Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Adam Smith, Amerikai Egyesült Államok, Bruttó hazai termék, David Ricardo, Egyesült Királyság, Fiskális politika, Foglalkoztatás, François Quesnay, Gazdasági növekedés, Gazdasági rendszer, Gazdasági szektor, Hollandia, Infláció, IS-LM modell, Jan Tinbergen, John Maynard Keynes, Karl Marx, Közgazdaságtan, Keynesianizmus, Laissez-faire, Láthatatlan kéz, Matematika, Második világháború, Mikroökonómia, Milton Friedman, Modell (tudomány), Monetáris politika, Munkanélküliség, Nagy gazdasági világválság, Nobel-díj, Pénzkínálat, Piac (közgazdaságtan), Say-dogma, Simon Kuznets, Számítógép, Számológép, Termelés, Valószínűségszámítás, Vállalat, 1758, 19. század, 1930-as évek, 1950-es évek, 20. század.
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Új!!: Makroökonómia és Adam Smith · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Makroökonómia és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Új!!: Makroökonómia és Bruttó hazai termék · Többet látni »
David Ricardo
David Ricardo (London, 1772. április 18. – Gatcombe Park, 1823. szeptember 11.) brit üzletember, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik megalapozója, emellett sikeres politikus is volt.
Új!!: Makroökonómia és David Ricardo · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Makroökonómia és Egyesült Királyság · Többet látni »
Fiskális politika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Költségvetési politika.
Új!!: Makroökonómia és Fiskális politika · Többet látni »
Foglalkoztatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Foglalkoztatottság.
Új!!: Makroökonómia és Foglalkoztatás · Többet látni »
François Quesnay
François Quesnay (ejtsd: Franszoá Kené vagy Kizni) (Méré, 1694. június 4. – Versailles, 1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője.
Új!!: Makroökonómia és François Quesnay · Többet látni »
Gazdasági növekedés
A gazdasági növekedés legelfogadottabb definíciója szerint a gazdaságban termelt termékek és szolgáltatások inflációval korrigált piaci értékének növekedése egy bizonyos időszak alatt.
Új!!: Makroökonómia és Gazdasági növekedés · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Makroökonómia és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gazdasági szektor
A gazdasági szektorok a gazdaság szereplőiből álló olyan csoportok, amelyeknek a céljai és gazdasági döntései, illetve a rendelkezésükre álló erőforrások hasonlóak.
Új!!: Makroökonómia és Gazdasági szektor · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Makroökonómia és Hollandia · Többet látni »
Infláció
Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.
Új!!: Makroökonómia és Infláció · Többet látni »
IS-LM modell
Az IS- és LM-görbék és az egyensúly Az IS-LM modell (teljes modell, keynesi modell) a makroökonómia első modelljei közé tartozik.
Új!!: Makroökonómia és IS-LM modell · Többet látni »
Jan Tinbergen
Jan Tinbergen (Hága, 1903. április 12. – Hága, 1994. június 9.) holland közgazdász.
Új!!: Makroökonómia és Jan Tinbergen · Többet látni »
John Maynard Keynes
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnz, IPA: keɪnz) (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője.
Új!!: Makroökonómia és John Maynard Keynes · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Makroökonómia és Karl Marx · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Makroökonómia és Közgazdaságtan · Többet látni »
Keynesianizmus
Keynesianizmus névvel illetjük a John Maynard Keynes brit közgazdász által a 20. században kidolgozott gazdasági elméletet.
Új!!: Makroökonómia és Keynesianizmus · Többet látni »
Laissez-faire
Laissez-faire (francia: IPA) a neve annak a felfogásnak, hogy a kormányzatnak csak a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a gazdasági tevékenységeket, a döntéseket a piacra kell hagynia.
Új!!: Makroökonómia és Laissez-faire · Többet látni »
Láthatatlan kéz
A láthatatlan kéz (angolul The invisible hand) Adam Smith skót közgazdász által A nemzetek gazdagsága (1776) című művében bevezetett metafora.
Új!!: Makroökonómia és Láthatatlan kéz · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Makroökonómia és Matematika · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Makroökonómia és Második világháború · Többet látni »
Mikroökonómia
A mikroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja.
Új!!: Makroökonómia és Mikroökonómia · Többet látni »
Milton Friedman
Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
Új!!: Makroökonómia és Milton Friedman · Többet látni »
Modell (tudomány)
A modell egy a tudományos kutatásban használt fogalom, amely a nagyon pontosan (tehát a matematika nyelvén) megfogalmazott hipotéziseket és hipotézis-rendszereket (összetett hipotéziseket) jelenti.
Új!!: Makroökonómia és Modell (tudomány) · Többet látni »
Monetáris politika
A monetáris politika gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során a monetáris hatóság befolyásolja a rövidtávú kamatkondíciókat, és ezáltal átmenetileg hatást gyakorol a makrogazdasági keresletre is.
Új!!: Makroökonómia és Monetáris politika · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Makroökonómia és Munkanélküliség · Többet látni »
Nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.
Új!!: Makroökonómia és Nagy gazdasági világválság · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Makroökonómia és Nobel-díj · Többet látni »
Pénzkínálat
A pénzkínálat közgazdasági fogalma az adott gazdaságban rendelkezésre álló pénzeszközök összességét jelenti.
Új!!: Makroökonómia és Pénzkínálat · Többet látni »
Piac (közgazdaságtan)
A piac fogalmán tágabb, gazdasági értelemben minden olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik.
Új!!: Makroökonómia és Piac (közgazdaságtan) · Többet látni »
Say-dogma
A Say-dogmát vagy Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'Économie Politique) című művében.
Új!!: Makroökonómia és Say-dogma · Többet látni »
Simon Kuznets
Simon Smith Kuznets (Pinszk, 1901. április 30. – Cambridge, Massachusetts, 1985. július 8.) amerikai közgazdász és statisztikus.
Új!!: Makroökonómia és Simon Kuznets · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: Makroökonómia és Számítógép · Többet látni »
Számológép
1337-es szám kijelzésével pí kijelzésével A számológép a matematikai számítások, számolások meggyorsítására szolgáló eszköz.
Új!!: Makroökonómia és Számológép · Többet látni »
Termelés
A természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá tevő munka a termelés.
Új!!: Makroökonómia és Termelés · Többet látni »
Valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.
Új!!: Makroökonómia és Valószínűségszámítás · Többet látni »
Vállalat
Vállalatnak nevezzük a törvények alapján megalapított, jogi személyként létező társas vállalkozást, amelynek alkalmazottainak létszáma és üzleti forgalma ezt az elnevezést indokolja.
Új!!: Makroökonómia és Vállalat · Többet látni »
1758
Nincs leírás.
Új!!: Makroökonómia és 1758 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Makroökonómia és 19. század · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Makroökonómia és 1930-as évek · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Makroökonómia és 1950-es évek · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Makroökonómia és 20. század · Többet látni »
