Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Asszimiláció (szociológia), Bojkók, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest, Dolisnyánok, Eperjes (Szlovákia), Felvidék, Galícia, Habsburg Birodalom, Huculok, Kádár János (politikus), Kárpátalja, Kárpátok, Kijevi Rusz, Komlóska, Lemkók, Magyar Királyság, Magyar kormány, Magyar Televízió, Magyarország, Magyarországi szlovákok, Múcsony, Néprajz, Nemzetközi jog, Rendszerváltás Magyarországon, Ruszin görögkatolikus egyház, Ruszin himnusz, Ruszin nyelv, Ruszinföld, Ruszinok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szentmise, Szláv népek, Szlovákia, Szlovákok, Ukrajna, Ukránok, Vlach jog, 18. század, 1991.
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Bojkók
Ruszin néprajzi csoportok A bojkók a ruszinok egyik hagyományos néprajzi csoportja.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Bojkók · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Budapest · Többet látni »
Dolisnyánok
Ruszin néprajzi csoportok A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Dolisnyánok · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Felvidék · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Galícia · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Huculok
A ruszin népcsoportok lakóhelye A huculok Ukrajna nyugati részén, a mai Kárpátaljai, Ivano-frankivszk és Csernyivci területen, az Ukrán-Kárpátokban elhelyezkedő Huculvidéken (vagy más néven Huculföldön) élő ruszin etnográfiai csoport.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Huculok · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Kárpátalja · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Kárpátok · Többet látni »
Kijevi Rusz
mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Kijevi Rusz · Többet látni »
Komlóska
Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Komlóska · Többet látni »
Lemkók
Ruszin törzsek Kárpátalján Lemkó stílusú fatemplom, Zdynia Lemkó népviselet, Zdynia A lemkók (lemkek, vagy lemákok) a ruszinokhoz tartozó keleti szláv néprajzi csoport.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Lemkók · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar kormány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország kormánya.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Magyar kormány · Többet látni »
Magyar Televízió
A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Magyar Televízió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovákok
A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Magyarországi szlovákok · Többet látni »
Múcsony
Múcsony nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Múcsony · Többet látni »
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Néprajz · Többet látni »
Nemzetközi jog
A nemzetközi jog (más néven: nemzetközi közjog) jogága azon magatartási szabályok összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai, elsősorban az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és az államok megegyezésével jönnek létre.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Nemzetközi jog · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Ruszin görögkatolikus egyház
A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ruszin görögkatolikus egyház · Többet látni »
Ruszin himnusz
A ruszin himnusz (ruszinul Подкарпатскіи Русины) a kárpátaljai ruszinok nemzeti himnusza.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ruszin himnusz · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ruszin nyelv · Többet látni »
Ruszinföld
A világ ruténjeinek zászlaja Ruszinföld vagy Ruszinszkó (ruszinul: Русинщина vagy Карпатська Русь) Közép-Európában, az Északkeleti-Kárpátok hegyláncának északi és déli lejtőin terül el.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ruszinföld · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ruszinok · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Szentmise · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Szláv népek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Szlovákok · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ukrajna · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Ukránok · Többet látni »
Vlach jog
Vlach pásztor a hegyi legelőn A vlach jog (ius valachicum) a kétlegelős (transzhumáló) pásztorkodást folytató közép-európai és balkáni népek életmódját és gazdálkodását szabályozó jogok összessége volt.
Új!!: Magyarországi ruszinok és Vlach jog · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Magyarországi ruszinok és 18. század · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi ruszinok és 1991 · Többet látni »
