Tartalomjegyzék
158 kapcsolatok: Adó, Aktivizmus, Aktivizmus (művészet), Alföld, Almási Balogh Loránd, Újpest (történelmi település), Újvidék, Ausztria, Avantgárd, Árkay Aladár, Balatonboglár, Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság, Barokk, Bauhaus, Bécs, Bécsi út, Békéscsaba, Böhm Henrik, Borsos József (építész), Bortnyik Sándor, Brenner János (építész), Breuer Marcell, Buda (városrész), Budaörsi út, Budapest, Budapest XIV. kerülete, CIAM, Cisztercita, Család (szociológia), Csehszlovákia, Déri Múzeum, Dóm tér (Szeged), Debrecen, Dercsényi Dezső, Egészségügy, Egyház, Eklektika, Ellenreformáció, Első világháború, Falu, Fasizmus, Fábián Gáspár, Fürdőszoba, Főváros, Fischer József (építész), Forbát Alfréd, Francsek Imre (építész, 1891–1953), Funkcionalizmus, Garay tér (Budapest), Gazdasági rendszer, ... Bővíteni index (108 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Adó
Aktivizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aktivizmus (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Aktivizmus
Aktivizmus (művészet)
Fémes Beck Vilmos: Kalászt tartó (1912) Az aktivizmus irodalmi és képzőművészeti irányzat volt Közép- és Kelet-Európában, az 1910-es és 1920-as években.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Aktivizmus (művészet)
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Alföld
Almási Balogh Loránd
Almási Balogh Loránd (Arad, 1869. november 27. – Budapest, 1945. február 2.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Almási Balogh Loránd
Újpest (történelmi település)
Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Újpest (történelmi település)
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Újvidék
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Ausztria
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Avantgárd
Árkay Aladár
A rákospalotai templom terve Református templom paplakással Katolikus templom terve A szénatéri mozgóképszínház terve Családi ház vázlata Emléktáblái:XII. kerület Városmajor utca 54. 170px Árkay Aladár (Temesvár, 1868.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Árkay Aladár
Balatonboglár
Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Balatonboglár
Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (vagy Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja) rövid életű, nyolc napig fennálló bábállam volt, amelyet 1921.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Barokk
Bauhaus
A Bauhaus-képzés alapelvei (németül) A Bauhaus épülete Dessauban A Bauhaus a 20.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Bauhaus
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Bécs
Bécsi út
Sarlós Boldogasszony-templom az út mentén A Bécsi út Budapest II. és III. kerületében található, a Zsigmond tértől halad a város közigazgatási határáig.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Bécsi út
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Békéscsaba
Böhm Henrik
Böhm Henrik (Várpalota, 1867. április 10. – Budapest, 1936. október 23.) zsidó származású magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Böhm Henrik
Borsos József (építész)
Borsos József (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. – Debrecen, 1952. január 23.) egyik meghatározó jellegű építésze a 20.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Borsos József (építész)
Bortnyik Sándor
Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893. július 3. – Budapest, 1976. december 31.) magyar festő, grafikus.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Bortnyik Sándor
Brenner János (építész)
Brenner János (Szombathely, 1927. március 20. – Budapest, 1997. március 12.) Ybl Miklós-díjas építészmérnök, gyakorló és elméleti városépítész, szakoktató, szakíró.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Brenner János (építész)
Breuer Marcell
Breuer Marcell Lajos, vagy nemzetközileg ismert formában Marcel Breuer (Pécs, 1902. május 21. – New York, 1981. július 1.) világhírű magyar építész, formatervező, a Bauhaus mestere, Walter Gropius tanítványa és későbbi munkatársa.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Breuer Marcell
Buda (városrész)
Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Buda (városrész)
Budaörsi út
A Budaörsi út Budapest egyik főútja a XI. kerületben.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Budaörsi út
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Budapest
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Budapest XIV. kerülete
CIAM
CIAM (Congres Internationaux d’Architecture Moderne, magyarul „Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa”) a modern építészet nemzetközi szervezete volt 1928 és 1959 között.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és CIAM
Cisztercita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ciszterciek.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Cisztercita
Család (szociológia)
Pompeii család ábrázolása Amerikai család egy gyermekkel 1850-ben A család emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Család (szociológia)
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Csehszlovákia
Déri Múzeum
A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Déri Múzeum
Dóm tér (Szeged)
A Dóm tér Szeged leghíresebb tere.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Dóm tér (Szeged)
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Debrecen
Dercsényi Dezső
Dercsényi Dezső (Vác, 1910. július 17. – Budapest, 1987. június 22.) Kossuth- és Herder-díjas művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Dercsényi Dezső
Egészségügy
Az egészségügy.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Egészségügy
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Egyház
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Eklektika
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Ellenreformáció
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Első világháború
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Falu
Fasizmus
