Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
147 kapcsolatok: A magyarországi nemzetiségek története, A török kiűzése Magyarországról, Abszolút monarchia, Alföld, Angol nyelv, Újvidék, Asszimiláció (szociológia), Ausztria, Autonómia (szociológia), Avarok, Az 1892. évi román memorandum, Árpád-kor, Bach-korszak, Baranyai háromszög, Bán (méltóság), Bánát, Bécsi udvar, Békés megye, Belgium, Beneš-dekrétumok, Budapest története, Bukovinai székelyek, Bunyevácok, Cipszerek, Családnév, Csallóköz, Csanád vármegye, Csehek, Csehszlovák-magyar lakosságcsere, Délvidék, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Délvidéki vérengzések, Dunai svábok, Dunántúl, Eötvös József (író), Első világháború, Erdély, Erdélyi szászok, Etnikum, Európa, Felvidék, Franciaország, Gyepű, Habsburg-család, Habsburg-ház, Holokauszt, Horea-felkelés, Horvát nyelv, Horvát-magyar kiegyezés, Horvát-Szlavónország, ..., Horvátok, Horvátország, Ideológia, Istentisztelet, IV. Béla magyar király, Jézus Társasága, Jeszenszky Géza (külügyminiszter), Josip Jelačić, Karády Viktor, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Közigazgatás, Küzmics István, Kereszténység, Kiegyezés, Kisebbség, Kitelepítés, Kunok, Latin nyelv, Liberalizmus, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Maniu-gárda, Marosvásárhely, Második világháború, Mítosz, Mezőség, Mocsáry Lajos, Mohácsi csata, Morvák, Muraköz, Nacionalizmus, Nagy-Britannia, Németek, Névmagyarosítás, Nemesség, Nemzet, Nemzetállam, Nemzetiségi törvény, Neológia, Olasz nyelv, Opera (színmű), Orosz Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pap (hivatás), Románok, Ruszinok, Sokácok, Sovinizmus, Szászföld, Száva, Székelyek, Szejdi-dúlás, Szepesség, Szerbek, Szláv népek, Szlovákok, Szlovének, Szlovénia, Szovjetunió, Szudétanémetek, Tatárjárás Magyarországon, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Tizenöt éves háború, Torkos József, Trianoni békeszerződés, Unio Trium Nationum, Unitárius állam, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vallás, Vend nyelv, Vendek, Zala megye, Zsidó vallás, Zsidók, Zsinagóga, 1200-as évek, 1400-as évek, 1700-as évek, 1780, 18. század, 1830-as évek, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1867, 1868, 1881, 1896, 19. század, 19. századi magyar nemzetiségi politika, 1900, 1941, 20. század, 2008. Bővíteni index (97 több) »
A magyarországi nemzetiségek története
Magyarországon fennállása során mindig jelentős számban éltek más nemzetiségűek is a magyarok mellett.
Új!!: Magyarosítás és A magyarországi nemzetiségek története · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Magyarosítás és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Magyarosítás és Abszolút monarchia · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Magyarosítás és Alföld · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Magyarosítás és Angol nyelv · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Magyarosítás és Újvidék · Többet látni »
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Magyarosítás és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Magyarosítás és Ausztria · Többet látni »
Autonómia (szociológia)
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző.
Új!!: Magyarosítás és Autonómia (szociológia) · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Magyarosítás és Avarok · Többet látni »
Az 1892. évi román memorandum
A memorandum-per vádlottjai Felső sor, balról jobbra: Dionisie Roman, Patriciu Barbu, Dr. D.O.Barcianu, Gherasim Domide, Dr. Teodor Mihali, Dr. Aurel Suciu, Mihaiu Veliciu, Rubin Patița Alsó sor, balról jobbra: Niculae Cristea, Iuliu Coroianu, Gheorghe Pop de Băsești, Dr. Ioan Rațiu, Dr. Vasile Lucaciu, Dimitrie Comșa, Septimiu Albini A memorandum aláíróinak emlékműve Kolozsvárott 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójához, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték.
