Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
110 kapcsolatok: Abaúj vármegye, Acsa, Albertirsa, Alföld, Alsópetény, Apatelek, Asszimiláció (szociológia), Árva vármegye, Ľudovít Štúr, Örménykút, Öskü, Bakonycsernye, Bars vármegye, Bácska, Bánát, Bánhida, Békés vármegye, Békéscsaba, Bénye, Bükk hegység, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Budapest, Csanádalberti, Csömör, Csővár, Csehszlovákia, Dunántúl, Ecser, Eduard Beneš, Erőszak, Erdőkürt, Evangélikus, Felsőpetény, Garam, Haan Lajos, Hont vármegye, Hrúz Mária, Jankó János (festő), Ján Kollár, Kardos (település), Kétsoprony, Kereszténység, Kesztölc, Kisebbség, Kiskőrös, Konzul, KSH, Kubala László, Liptó vármegye, ..., Maglód, Magyarország, Magyarországi romák, Második világháború, Mátra, Melis György, Mezőberény, Miske, Mosonmagyaróvár, Nagylak (Magyarország), Népszámlálás, Nógrád vármegye, Nemzetiség, Nyíregyháza, Nyitra vármegye, Petőfi Sándor, Pilis (hegység), Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pitvaros, Potsdam, Rajka, Répáshuta, Római katolikus, Református, Rendszerváltás Magyarországon, Sárisáp, Schengeni egyezmény, Szarvas (település), Szepes vármegye, Szerbia, Szlovák nyelv, Szlovák–magyar lakosságcsere, Szlovákok, Szovjetunió, Tardosbánya, Tótkomlós, Törökök, Telekgerendás, Település, Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820), Trencsén vármegye, Vanyarc, Változó Világ, Vértesszőlős, Závada Pál, 1690, 17. század, 1711, 1724, 1746, 1747, 1802, 1815, 1844, 1950-es évek, 1997, 2001. Bővíteni index (60 több) »
Abaúj vármegye
Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Abaúj vármegye · Többet látni »
Acsa
Acsa község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Acsa · Többet látni »
Albertirsa
Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Albertirsa · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Alföld · Többet látni »
Alsópetény
Alsópetény község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Alsópetény · Többet látni »
Apatelek
Naplemente a Mokra-hegy felett Apatelek (Mokra) falu Romániában, Arad megyében, Borosjenőtől 5 km-re délre.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Apatelek · Többet látni »
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Árva vármegye
Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Árva vármegye · Többet látni »
Ľudovít Štúr
Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Ľudovít Štúr · Többet látni »
Örménykút
Örménykút község Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Örménykút · Többet látni »
Öskü
Öskü község Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Öskü · Többet látni »
Bakonycsernye
Bakonycsernye Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bakonycsernye · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bars vármegye · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bácska · Többet látni »
Bánát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bánát · Többet látni »
Bánhida
Bánhida (németül Weinhild) Tatabánya városrésze 1947 óta, előtte község volt Komárom vármegye Tatai járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bánhida · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Békéscsaba · Többet látni »
Bénye
Löszfal Bénye község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bénye · Többet látni »
Bükk hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bükk-vidék.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bükk hegység · Többet látni »
Bükkszentkereszt
Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk-vidék területén fekszik.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bükkszentkereszt · Többet látni »
Bükkszentlászló
Bükkszentlászló (szlovákul: Stará Huta) 1981 óta Miskolchoz tartozó egykori község a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bükk-vidéken.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Bükkszentlászló · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Budapest · Többet látni »
Csanádalberti
Csanádalberti község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Csanádalberti · Többet látni »
Csömör
Csömör nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Csömör · Többet látni »
Csővár
Csővár (szlovákul Čuvár) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Csővár · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Csehszlovákia · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Dunántúl · Többet látni »
Ecser
Ecser nagyközség Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Ecser · Többet látni »
Eduard Beneš
#ÁTIRÁNYÍTÁS Edvard Beneš.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Eduard Beneš · Többet látni »
Erőszak
Az erőszak kifejezés írja le azokat a gyakran előre eltervezett cselekményeket, amelyek más élőlényeknek fájdalmat, sérülést, szenvedést okoznak, illetve más embereket valamire fizikai erővel vagy hatalmi nyomással kényszerítenek.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Erőszak · Többet látni »
Erdőkürt
Erdőkürt község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Erdőkürt · Többet látni »
Evangélikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evangélikus kereszténység.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Evangélikus · Többet látni »
Felsőpetény
Felsőpetény határa Felsőpetény község Nógrád vármegye Rétsági járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Felsőpetény · Többet látni »
Garam
A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Garam · Többet látni »
Haan Lajos
Haan Lajos sírja Békéscsabán, a Kastélyi temetőben Mellszobra Békéscsabán Emléktáblája békéscsabai lakóházán Haan Lajos (szlovákul Ľudovít Haan) (Sámsonháza, 1818. augusztus 13. – Békéscsaba, 1891. augusztus 12.) evangélikus lelkész, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Haan Lajos · Többet látni »
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Hont vármegye · Többet látni »
Hrúz Mária
#ÁTIRÁNYÍTÁS Petőfi Sándor.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Hrúz Mária · Többet látni »
Jankó János (festő)
Csokonai a lakodalomban (1869) Jellegzetes Jankó-rajz egy korabeli élclapban Kallós Ede és Márkus Géza (1905) alkotása Idősebb Jankó János (Tótkomlós, 1833. november 3. – Budapest, 1896. március 29.) festő, rajzoló, karikaturista.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Jankó János (festő) · Többet látni »
Ján Kollár
Ján Kollár (magyar nevén: Kollár János) (Mosóc, 1793. július 29. – Bécs, 1852. január 24.) cseh nyelven író szlovák származású evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Ján Kollár · Többet látni »
Kardos (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kardos (Magyarország).
