Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Erdély, Erdélyi református egyházkerület, I. István magyar király, Jászapáti, Magyarország, Maros, Maros megye, Maros-Torda vármegye, Marossárpatak község, Marosvásárhely, Mezőmajos, Miholcsa József, Német nyelv, Póka, Pókakeresztúr, Pusztaalmás, Római katolikus, Római katolikusok, Reformátusok, Román nyelv, Románia, Szöllősi Árpád, Szobrászművész, Tavaszy Sándor, Teleki (családnév), Teleki-kastély (Marossárpatak), Trianoni békeszerződés, 1263, 1319, 1332, 1333, 1444, 1446, 1458, 1468, 1469, 1587, 1760, 1762, 1808, 1888, 1910, 1913, 1916, 1924, 1939, 1944, 1967, 1990-es évek, 1992, ..., 2008. Bővíteni index (1 több) »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Marossárpatak és Erdély · Többet látni »
Erdélyi református egyházkerület
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált.
Új!!: Marossárpatak és Erdélyi református egyházkerület · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Marossárpatak és I. István magyar király · Többet látni »
Jászapáti
Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járás székhelye.
Új!!: Marossárpatak és Jászapáti · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Marossárpatak és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Marossárpatak és Maros · Többet látni »
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Új!!: Marossárpatak és Maros megye · Többet látni »
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Új!!: Marossárpatak és Maros-Torda vármegye · Többet látni »
Marossárpatak község
Marossárpatak község község Maros megyében, Romániában.
Új!!: Marossárpatak és Marossárpatak község · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Marossárpatak és Marosvásárhely · Többet látni »
Mezőmajos
Mezőmajos (románul: Moișa) falu Maros megyében, Erdélyben.
Új!!: Marossárpatak és Mezőmajos · Többet látni »
Miholcsa József
Miholcsa József (Marosvásárhely, 1953. június 13. –) erdélyi magyar szobrász, Miholcsa Gyula bátyja.
Új!!: Marossárpatak és Miholcsa József · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Marossárpatak és Német nyelv · Többet látni »
Póka
Póka (románul Păingeni, németül Pokendorf) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 15 km-re északra a Sár-patak jobb partján.
Új!!: Marossárpatak és Póka · Többet látni »
Pókakeresztúr
Pókakeresztúr falu Romániában, Maros megyében.
Új!!: Marossárpatak és Pókakeresztúr · Többet látni »
Pusztaalmás
Pusztaalmás (románul: Merișor, németül: Apfeldorf) falu Maros megyében, Erdélyben.
Új!!: Marossárpatak és Pusztaalmás · Többet látni »
Római katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.
Új!!: Marossárpatak és Római katolikus · Többet látni »
Római katolikusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Marossárpatak és Római katolikusok · Többet látni »
Reformátusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Marossárpatak és Reformátusok · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Marossárpatak és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Marossárpatak és Románia · Többet látni »
Szöllősi Árpád
Szöllősi Árpád (Marossárpatak, 1924. december 18.) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró.
Új!!: Marossárpatak és Szöllősi Árpád · Többet látni »
Szobrászművész
A szobrászművész az a képzőművész, aki az autonóm művészet és mimetikus művészet képviselője.
Új!!: Marossárpatak és Szobrászművész · Többet látni »
Tavaszy Sándor
Tavaszy Sándor (Sárpatak, 1888. február 25. – Kolozsvár, 1951. december 8.) filozófiai író, református teológiai tanár, igazgató.
Új!!: Marossárpatak és Tavaszy Sándor · Többet látni »
Teleki (családnév)
A Teleki régi magyar családnév, amely a származási helyre utalhat: Telek (Románia, korábban Bihar vármegye), Alsótelek (Románia, korábban Hunyad vármegye), Marostelek (Románia, korábban Maros-Torda vármegye), Aggtelek (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Teleki (Somogy vármegye), Kerékteleki (Komárom-Esztergom vármegye).
Új!!: Marossárpatak és Teleki (családnév) · Többet látni »
Teleki-kastély (Marossárpatak)
A marossárpataki Teleki-kastély (románul Castelul Teleki) Romániában, Erdélyben, Maros megyében található.
Új!!: Marossárpatak és Teleki-kastély (Marossárpatak) · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Marossárpatak és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
1263
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1263 · Többet látni »
1319
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1319 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1332 · Többet látni »
1333
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1333 · Többet látni »
1444
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1444 · Többet látni »
1446
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1446 · Többet látni »
1458
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1458 · Többet látni »
1468
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1468 · Többet látni »
1469
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1469 · Többet látni »
1587
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1587 · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1760 · Többet látni »
1762
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1762 · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1808 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1888 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1910 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1913 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1916 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1924 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1939 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1944 · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1967 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1990-es évek · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Marossárpatak és 1992 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Marossárpatak és 2008 · Többet látni »