Új!!: Magyarosítás és Az 1892. évi román memorandum · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Magyarosítás és Árpád-kor · Többet látni »
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Új!!: Magyarosítás és Bach-korszak · Többet látni »
Baranyai háromszög
#ÁTIRÁNYÍTÁS Drávaköz.
Új!!: Magyarosítás és Baranyai háromszög · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Magyarosítás és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bánát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.
Új!!: Magyarosítás és Bánát · Többet látni »
Bécsi udvar
A bécsi udvar történelmi fogalom a Habsburg-család keleti ága császári főhatalmának főként a Magyar Királyság felett, de egész Közép-Európában általában a kisebb, nem független államokkal szemben gyakorolt politikai hatalma alanyának meghatározására.
Új!!: Magyarosítás és Bécsi udvar · Többet látni »
Békés megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Békés vármegye.
Új!!: Magyarosítás és Békés megye · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Magyarosítás és Belgium · Többet látni »
Beneš-dekrétumok
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet.
Új!!: Magyarosítás és Beneš-dekrétumok · Többet látni »
Budapest története
Budapest-montázs A mai Budapest 1873.
Új!!: Magyarosítás és Budapest története · Többet látni »
Bukovinai székelyek
320px A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le.
Új!!: Magyarosítás és Bukovinai székelyek · Többet látni »
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Új!!: Magyarosítás és Bunyevácok · Többet látni »
Cipszerek
A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.
Új!!: Magyarosítás és Cipszerek · Többet látni »
Családnév
A családnév, vagy másik jellemző magyar elnevezéssel vezetéknév a személyneveknek az a része, melyet a gyermek többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az utónévvel (keresztnévvel), ami „személyre szóló”.
Új!!: Magyarosítás és Családnév · Többet látni »
Csallóköz
A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.
Új!!: Magyarosítás és Csallóköz · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Magyarosítás és Csanád vármegye · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Magyarosítás és Csehek · Többet látni »
Csehszlovák-magyar lakosságcsere
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehszlovák–magyar lakosságcsere.
Új!!: Magyarosítás és Csehszlovák-magyar lakosságcsere · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Magyarosítás és Délvidék · Többet látni »
Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944
1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.
Új!!: Magyarosítás és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944 · Többet látni »
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Új!!: Magyarosítás és Délvidéki vérengzések · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Magyarosítás és Dunai svábok · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyarosítás és Dunántúl · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Magyarosítás és Eötvös József (író) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Magyarosítás és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Magyarosítás és Erdély · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Magyarosítás és Erdélyi szászok · Többet látni »
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Új!!: Magyarosítás és Etnikum · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Magyarosítás és Európa · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Magyarosítás és Felvidék · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Magyarosítás és Franciaország · Többet látni »
Gyepű
A Magyar Királyság területe és egyházmegyéi a 11. században. A gyepűrendszert rózsaszín sáv jelöli. A gyepű (latin nyelvű forrásokban indago) a határ meghatározására alkalmas természetes tereptárgyak, járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit műveletlenül, lakatlanul hagytak.
Új!!: Magyarosítás és Gyepű · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Magyarosítás és Habsburg-család · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Magyarosítás és Habsburg-ház · Többet látni »
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Új!!: Magyarosítás és Holokauszt · Többet látni »
Horea-felkelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1784-es erdélyi parasztfelkelés.
Új!!: Magyarosítás és Horea-felkelés · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Magyarosítás és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvát-magyar kiegyezés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar–horvát kiegyezés.
Új!!: Magyarosítás és Horvát-magyar kiegyezés · Többet látni »
Horvát-Szlavónország
Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.
Új!!: Magyarosítás és Horvát-Szlavónország · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Magyarosítás és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Magyarosítás és Horvátország · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Magyarosítás és Ideológia · Többet látni »
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Új!!: Magyarosítás és Istentisztelet · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Magyarosítás és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Magyarosítás és Jézus Társasága · Többet látni »
Jeszenszky Géza (külügyminiszter)
Nagyjeszeni Jeszenszky Géza (Budapest, 1941. november 10. –) magyar történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata.
Új!!: Magyarosítás és Jeszenszky Géza (külügyminiszter) · Többet látni »
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Új!!: Magyarosítás és Josip Jelačić · Többet látni »
Karády Viktor
Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: Magyarosítás és Karády Viktor · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Magyarosítás és Katolicizmus · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Magyarosítás és Kálvinizmus · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Magyarosítás és Kárpát-medence · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Magyarosítás és Közigazgatás · Többet látni »
Küzmics István
Küzmics Pozsonyban megjelent Újtestamentumának későbbi kiadása 1817-ben. Küzmics István (vendül: Števan Küzmič, szlovénül: Štefan Küzmič, gyakran helytelenül Kuzmics István-nak is nevezik) (Sztrukóc, 1723. k. – Surd, 1779. december 22.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író, aki Somogy vármegyében végezte lelkipásztori hivatását.
Új!!: Magyarosítás és Küzmics István · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Magyarosítás és Kereszténység · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Magyarosítás és Kiegyezés · Többet látni »
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Új!!: Magyarosítás és Kisebbség · Többet látni »
Kitelepítés
helyi evangélikus templom kertjében A kitelepítés olyan tevékenység, melynek során egy állami hatóság egy terület (ház, város, térség) lakosait vagy azoknak egy részét ideiglenesen vagy véglegesen más lakhelyre költözteti, illetve az önként kiköltözött vagy más módon kiköltöztetett lakosokat nem engedi vissza lakhelyükre.
Új!!: Magyarosítás és Kitelepítés · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Magyarosítás és Kunok · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Magyarosítás és Latin nyelv · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Magyarosítás és Liberalizmus · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Magyarosítás és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyarosítás és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarosítás és Magyarország · Többet látni »
Maniu-gárda
A Maniu-gárdák (Voluntarii pentru Ardeal »Iuliu Maniu«) a második világháborúban létrejött román önkéntes, félkatonai szervezetek voltak Romániában.
Új!!: Magyarosítás és Maniu-gárda · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Magyarosítás és Marosvásárhely · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyarosítás és Második világháború · Többet látni »
Mítosz
A mítosz (a görög μυθος.
Új!!: Magyarosítás és Mítosz · Többet látni »
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Új!!: Magyarosítás és Mezőség · Többet látni »
Mocsáry Lajos
Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.
Új!!: Magyarosítás és Mocsáry Lajos · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Magyarosítás és Mohácsi csata · Többet látni »
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Új!!: Magyarosítás és Morvák · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Magyarosítás és Muraköz · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Magyarosítás és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagy-Britannia
A Nagy-Britannia kifejezés több, egymástól jelentősen eltérő jelentéstartalommal bír.
Új!!: Magyarosítás és Nagy-Britannia · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Magyarosítás és Németek · Többet látni »
Névmagyarosítás
A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19.
Új!!: Magyarosítás és Névmagyarosítás · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Magyarosítás és Nemesség · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Magyarosítás és Nemzet · Többet látni »
Nemzetállam
A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.
Új!!: Magyarosítás és Nemzetállam · Többet látni »
Nemzetiségi törvény
A nemzetiségi törvény a nemzetiségek egyenjogúságát kívánta szabályozni.
Új!!: Magyarosítás és Nemzetiségi törvény · Többet látni »
Neológia
A neológia (vagy neológ irányzat, régebbi, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága.
