Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Azték, Azték napkő, Coatlicue, Csalcsiutlikve, II. Moctezuma azték uralkodó, Instituto Nacional de Antropología e Historia, Mexikóváros, Miguel Hidalgo (kerület), Miktlántekutli, Monte Albán, Olmékok, Palenque, Paseo de la Reforma, Prekolombiánus művészet, Tenocstitlan, Teotihuacan, Tlalok, Toniná, Yaxchilán, Zapotékok.
Azték
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aztékok.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Azték · Többet látni »
Azték napkő
Az azték napkő Az azték napkövet Mexikóváros főterén (El Zócalo) találták, az egykori Tenocstitlan területén 1790-ben, építkezés közben.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Azték napkő · Többet látni »
Coatlicue
#ÁTIRÁNYÍTÁS Koatlikve.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Coatlicue · Többet látni »
Csalcsiutlikve
Chalchiuhtlicue-ábrázolás a Rios-kódexben Csalcsiutlikve (spanyolos elterjedt névírással Chalchiuhtlicue, („a jáde szoknyás”) az aztékok hite szerint az édesvizek és a növények termékenységének istennője, Tlaloc, az esőisten nővére vagy felesége. Teremtésmítoszuk szerint ő vetett véget a világ negyedkorának, amikor egy hatalmas, 52 éves eső eredményeként mindent elöntő árvízzel elmosta a világot. Az embereken megkönyörült, és halakká változtatta őket, azoknak pedig, akik híven tisztelték őt, hidat épített a Földről a mennyországba. Ő volt az újszülöttek és a halászok oltalmazója is. A komplex azték naptárban az Éjszaka kilenc és a Nappal tizenhárom társa közt is szerepel.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Csalcsiutlikve · Többet látni »
II. Moctezuma azték uralkodó
II. Moctezuma a Mendoza-Kódexben (XVI. század) II.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és II. Moctezuma azték uralkodó · Többet látni »
Instituto Nacional de Antropología e Historia
Az Instituto Nacional de Antropología e Historia (rövidítve INAH – IPA:; Nemzeti Őstörténeti és Történeti Intézet) a mexikói szövetségi kormányhoz tartozó központi intézmény, amelyet 1939-ben alapítottak Mexikó régészeti, antropológiai és történelmi örökségének megőrzése, védelme és terjesztése céljából.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Instituto Nacional de Antropología e Historia · Többet látni »
Mexikóváros
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Mexikóváros · Többet látni »
Miguel Hidalgo (kerület)
Miguel Hidalgo Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 372 000 főt.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Miguel Hidalgo (kerület) · Többet látni »
Miktlántekutli
Miktlántekutli ábrázolása a Fejérváry–Mayer-kódexben Miktlántekutli (vagy Miktlantekutli, spanyolos írásmóddal Mictlantecuhtli) az azték mitológiában alvilági istenség, Miktlán (Miktlan) ura, az Alvilág és a halál istene volt, ezért az aztékok féltek tőle.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Miktlántekutli · Többet látni »
Monte Albán
Monte Albán a legnagyobb prekolumbiánus ásatási helyszín a dél-mexikói Oaxaca államban.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Monte Albán · Többet látni »
Olmékok
Az olmék kultúra központjai La Venta-i bazaltfej San Lorenzó-i bazaltfej származó szobor Csecsemő-figura La Venta-i szobrocskák Áldozati oltár maradványa, La Venta Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, Mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Olmékok · Többet látni »
Palenque
Palenque (IPA) – feltételezett eredeti nevén B’aakal – maja romváros Mexikóban; amely a 7. században vált vallási központtá és Kin Pakal (teljes nevén: K’inich Janaab’ Pakal) király uralkodása (615-683) idején élte virágkorát.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Palenque · Többet látni »
Paseo de la Reforma
A Paseo de la Reforma Mexikóváros leghíresebb, emblematikus útja.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Paseo de la Reforma · Többet látni »
Prekolombiánus művészet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prekolumbiánus művészet.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Prekolombiánus művészet · Többet látni »
Tenocstitlan
A Mexikói-medence és Tenocstitlan a spanyol hódítás idején Tenocstitlan (navatl nyelven: Tenōchtitlan, spanyolul: Tenochtitlán) az Azték Birodalom fővárosa volt.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Tenocstitlan · Többet látni »
Teotihuacan
A Hold-piramis a Nap piramisáról nézve Teotihuacan (ejtsd Teotivakan) romváros Mexikóban, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekszik, México szövetségi állam területén.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Teotihuacan · Többet látni »
Tlalok
Tlalok a Rios kódexben. Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Tlalok · Többet látni »
Toniná
Toniná ókori maja városrom a mexikói Yucatán-félszigeten, Chiapas szövetségi államban, 90 kilométerre San Cristóbal de las Casastól, illetve 14 kilométerre keletre egy kis falutól, Ocosingótól.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Toniná · Többet látni »
Yaxchilán
Yaxchilán (más néven Menché illetve Lorillard) ókori maja város az Usumacinta folyó partján a Yucatán-félszigeten, Chiapas szövetségi állam területén, Mexikóban.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Yaxchilán · Többet látni »
Zapotékok
A zapotékok Mexikó bennszülött indián népcsoportja.
Új!!: Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és Zapotékok · Többet látni »