római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Fasizmus
Fábián Gáspár
Fábián Gáspár (Székesfehérvár, 1885. január 2. – Budapest, 1953. január 13.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Fábián Gáspár
Fürdőszoba
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fürdőhelyiség.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Fürdőszoba
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Főváros
Fischer József (építész)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fischer József (építész, 1901–1995).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Fischer József (építész)
Forbát Alfréd
Forbát Alfréd, született Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat (Pécs, 1897. március 31. – Vällingby, Svédország, 1972. május 23.) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Forbát Alfréd
Francsek Imre (építész, 1891–1953)
Ifjabb Francsek Imre magyar építész, idősebb Francsek Imre fia, Saly Noémi nagyapja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Francsek Imre (építész, 1891–1953)
Funkcionalizmus
A funkcionalizmus több alkalmazott és elméleti tudományban is jelen lévő szemlélet.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Funkcionalizmus
Garay tér (Budapest)
A Garay tér Budapest egyik jellegzetes tere a VII. kerületben, a Keleti pályaudvar és a Városliget közelében.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Garay tér (Budapest)
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Gazdasági rendszer
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Gáz
Gödöllői Agrártudományi Egyetem
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem a magyar mezőgazdasági felsőfokú oktatás önálló intézménye volt 1948 és 2000 között.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Gellért gyógyfürdő
A hullámmedence A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Gellért gyógyfürdő
Granasztói Pál
Granasztói Pál (eredeti neve 1946-ig Rihmer Pál; Budapest, 1908. augusztus 29. – Budapest, 1985. július 3.) Ybl Miklós-díjas (1969) magyar építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora (1967).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Granasztói Pál
Gregersen Hugó
Saági Gregersen Hugó (Budapest, 1889. július 16. – Budapest, 1975. november) magyar építész, festőművész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Gregersen Hugó
Györgyi Dénes
Györgyi Dénes (Budapest, 1886. április 25. – Balatonalmádi, 1961. november 25.) magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Györgyi Dénes
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Győr
Hannes Meyer
Hans Emil Meyer (Bázel, 1889. november 18. – Crocifisso di Lugano, 1954. július 19.) svájci építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Hannes Meyer
Hübner Tibor
Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964. szeptember 26.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Hübner Tibor
Hültl Dezső
Hültl Dezső, teljes nevén: Hültl Dezső József Fidél (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július 11.) magyar építész, műegyetemi tanár, Hültl Hümér sebészprofesszor öccse.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Hültl Dezső
Hegedűs Ármin
Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Hegedűs Ármin
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Historizáló építészet Magyarországon
Honvédség
Magyar honvédtiszt a 19. század közepén A honvédség (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.) az államok véd- és hadszervezetének egyik intézménye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Honvédség
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Ipar
Iskola
Az iskola meghatározott életkorban a mindkét nemhez tartozó gyermekeket és fiatalkorúakat neveli és oktatja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Iskola
Jakab Dezső
Jakab Dezső (Biharrév, 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Jakab Dezső
Jakabffy Zoltán
Régi kórház (Zalaegerszeg) Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31. – Budapest, 1947. március 7.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Jakabffy Zoltán
Jendrassik Alfréd
Jendrassik Alfréd magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Jendrassik Alfréd
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Jog
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Jugoszlávia
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kassák Lajos
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Katolikus
Kertész K. Róbert
Kertész Károly Róbert; gyakran rövidítve Kertész K. Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kertész K. Róbert
Kismarty-Lechner Jenő
Magyarok Nagyasszonya-templom az apszis felől evangélikus templom felől Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei Úti Sírkert) Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola) Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kismarty-Lechner Jenő
Kiss Tamás (építész)
Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kiss Tamás (építész)
Kommunisták Magyarországi Pártja
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi leninista kommunista párt.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kommunisták Magyarországi Pártja
Korompay György
Korompay György (1941-ig: Krompecher György) (Budapest, 1905. január 3. – Galyatető, 1991. szeptember 4.), építészmérnök, városépítész, elméleti kutató és jelentős szakíró.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Korompay György
Kossuth Lajos tér (Budapest)
A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kotsis Iván
Id.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kotsis Iván
Kozma Lajos (építész)
A Régi posta u. 13. sz. kapuja feletti dombormű (Kovács Margit alkotása) Kozma Lajos (született Fuchs Lajos) (Kiskorpád (Kaposszéplak puszta), 1884. június 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1948. november 26.) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Kozma Lajos (építész)
KURI manifesztum
