Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Bécs, Csap (település), Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal, Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal, Debrecen, Forgách Antal, Kassa, Királyháza, Magyarország, Máramarossziget, Mezőzombor, Nyíregyháza, Osztrák–magyar forint, Sátoraljaújhely, Szatmárnémeti, Szerencs, Tekeháza, Tiszavidéki Vasút, Ungvár, Vásárosnamény, 1859, 1864, 1867, 1868, 1870, 1871, 1877, 1890.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Bécs · Többet látni »
Csap (település)
Csap területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Csap (település) · Többet látni »
Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal
| A Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal vasúti fővonal Ukrajnában.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal · Többet látni »
Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal
| A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal vasúti fővonal Ukrajnában.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Debrecen · Többet látni »
Forgách Antal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Forgách Antal (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Forgách Antal · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Kassa · Többet látni »
Királyháza
Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Királyháza · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Magyarország · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Máramarossziget · Többet látni »
Mezőzombor
Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Mezőzombor · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Nyíregyháza · Többet látni »
Osztrák–magyar forint
Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Osztrák–magyar forint · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Szerencs · Többet látni »
Tekeháza
Tekeháza (Tekove) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Tekeháza · Többet látni »
Tiszavidéki Vasút
A Tiszavidéki Vasút egykori vonalhálózata Magyarország jelenlegi területén A Tiszavidéki Vasúttársaság (TVV, németül: Theiss-Eisenbahn) egy 1856–1880 között létezett magyarországi vasúttársaság volt.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Tiszavidéki Vasút · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Ungvár · Többet látni »
Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és Vásárosnamény · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1859 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1864 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1867 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1868 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1870 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1871 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1877 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Északkeleti Vasút és 1890 · Többet látni »
