Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
99 kapcsolatok: Ajka, Úrhida, Aszód, Üröm (település), Ózd, Érd, Balassagyarmat, Balatonfűzfő, Békéscsaba, Búcsúszentlászló, Budaörs, Budakalász, Budakeszi, Budapest, Csömör, Csörög, Debrecen, Diósd, Dorog, Dunaújváros, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Eger, Erdőkertes, Esztergom, Farkaslyuk, Fót, Felsőzsolca, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Gyöngyös (település), Győr, Halásztelek, Hatvan, Hévíz, Hollóháza, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kerepes, Kistarcsa, Kisvárda, Komló (település), Kozármisleny, Maglód, Magyarország, ..., Mályi, Mátészalka, Miskolc, Monor, Mosonmagyaróvár, Mosonudvar, Nagykanizsa, Nagytarcsa, Nyíregyháza, Pápa (település), Pécel, Pécs, Petőháza, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pomáz, Remeteszőlős, Sajószentpéter, Salgótarján, Solymár, Somoskőújfalu, Sopron, Százhalombatta, Székesfehérvár, Sződliget, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Taksony (település), Tata, Tatabánya, Tárnok (település), Tát, Törökbálint, Telki, Tiszaújváros, Tokodaltáró, Vác, Vecsés, Veresegyház, Veszprém, Zalaegerszeg, Záhony. Bővíteni index (49 több) »
Ajka
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Ajka · Többet látni »
Úrhida
Úrhida naplementekor Úrhida község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Úrhida · Többet látni »
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Aszód · Többet látni »
Üröm (település)
Üröm (avagy Erben) község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban helyezkedik el.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Üröm (település) · Többet látni »
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Ózd · Többet látni »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Érd · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Balassagyarmat · Többet látni »
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő, Jézus Szíve-templom Balatonfűzfő város Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Balatonfűzfő · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Békéscsaba · Többet látni »
Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló) község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Búcsúszentlászló · Többet látni »
Budaörs
Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Budaörs · Többet látni »
Budakalász
Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Budakalász · Többet látni »
Budakeszi
Budakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Budakeszi · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Budapest · Többet látni »
Csömör
Csömör nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Csömör · Többet látni »
Csörög
Csörög község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban található a mellett.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Csörög · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Debrecen · Többet látni »
Diósd
Diósd város, a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, és Magyarország legkisebb területű városa.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Diósd · Többet látni »
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Dorog · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Dunaújváros · Többet látni »
Dunaharaszti
Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Dunaharaszti · Többet látni »
Dunakeszi
Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Dunakeszi · Többet látni »
Dunavarsány
Dunavarsány város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Dunavarsány · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Eger · Többet látni »
Erdőkertes
Erdőkertes község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Erdőkertes · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Esztergom · Többet látni »
Farkaslyuk
Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Farkaslyuk · Többet látni »
Fót
Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Fót · Többet látni »
Felsőzsolca
Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Felsőzsolca · Többet látni »
Göd
Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Göd · Többet látni »
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Gödöllő · Többet látni »
Gyál
Gyál város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Gyál · Többet látni »
Gyömrő
Gyömrő város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Gyömrő · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Győr · Többet látni »
Halásztelek
Halásztelek város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Halásztelek · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Hatvan · Többet látni »
Hévíz
Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Hévíz · Többet látni »
Hollóháza
Hollóháza porcelánjáról híres község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Hollóháza · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kalocsa · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kaposvár · Többet látni »
Kazincbarcika
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kazincbarcika · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kecskemét · Többet látni »
Kerepes
Kerepes város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kerepes · Többet látni »
Kistarcsa
Kistarcsa város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gödöllői járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kistarcsa · Többet látni »
Kisvárda
Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kisvárda · Többet látni »
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Komló (település) · Többet látni »
Kozármisleny
Kozármisleny kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Kozármisleny · Többet látni »
Maglód
Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Maglód · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Magyarország · Többet látni »
Mályi
Mályi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Mályi · Többet látni »
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Mátészalka · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Miskolc · Többet látni »
Monor
Monor város Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Monor · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Mosonudvar
Mosonudvar község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Mosonudvar · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagytarcsa
Nagytarcsa község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Nagytarcsa · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Nyíregyháza · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pápa (település) · Többet látni »
Pécel
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pécel · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pécs · Többet látni »
Petőháza
Petőháza (németül Pöttelshausen) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Petőháza · Többet látni »
Pilisborosjenő
Pilisborosjenő község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pilisborosjenő · Többet látni »
Piliscsaba
Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Piliscsaba · Többet látni »
Pilisszentiván
Pilisszentiván község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pilisszentiván · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pilisvörösvár · Többet látni »
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Pomáz · Többet látni »
Remeteszőlős
Remeteszőlős község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Remeteszőlős · Többet látni »
Sajószentpéter
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Sajószentpéter · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Salgótarján · Többet látni »
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Solymár · Többet látni »
Somoskőújfalu
Somoskőújfalu község Nógrád vármegyében a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Somoskőújfalu · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Sopron · Többet látni »
Százhalombatta
Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Százhalombatta · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Székesfehérvár · Többet látni »
Sződliget
Sződliget nagyközség Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Sződliget · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szeged · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szekszárd · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szentendre · Többet látni »
Szigethalom
Szigethalom város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szigethalom · Többet látni »
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szigetszentmiklós · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szolnok · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Szombathely · Többet látni »
Taksony (település)
Taksony Dunamenti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Taksony (település) · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tata · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tatabánya · Többet látni »
Tárnok (település)
Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tárnok (település) · Többet látni »
Tát
Árvízi védekezés, 2002 Tát város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tát · Többet látni »
Törökbálint
Törökbálint város Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Törökbálint · Többet látni »
Telki
Telki község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Telki · Többet látni »
Tiszaújváros
Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tiszaújváros · Többet látni »
Tokodaltáró
Tokodaltáró község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Tokodaltáró · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Vác · Többet látni »
Vecsés
Vecsés város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Vecsési járás központja.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Vecsés · Többet látni »
Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Veresegyház · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Veszprém · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Zalaegerszeg · Többet látni »
Záhony
Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Új!!: Magyarország legsűrűbben lakott települései és Záhony · Többet látni »
Átirányítja itt:
Magyarország legnagyobb népsűrűségű települései.