A KURI manifeszum (a Konstruktív, Utilitárius, Racionális, Internacionális kezdőbetűjének összevonásából keletkezett rövidítés) a Bauhaus magyar és szerb növendékeinek és a Gropius építészeti iroda munkatársainak műve volt.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és KURI manifesztum
Lechner Ödön
Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Lechner Ödön
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Lukács György (filozófus)
Lux Kálmán
A lillafüredi palotaszálló Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57. Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14. – Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor, a Ferenc József-rend lovagja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Lux Kálmán
Ma (folyóirat)
A Ma (Budapest: 1916–1919, Bécs: 1920–1925) irodalmi és művészeti folyóirat, a betiltott A Tett folytatásaként indította Kassák Lajos, mindvégig ő szerkesztette és adta ki.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Ma (folyóirat)
Magos Dezső
Magos Dezső (eredeti nevén Munk Dezső, Balassagyarmat, 1884. március 1. – Aszód, 1944. június 10.) építész, tervező-kivitelező.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Magos Dezső
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Magyar Szocialista Munkáspárt
Magyar Tanácsköztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi Tanácsköztársaság.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Magyar Tanácsköztársaság
Magyar Vilmos
Magyar Vilmos, születési nevén Ungár Vilmos (Balassagyarmat, 1873. április 24. – Budapest, 1940. szeptember 10.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Magyar Vilmos
Magyarország építészete
Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Magyarország építészete
Major Máté
Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3. – Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Major Máté
Málnai Béla
Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, Terézváros, 1941. augusztus 31.) magyar építész, díszlettervező.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Málnai Béla
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Második világháború
Münnich Aladár
Jánosvölgyi Münnich Aladár magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Münnich Aladár
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Mecsek
Medgyaszay István (építész)
A veszprémi Petőfi Színház Medgyaszay István, születési nevén Benkó István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész, szakíró.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Medgyaszay István (építész)
Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Mezőkövesd
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Mezőtúr
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Mezőváros
Molnár Farkas
Molnár Ferenc Farkas (Pécs, 1897. június 21. – Budapest, 1945. január 11.) magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Molnár Farkas
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Moszkva
Nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Nagy gazdasági világválság
Nádorváros
Nádorváros Győr egyik városrésze.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Nádorváros
Neÿ Ákos
Pilisi Neÿ Ákos (Budapest, 1881. szeptember 12. – Budapest, 1967. november 22.) mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Neÿ Ákos
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Nemzet
Neobarokk
A neobarokk a művészetben, különösen az építészetben a historizmus egyik stílusirányzata.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Neobarokk
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Neoreneszánsz
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Nyíregyháza
Nyolcak
Kernstok Károly: Fához támaszkodó fiúakt (1909) „Zöld szörnyeteg” Czigány Dezső önarcképe (1909) Czigány Dezső: Csendélet almákkal és tállal (c. 1915) Fémes Beck Vilmos: A Látásgyönyör istennőjének (1911) Tihanyi Lajos: Bölöni György (1912) A Nyolcak (működtek 1909–1919) a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport a 20.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Nyolcak
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Pécs
Pénzügy
A pénzügy a gazdaság azon területe, amely a pénz kezelésének és hasznosításának módszereivel, eljárásaival foglalkozik.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Pénzügy
Pesterzsébet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pestszenterzsébet Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Pesterzsébet
Pestlőrinc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapest XVIII. kerülete.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Pestlőrinc
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Plébánia
Polikrómia
A polikrómia (görögül sokszínűség) a művészetekben használt kifejezés, főleg az építészetben az épület színes díszítését jelöli.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Polikrómia
Rainer Károly
Rainer Károly, teljes születési nevén Rainer Károly Béla (Szeged, 1875. június 6. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. május 16.) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Rainer Károly
Rákospalota
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Rákospalota
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Realizmus (művészet)
Rerrich Béla (műépítész)
Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertművész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Rerrich Béla (műépítész)
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Románia
Sándy Gyula
Sándy Gyula (Eperjes, 1868. július 25. – Budapest, 1953. június 12.) építészmérnök, műegyetemi tanár.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sándy Gyula
Sós Aladár
Az egykori OTI, ma Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság székháza Sós Aladár, 1912-ig használt születési nevén Schwarz Aladár Sámuel (Temesvár, 1887. július 4. – Budapest, 1975.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sós Aladár
Sebestyén Artúr
