Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
103 kapcsolatok: Aggtelek, Aggteleki Nemzeti Park, Alföld, Alpok, Alpokalja, Ausztria, Írott-kő, Őrségi Nemzeti Park, Ólom-hegy, Északi-középhegység, Balaton, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Baranya vármegye, Börzsöny (hegység), Bükki Nemzeti Park, Budapest, Csongrád-Csanád vármegye, Dráva, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Ember, Erdő, Európa, Füves puszta, Fertő, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Folyó, Forrás (hidrológia), Hegység, Homok, Hoportyó, Hortobágy (tájegység), Hortobágyi Nemzeti Park, Horvátország, Ipoly, Kárpátok, Kékes, Körös–Maros Nemzeti Park, Közép-Európa, Kőolaj, Kisalföld, Kiskunsági Nemzeti Park, Kontinentális éghajlat, Lösz, Magyar racka juh, Magyar Tudományos Akadémia, ..., Magyarország, Magyarország emlősfajainak listája, Magyarország földrajzi kistájai, Magyarország halfajainak listája, Magyarország hüllőfajainak listája, Magyarország kétéltűfajainak listája, Magyarország madárfajainak listája, Magyarország védett természeti értékeinek listája, Magyarország védett természeti területeinek listája, Magyarországi barlangnevek, Március 1., Mátra, Mészkő (kőzet), Mecsek, Mezőgazdaság, Nemzeti park, Pilis (hegy), Rába, Röghegység, Románia, Rudabánya, Sió, Szamos, Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet, Szántóföld, Szársomlyó, Szeged, Szendrő (Magyarország), Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tenger, Termőföld, Tisza, Tisza-tó, Tiszasziget, Ukrajna, Uránércbányászat Magyarországon, Variszkuszi hegységrendszer, Velencei-tó, Villányi-hegység, Zala vármegye, Zempléni Tájvédelmi Körzet, Zempléni-hegység, Zengő (hegy), 1973, 1975, 1976, 1985, 1994, 1996, 1997, 2002. Bővíteni index (53 több) »
Aggtelek
A Baradla-barlang bejárata Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Aggtelek · Többet látni »
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Aggteleki Nemzeti Park · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Alföld · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Alpok · Többet látni »
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Alpokalja · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Ausztria · Többet látni »
Írott-kő
Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Írott-kő · Többet látni »
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »
Ólom-hegy
Az Ólom-hegy a Duna–Tisza köze, és Bács-Kiskun vármegye legmagasabb, valamint az Alföld egyik legmagasabb pontja, amely 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Ólom-hegy · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Északi-középhegység · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Balaton · Többet látni »
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Balaton-felvidéki Nemzeti Park · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Baranya vármegye · Többet látni »
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Börzsöny (hegység) · Többet látni »
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Bükki Nemzeti Park · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Budapest · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Duna · Többet látni »
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Dunakanyar · Többet látni »
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Dunántúli-dombság · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Ember · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Erdő · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Európa · Többet látni »
Füves puszta
Apajpuszta A füves puszta a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú öv.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Füves puszta · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Fertő · Többet látni »
Fertő–Hanság Nemzeti Park
A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Fertő–Hanság Nemzeti Park · Többet látni »
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Folyó · Többet látni »
Forrás (hidrológia)
Lajos-forrás - Szentendre, Izbég Berzsenyi Dániel-emlékforrás A Theodora ásványvíz nyerőhelye Kékkúton A forrás a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Forrás (hidrológia) · Többet látni »
Hegység
Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy. A hegyvidék szó ide irányít át.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Hegység · Többet látni »
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Homok · Többet látni »
Hoportyó
A Hoportyó (vagy Koportyok) a Tiszántúl és az Alföld második legmagasabb pontja (a barabási Kaszonyi-hegy után) 183 méter tengerszint feletti magasságával, amely a Nyírségben, Nyírbogát területén található Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Hoportyó · Többet látni »
Hortobágy (tájegység)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Hortobágy (tájegység) · Többet látni »
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Hortobágyi Nemzeti Park · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Horvátország · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Ipoly · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kárpátok · Többet látni »
Kékes
A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kékes · Többet látni »
Körös–Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Körös–Maros Nemzeti Park · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Közép-Európa · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kőolaj · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kisalföld · Többet látni »
Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kiskunsági Nemzeti Park · Többet látni »
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Kontinentális éghajlat · Többet látni »
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Lösz · Többet látni »
Magyar racka juh
Néhány példány Mekszikópusztán, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban A magyar racka juh, régebben hortobágyi racka juh egy régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyar racka juh · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország · Többet látni »
Magyarország emlősfajainak listája
A világon élő mintegy 5400 emlős állatfaj közül Magyarország mai területén 87 olyan faj van, amely az utóbbi 20 évben bizonyítottan előfordult.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország emlősfajainak listája · Többet látni »
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »
Magyarország halfajainak listája
Ez a Magyarország területén élő halfajok listája.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország halfajainak listája · Többet látni »
Magyarország hüllőfajainak listája
A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország hüllőfajainak listája · Többet látni »
Magyarország kétéltűfajainak listája
Kétéltűek (Amphibia) osztályába a világon élő mintegy 4800 kétéltű állatfaj közül Magyarország mai területén 18 faj fordul elő.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország kétéltűfajainak listája · Többet látni »
Magyarország madárfajainak listája
A világon élő mintegy 10000 madárfaj közül a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország madárfajainak listája · Többet látni »
Magyarország védett természeti értékeinek listája
Ez a lista Magyarország védett természeti értékeit tartalmazza.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország védett természeti értékeinek listája · Többet látni »
Magyarország védett természeti területeinek listája
Hatályos önkormányzati rendelettel, illetve a jogelődök által védetté nyilvánított természetvédelmi területek és természeti emlékek tartoznak ide.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarország védett természeti területeinek listája · Többet látni »
Magyarországi barlangnevek
A magyarországi barlangok neveit tartalmazza az összeállítás ábécé sorrendben.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Magyarországi barlangnevek · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Március 1. · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Mátra · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Mecsek · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Mezőgazdaság · Többet látni »
Nemzeti park
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Nemzeti park · Többet látni »
Pilis (hegy)
A Pilis, vagy más néven Pilis-tető 756 méteres tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység és a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Pilis (hegy) · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Rába · Többet látni »
Röghegység
A röghegységek felszíni képződmények, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeztek.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Röghegység · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Románia · Többet látni »
Rudabánya
Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Rudabánya · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Sió · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szamos · Többet látni »
Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet
A Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet területe 21 891 hektár, ebből fokozottan védett 2 307 hektár.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Szántóföld
Szántóföld Zichyújfalu határában Szántó művelési ágú terület az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szántóföld · Többet látni »
Szársomlyó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szársomlyó Természetvédelmi Terület.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szársomlyó · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szeged · Többet látni »
Szendrő (Magyarország)
Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szerbia · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szlovákia · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Szlovénia · Többet látni »
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Tenger · Többet látni »
Termőföld
A termőföld, mint jogi fogalom olyan földrészletet jelent, amelyet az ingatlan-nyilvántartások valamely település külterületén fekvő, szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágba besorolt területként tartanak nyilván, kivéve, ha a földrészlet az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Termőföld · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Tisza · Többet látni »
Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Tisza-tó · Többet látni »
Tiszasziget
Tiszasziget, régebbi nevén Ószentiván község Csongrád-Csanád vármegye déli részén, a Szegedi járás egyik legdélebbi fekvésű települése.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Tiszasziget · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Ukrajna · Többet látni »
Uránércbányászat Magyarországon
A magyarországi uránbányák vázlatos helyszínrajza Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Uránércbányászat Magyarországon · Többet látni »
Variszkuszi hegységrendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Variszkuszi-hegységrendszer.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Variszkuszi hegységrendszer · Többet látni »
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Velencei-tó · Többet látni »
Villányi-hegység
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Villányi-hegység · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Zala vármegye · Többet látni »
Zempléni Tájvédelmi Körzet
A Zempléni-hegység a füzéri várhegyről A Zempléni Tájvédelmi Körzet területe 26 496 hektár, ebből fokozottan védett 2 395 hektár.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Zempléni Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Zempléni-hegység · Többet látni »
Zengő (hegy)
A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és Zengő (hegy) · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1973 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1975 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1976 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1985 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1994 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 1997 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Magyarország természetföldrajza és 2002 · Többet látni »