Új!!: Magyarosítás és Neológia · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Magyarosítás és Olasz nyelv · Többet látni »
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Új!!: Magyarosítás és Opera (színmű) · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Magyarosítás és Orosz Birodalom · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Magyarosítás és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: Magyarosítás és Pap (hivatás) · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Magyarosítás és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és Ruszinok · Többet látni »
Sokácok
A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
Új!!: Magyarosítás és Sokácok · Többet látni »
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Új!!: Magyarosítás és Sovinizmus · Többet látni »
Szászföld
#ÁTIRÁNYÍTÁS Királyföld.
Új!!: Magyarosítás és Szászföld · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarosítás és Száva · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Magyarosítás és Székelyek · Többet látni »
Szejdi-dúlás
A Szejdi-dúlás, vagy Szejdi-járás óriási pusztítást okozó török-tatár támadás volt Magyarország tiszántúli területei, illetve Erdély ellen 1660-ban.
Új!!: Magyarosítás és Szejdi-dúlás · Többet látni »
Szepesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szepes vármegye.
Új!!: Magyarosítás és Szepesség · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Magyarosítás és Szerbek · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Magyarosítás és Szláv népek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Magyarosítás és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Magyarosítás és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Magyarosítás és Szlovénia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Magyarosítás és Szovjetunió · Többet látni »
Szudétanémetek
Szudétanémeteken a mai Csehország (eredetileg a történelmi Cseh Királyság – Csehország és Morvaország-) peremén élő, a második világháború után zömmel elűzött, kitelepített németajkú lakosságot és leszármazottjaikat értjük.
Új!!: Magyarosítás és Szudétanémetek · Többet látni »
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Új!!: Magyarosítás és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Magyarosítás és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Magyarosítás és Török hódoltság · Többet látni »
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Új!!: Magyarosítás és Tizenöt éves háború · Többet látni »
Torkos József
Torkos József (Győr, 1710. október 30. – Sopron, 1791. február 10.) evangélikus lelkész, történész és igazgató-tanár, előbb Győrött, majd 1749-től 1784-ig Sopronban.
Új!!: Magyarosítás és Torkos József · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Magyarosítás és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Unio Trium Nationum
Az Unio Trium Nationum (Három nemzet egyesülése) - említik kápolnai unióként is - egy kölcsönös szövetségi egyezmény, amelyet az erdélyi magyar nemesek, a székely lófők és az erdélyi szászok vezetői kötöttek Csicsókápolnán 1437.
Új!!: Magyarosítás és Unio Trium Nationum · Többet látni »
Unitárius állam
Föderatív államok Az unitárius állam olyan állam, amelyben egyetlen politikai és jogi központ létezik, aminek egyetlen a központi kormányzata van, egyetlen közös jogrendszerrel és egyetlen közös parlamenttel, mely egyben a végső hatalom.
Új!!: Magyarosítás és Unitárius állam · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Magyarosítás és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Magyarosítás és Vallás · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Magyarosítás és Vend nyelv · Többet látni »
Vendek
A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.
Új!!: Magyarosítás és Vendek · Többet látni »
Zala megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zala vármegye.
Új!!: Magyarosítás és Zala megye · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: Magyarosítás és Zsidó vallás · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Magyarosítás és Zsidók · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: Magyarosítás és Zsinagóga · Többet látni »
1200-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1200-as évek · Többet látni »
1400-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1400-as évek · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1700-as évek · Többet látni »
1780
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1780 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Magyarosítás és 18. század · Többet látni »
1830-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1830-as évek · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Magyarosítás és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1867 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1868 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1881 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1896 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Magyarosítás és 19. század · Többet látni »
19. századi magyar nemzetiségi politika
Magyarország etnikai térképe 1910-es népszámlálás adatai alapján A magyarországi nemzetiségi mozgalmak a 18. század végén jelentek meg, a hasonló magyar törekvésekkel egy időben.
Új!!: Magyarosítás és 19. századi magyar nemzetiségi politika · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Magyarosítás és 1900 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Magyarosítás és 1941 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Magyarosítás és 20. század · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Magyarosítás és 2008 · Többet látni »