Sebestyén Artúr, született Spitzer Artúr (Pest, 1868. január 18. – Budapest, 1945. november 28.) magyar építész, a szecesszió mestere.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sebestyén Artúr
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sopron
Stefán Henrik
Stefán Henrik (Szelle Henrik) (Máriakéménd, 1896. március 7. – Amersee, 1971. szeptember 7.) magyar festőművész, grafikus, pedagógus.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Stefán Henrik
Sterk Izidor
Sterk Izidor (Pest, 1860. október 29. – Budapest, 1935. szeptember 8.) magyar építész, a szecesszió mestere.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sterk Izidor
Sváb Gyula
Sváb Gyula, születési nevén Schwab Gyula Antal (Budapest, 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Sváb Gyula
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Svédország
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szecesszió
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szeged
Szeghalmy Bálint
Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április 21. – Deggendorf, NSZK, 1963. június 16.) a két világháború közötti református templomok építésze.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szeghalmy Bálint
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szekszárd
Szentkirályi Zoltán
Szentkirályi Zoltán (Debrecen, 1927. november 1. – Budapest, 1999. február 6.) Széchenyi-díjas magyar építész, építészettörténész, MMA-tag.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szentkirályi Zoltán
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szocialista realizmus
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szombathely
Szuprematizmus
Malevics: Szuprematizmus Kompozíció (1916) A szuprematizmus a modern képzőművészet egyik kifejezése.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Szuprematizmus
Tamás Aladár
Tamás Aladár (Halmi, 1899. március 10. – Budapest, 1992. október 17.) költő, író, műfordító, szerkesztő, politikus, diplomata.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Tamás Aladár
Tanya
Napsugaras" tanya a vajdasági Csantavéren A tanya – a szó jelentéséből adódóan – a hagyományos pannon lakóépületet, szélesebb értelemben pedig a hozzá tartozó gazdaságot jelenti a birtokkal, földdel és gazdasági épületekkel (istállók, csűrök, karámok stb.).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Tanya
Tűz
Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Tűz
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Templom
Torony
#ÁTIRÁNYÍTÁS Torony (építmény).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Torony
Tscheuke Hermann
Tscheuke Hermann Ernő (20. század) magyar építész.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Tscheuke Hermann
Vasbeton
Vasbeton készítése A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Vasbeton
Vágó József (építész)
Vágó József, született Weinberger József (Nagyvárad, 1877. december 23. – Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, testvérével, Lászlóval számos jelentős épület tervezője.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Vágó József (építész)
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Város
Városháza (Kiskunfélegyháza)
A városháza oromzata, részlet A kiskunfélegyházi városháza városi közigazgatási épület, amelyet 1909 és 1911 között építettek szecessziós stílusban Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján, a régi városháza helyére.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Városháza (Kiskunfélegyháza)
Városmajor
A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében, a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti mintegy tíz hektár kiterjedésű közpark, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Városmajor
Vízvezeték
Beton vízvezeték A vízközművek vízben szegény vagy rossz vizű helyeknek kellő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátására szolgáló létesítmények.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Vízvezeték
Victor Vasarely
Victor Vasarely (született Csiszár Győző, később Vásárhelyi Győző) a születést hivatalosan az apa jelentette be (Pécs, 1906. április 9. – Párizs, 1997. március 15.) magyar–francia festő, szobrász.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Victor Vasarely
Villányi út
A Villányi út Budapesten, a XI. kerületi Szentimrevárosban, a Gellérthegyet délről határoló, villamospályával rendelkező út.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Villányi út
Wannenmacher Fábián
Wannenmacher Fábián (Buziásfürdő, 1882. szeptember 6. – Budapest, 1967. február 14.) magyar építész, kora egyik legműveltebbnek tartott építésze.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Wannenmacher Fábián
Warga László
Diósadi és tamáshidai Warga László (Jászberény, 1878. november 21. – Budapest, 1952. június 19.) építészmérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1952).
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Warga László
Wälder Gyula
Budapest, Madách téri bérház (1937–38) Szent Márton-templom az 1930-as bővítést követően Szombathely, Domonkos kultúrház Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Wälder Gyula
Weininger Andor
Weininger Andor (Andor Weininger) (Karancs, 1899. február 12. – New York, 1986. március 6.) magyar festő, grafikus, építész, formatervező.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Weininger Andor
Wellisch Andor
Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.) magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Wellisch Andor
Zádor Anna
Zádor Anna (Budapest, 1904. szeptember 24. – Budapest, 1995. március 3.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténet-tudományok doktora.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és Zádor Anna
100% (folyóirat)
100% a KMP által irányított irodalmi, művészeti és politikai folyóirat 1927.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és 100% (folyóirat)
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Magyar építészet a 20. század első felében és 20. század