Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Afrika, Újszárnyúak, Állatok, Ázsia, Ízeltlábúak, Ősszájúak, Báb (biológia), Bögölyalakúak, Bögölyfélék, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csáp, Ember, Erdő, Európa, Faj, Fejlett szárnyas rovarok, Halak, Hatlábúak, Házi sertés, Istálló, Ivarsejt, Kétéltűek, Kétszárnyúak, Közép-Európa, Lárva, Légyalkatúak, Ló, Magyarország, Növények, Osztály (rendszertan), Patások, Rákok, Rend (rendszertan), Rovarok, Szarvas (állat), Szarvasmarha, Szárnyas rovarok, Szem, Tej, Vér, Virág (botanika).
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Marhabögöly és Afrika · Többet látni »
Újszárnyúak
Az újszárnyúak (Neoptera) a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egy ága.
Új!!: Marhabögöly és Újszárnyúak · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Marhabögöly és Állatok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Marhabögöly és Ázsia · Többet látni »
Ízeltlábúak
Az ízeltlábúak (Arthropoda) csoportja az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs, amelynek (egyes trilobitaszerű lenyomatok tanúsága szerint) már a prekambriális Ediakara-faunában is élhettek képviselői.
Új!!: Marhabögöly és Ízeltlábúak · Többet látni »
Ősszájúak
Az ősszájúak (Protostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) egyik bazális kládja, amely mintegy 610 millió éve válhatott külön az újszájúaktól (Deuterostomia).
Új!!: Marhabögöly és Ősszájúak · Többet látni »
Báb (biológia)
Májusi cserebogár ''(Melolontha melolontha)'' bábja Házi méh ''(Apis mellifera)'' bábok a lép sejtjeiben A báb (pupa) a teljes átalakulással fejlődő rovarok (bogarak, lepkék, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak, recésszárnyúak) egyedeinek utolsó előtti fejlődési stádiuma, amelyben végbemegy a lárva szervezetének teljes átépülése és kifejlett rovar (imágó) szervezetének kialakulása.
Új!!: Marhabögöly és Báb (biológia) · Többet látni »
Bögölyalakúak
A bögölyalakúak (Tabanomorpha) a kétszárnyúak rendjének (Diptera), a rövidcsápúak vagy légyalkatúak alrendjének (Brachycera) egyik alrendága.
Új!!: Marhabögöly és Bögölyalakúak · Többet látni »
Bögölyfélék
A bögölyfélék, bögölyök vagy böglyök (Tabanidae) a kétszárnyúak (Diptera) rendjének és a légyalkatúak (Brachycera) alrendjének egyik családja.
Új!!: Marhabögöly és Bögölyfélék · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Marhabögöly és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Marhabögöly és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csáp
A kérészek csápjai mechanikai érzékszervek és szaglószervek egyszerre. Több-kevesebb ízből állnak A csáp a rovarok és néhány gerinctelen állat fején levő érzékelő szerve.
Új!!: Marhabögöly és Csáp · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Marhabögöly és Ember · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Marhabögöly és Erdő · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Marhabögöly és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Marhabögöly és Faj · Többet látni »
Fejlett szárnyas rovarok
A fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota vagy Holometabola) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a rovarok (Insecta) osztályába és a szárnyas rovarok alosztályába tartozó öregrend.
Új!!: Marhabögöly és Fejlett szárnyas rovarok · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Marhabögöly és Halak · Többet látni »
Hatlábúak
A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög „hat láb” fordítása) az ízeltlábúak legnagyobb fajszámú altörzse.
Új!!: Marhabögöly és Hatlábúak · Többet látni »
Házi sertés
A házi sertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája.
Új!!: Marhabögöly és Házi sertés · Többet látni »
Istálló
Az istálló a háziállatokat magába fogadó fedett helyiség, épület avagy egész épületcsoport, mely az állatokat az időjárás viszontagságai ellen megvédi, nekik pihenő és nyugvó helyet ad és célirányos beosztásával azoknak etetését, ápolását és felügyeletét biztosítja.
Új!!: Marhabögöly és Istálló · Többet látni »
Ivarsejt
Joep van Lieshout: ''Sötétkék spermium'', Museumsplatz, Bécs Az ivarsejt vagy gaméta (az ógörög γαμέτης gametes „férj” / γαμετή gamete „feleség” szóból) az ivarosan szaporodó többsejtű élőlények olyan sejtje, ami a megtermékenyülés során egyesül egy másik sejttel.
Új!!: Marhabögöly és Ivarsejt · Többet látni »
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Új!!: Marhabögöly és Kétéltűek · Többet látni »
Kétszárnyúak
A kétszárnyúak (Diptera) a rovarok osztályának (Insecta), szárnyas rovarok alosztályának (Pterygota) egyik rendje.
Új!!: Marhabögöly és Kétszárnyúak · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Marhabögöly és Közép-Európa · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Marhabögöly és Lárva · Többet látni »
Légyalkatúak
A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Marhabögöly és Légyalkatúak · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Marhabögöly és Ló · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Marhabögöly és Magyarország · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Marhabögöly és Növények · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Marhabögöly és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Új!!: Marhabögöly és Patások · Többet látni »
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Új!!: Marhabögöly és Rákok · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Marhabögöly és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Marhabögöly és Rovarok · Többet látni »
Szarvas (állat)
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.
Új!!: Marhabögöly és Szarvas (állat) · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Marhabögöly és Szarvasmarha · Többet látni »
Szárnyas rovarok
A szárnyas rovarok (Pterygota) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében és a rovarok (Insecta) osztályának egyik alosztálya – más felosztásban elsődlegesen szárnyas rovarok néven a kétbütykűek (Dycondylea) alosztályának egyik szekciója.
Új!!: Marhabögöly és Szárnyas rovarok · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Marhabögöly és Szem · Többet látni »
Tej
Egy pohár tehéntej Tehén gépi fejése A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban.
Új!!: Marhabögöly és Tej · Többet látni »
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Új!!: Marhabögöly és Vér · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Marhabögöly és Virág (botanika) · Többet látni »
