Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, Bél Mátyás, Bosznia, Dialektus, Galícia, Görögkatolikus, Horvátország, Kálmán magyar király, Kárpátok, Kenéz (tisztség), Lengyelek, Magyarország, Magyarországi ruszinok, Makó, Máramaros, Nagyoroszi, Nógrád vármegye, Nemzetiség, Osztrák–Magyar Monarchia, Rákóczi-család, Ruszin nyelv, Szabolcs vármegye, Szláv nyelvek, Tarasz Sevcsenko, Ukrán nyelv, Ung vármegye, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszin nyelv, Zemplén vármegye, 12. század, 1326, 17. század, 1740, 18. század, 1880, 1890, 1910, 1991, 1993, 1996, 1997.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Magyarországi ukránok és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Bél Mátyás
Bél Mátyás (szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius) Ocsova, 1684.
Új!!: Magyarországi ukránok és Bél Mátyás · Többet látni »
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: Magyarországi ukránok és Bosznia · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: Magyarországi ukránok és Dialektus · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Magyarországi ukránok és Galícia · Többet látni »
Görögkatolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keleti katolikus egyházak.
Új!!: Magyarországi ukránok és Görögkatolikus · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Magyarországi ukránok és Horvátország · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: Magyarországi ukránok és Kálmán magyar király · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Magyarországi ukránok és Kárpátok · Többet látni »
Kenéz (tisztség)
A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.
Új!!: Magyarországi ukránok és Kenéz (tisztség) · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Magyarországi ukránok és Lengyelek · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarországi ukránok és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi ruszinok
A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.
Új!!: Magyarországi ukránok és Magyarországi ruszinok · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Magyarországi ukránok és Makó · Többet látni »
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Magyarországi ukránok és Máramaros · Többet látni »
Nagyoroszi
SZ-60-as légvédelmi löveg Nagyoroszi község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Magyarországi ukránok és Nagyoroszi · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Magyarországi ukránok és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Magyarországi ukránok és Nemzetiség · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Magyarországi ukránok és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: Magyarországi ukránok és Rákóczi-család · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Magyarországi ukránok és Ruszin nyelv · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Magyarországi ukránok és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Magyarországi ukránok és Szláv nyelvek · Többet látni »
Tarasz Sevcsenko
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarasz Hrihorovics Sevcsenko.
Új!!: Magyarországi ukránok és Tarasz Sevcsenko · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Magyarországi ukránok és Ukrán nyelv · Többet látni »
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Magyarországi ukránok és Ung vármegye · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Magyarországi ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vajdasági ruszin nyelv
A vajdasági ruszin nyelv, vagy pannon-ruszin nyelv, bácskai ruszin nyelv, szerémségi ruszin nyelv (saját nevén бачваньски руски язик, szerbül Западнорусински језик, horvátul Zapadnorusinski jezik) a Kárpátalján beszélt ruszin nyelvből kiszakadt, lényegében önálló nyelvi normává vált keleti szláv nyelv, amely ezen nyelvcsaládnak a legtávolabbi tagja, a vajdasági ruszinok (Szerémségben és Bácskában) nyelve.
Új!!: Magyarországi ukránok és Vajdasági ruszin nyelv · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Magyarországi ukránok és Zemplén vármegye · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Magyarországi ukránok és 12. század · Többet látni »
1326
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1326 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Magyarországi ukránok és 17. század · Többet látni »
1740
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1740 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Magyarországi ukránok és 18. század · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1880 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1890 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1910 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1991 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1993 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ukránok és 1997 · Többet látni »
