Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon

Index Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország a belgiumi Gentben megrendezett 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt.

12 kapcsolatok: Belgium, Czingler Zsolt, Gent, Korányi Balázs, Magyarország, Magyarország a 2002-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon, Magyarország az 1998-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon, Németh Roland, Szabó Dezső (atléta, 1967), Vaszi Tünde, Zsivoczky Attila, 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság.

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Belgium · Többet látni »

Czingler Zsolt

Czingler Zsolt (1971. április 28. –) fedett pályás világbajnoki bronzérmes, hétszeres magyar bajnok (1992, 1995–2000) hármasugró.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Czingler Zsolt · Többet látni »

Gent

Gent (franciául Gand; régiesen Gaunt) város Belgium Flandria régiójában, a Leie folyó két partján; Kelet-Flandria tartomány fővárosa és legnagyobb települése, valamint Brüsszel és Antwerpen után az ország harmadik legnagyobb területű városa.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Gent · Többet látni »

Korányi Balázs

Korányi Balázs (Budapest, 1974. május 30. –) magyar közép- és hosszútávfutó, olimpikon, Európa-bajnoki bronzérmes, fedett pályás világbajnoki negyedik, a 600 és a 800 méteres síkfutás országos csúcstartója.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Korányi Balázs · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország · Többet látni »

Magyarország a 2002-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország az ausztriai Bécsben megrendezett 2002-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország a 2002-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Magyarország az 1998-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország a spanyolországi Valenciában megrendezett 1998-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország az 1998-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Németh Roland

Németh Roland (Szombathely, 1974. szeptember 19. –) magyar sprinter.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Németh Roland · Többet látni »

Szabó Dezső (atléta, 1967)

Szabó Dezső (Budapest, 1967. szeptember 4. –) Európa-bajnoki ezüstérmes magyar atléta.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Szabó Dezső (atléta, 1967) · Többet látni »

Vaszi Tünde

Vaszi Tünde (Piskolt, 1972. április 18. –) Európa-bajnoki bronzérmes magyar atléta.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Vaszi Tünde · Többet látni »

Zsivoczky Attila

Zsivoczky Attila (Budapest, 1977. április 29. –) világbajnoki bronzérmes magyar többpróbázó.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és Zsivoczky Attila · Többet látni »

2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság

A 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot Gentben, Belgiumban rendezték február 25.

Új!!: Magyarország a 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon és 2000-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »