézni Mexikói hajnalka és Euasterids I
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Mexikói hajnalka és Faj
Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában.
Megnézni Mexikói hajnalka és Fülöp-szigetek
Hajnalka (növénynemzetség)
A hajnalka (Ipomoea) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Mexikói hajnalka és Hajnalka (növénynemzetség)
Kék hajnalka
A kék hajnalka (Ipomoea tricolor) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó, Közép-Amerikában őshonos, dísznövényként ültetett kúszónövény.
Megnézni Mexikói hajnalka és Kék hajnalka
Kéreg
A kéreg fajra jellemző szerkezetű és mintázatú réteg a fák törzsén, ami annak növekedése során a legkülső rétegek elhalt sejtjeiből, azáltal alakul ki, hogy nem képes követni a törzs kerületének növekedését, így megrepedezik.
Megnézni Mexikói hajnalka és Kéreg
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Megnézni Mexikói hajnalka és Levél (botanika)
Mag
Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.
Megnézni Mexikói hajnalka és Mag
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Megnézni Mexikói hajnalka és Növények
Párta (botanika)
csészelevél ''(sepalium)'' a kétnemű virágtakaróban. A pillangósvirágúak zigomorf szimmetriájú virága színes pártával Geranium''-faj piros sziromlevelének mikroszkópos képe A párta (corolla; virágképletbeli jele: C) a kétnemű virágtakarójú virágok belső takaróköre, a sziromlevelek (petala) összessége.
Megnézni Mexikói hajnalka és Párta (botanika)
Porzótáj
''Hippeastrum'' porzói A porzótáj (androeceum, ógörög eredetű szó az androsz.
Megnézni Mexikói hajnalka és Porzótáj
Queensland
Queensland (ejtsd: kvínszlend) Ausztrália egyik tagállama a szigetország északkeleti részén.
Megnézni Mexikói hajnalka és Queensland
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Mexikói hajnalka és Rend (rendszertan)
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Megnézni Mexikói hajnalka és Szár (botanika)
Sziklevél
A sziklevél (cotyledon) az embrió meghatározó része a virágos növények magjában.
Megnézni Mexikói hajnalka és Sziklevél
Szulákfélék
A szulákfélék (Convolvulaceae) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjének egy családja.
Megnézni Mexikói hajnalka és Szulákfélék
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete.
Megnézni Mexikói hajnalka és Termés
Turbina (növénynemzetség)
A Turbina a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó növénynemzetség volt, amelyet 2017-ig önálló taxonként kezeltek.
Megnézni Mexikói hajnalka és Turbina (növénynemzetség)
Valódi kétszikűek
A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.
Megnézni Mexikói hajnalka és Valódi kétszikűek
Veteménybab
A veteménybab (Phaseolus vulgaris), népies megnevezése: paszuly, paszulyka, fuszulyka.
Megnézni Mexikói hajnalka és Veteménybab
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Megnézni Mexikói hajnalka és Virág (botanika)
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Megnézni Mexikói hajnalka és Zárvatermők