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kardos (település) · Többet látni »
Kétsoprony
Kétsoprony község Békés vármegye Békéscsabai járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kétsoprony · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kereszténység · Többet látni »
Kesztölc
Kesztölc község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kesztölc · Többet látni »
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kisebbség · Többet látni »
Kiskőrös
Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kiskőrös · Többet látni »
Konzul
#ÁTIRÁNYÍTÁS Konzul (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarországi szlovákok és Konzul · Többet látni »
KSH
#ÁTIRÁNYÍTÁS Központi Statisztikai Hivatal.
Új!!: Magyarországi szlovákok és KSH · Többet látni »
Kubala László
A két méteres Kubala szobor. Alkotója Montserrat García Rius Kubala László (Budapest, 1927. június 10. – Barcelona, 2002. május 17.) – ismert még Ladislao vagy Ladislav néven is (habár Lászlóként lett anyakönyvezve) – kiemelkedő képességű labdarúgó, aki játszott a csehszlovák, a magyar és a spanyol válogatottban is.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Kubala László · Többet látni »
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Liptó vármegye · Többet látni »
Maglód
Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Maglód · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi romák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi cigányok.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Magyarországi romák · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Második világháború · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Mátra · Többet látni »
Melis György
Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27.) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Melis György · Többet látni »
Mezőberény
Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Mezőberény · Többet látni »
Miske
Miske község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Miske · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Nagylak (Magyarország)
Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Nagylak (Magyarország) · Többet látni »
Népszámlálás
Népszámlálás Hollandiában 1925-ben A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Népszámlálás · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Nemzetiség · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Nyitra vármegye · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Pilis (hegység) · Többet látni »
Piliscsév
Piliscsév község Komárom-Esztergom vármegye keleti határán, az Esztergomi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Piliscsév · Többet látni »
Pilisszántó
Pilisszántó község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Pilisszántó · Többet látni »
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt (.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Pilisszentkereszt · Többet látni »
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Pilisszentlászló · Többet látni »
Pitvaros
Pitvaros község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Pitvaros · Többet látni »
Potsdam
Potsdam város Németországban, Brandenburg szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Potsdam · Többet látni »
Rajka
Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Rajka · Többet látni »
Répáshuta
Répáshuta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Répáshuta · Többet látni »
Római katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Római katolikus · Többet látni »
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Református · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Sárisáp
Sárisáp község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Sárisáp · Többet látni »
Schengeni egyezmény
Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Schengeni egyezmény · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szarvas (település) · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szepes vármegye · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szerbia · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovák–magyar lakosságcsere
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehszlovák–magyar lakosságcsere.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szlovák–magyar lakosságcsere · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szlovákok · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Szovjetunió · Többet látni »
Tardosbánya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tardos (település) Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Tardosbánya · Többet látni »
Tótkomlós
Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós város Békés vármegyében, az Orosházi járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Tótkomlós · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Törökök · Többet látni »
Telekgerendás
Telekgerendás község Békés vármegye Békéscsabai járásában.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Telekgerendás · Többet látni »
Település
észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Település · Többet látni »
Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)
Tessedik Sámuel, szlovákul: Samuel Tešedík (ejtsd: számuel tyesegyík), németül Samuel Teschedik (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820) · Többet látni »
Trencsén vármegye
Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Trencsén vármegye · Többet látni »
Vanyarc
Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Vanyarc · Többet látni »
Változó Világ
A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Változó Világ · Többet látni »
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Vértesszőlős · Többet látni »
Závada Pál
Závada Pál (Tótkomlós, 1954. december 14. –) Kossuth- és József Attila-díjas szlovák származású magyar író, szerkesztő, szociológus.
Új!!: Magyarországi szlovákok és Závada Pál · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1690 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 17. század · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1711 · Többet látni »
1724
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1724 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1746 · Többet látni »
1747
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1747 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1802 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1815 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1844 · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1950-es évek · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 1997 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi szlovákok és 2001 · Többet látni »
