Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar röplabdakupa

Index Magyar röplabdakupa

A magyar röplabdakupát 1951-től írja ki a Magyar Röplabda Szövetség.

29 kapcsolatok: Ajka, Érd, Békéscsaba, Budapest, Csepeli RC, Debrecen, Dunaújváros, Dunaferr SE (röplabda), Eger, Fino Kaposvár SE, Gödöllő, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kecskeméti RC, Magyar férfi röplabdabajnokság, Magyar női röplabdabajnokság, Magyarország, Miskolc, Nehézipari Minisztérium, Nemzeti Sport, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Tatabánya, Vegyész RC Kazincbarcika.

Ajka

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Ajka · Többet látni »

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Érd · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Békéscsaba · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Budapest · Többet látni »

Csepeli RC

A Csepeli Röplabda Club egy csepeli sportegyesület amely több röplabdacsapattal is rendelkezik.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Csepeli RC · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Debrecen · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Dunaújváros · Többet látni »

Dunaferr SE (röplabda)

A Dunaferr SE 1951-ben alakult dunaújvárosi székhelyű magyar egyesület férfi röplabda-szakosztálya.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Dunaferr SE (röplabda) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Eger · Többet látni »

Fino Kaposvár SE

A Fino Kaposvár SE (korábbi nevein Kaposvári Dózsa, Kapos Volán, Kaposvári Somogy SC, Balatel SE Kaposvár, Pini Kaposvár SE, Kométa Kaposvár SE) egy kaposvári röplabdaklub, a magyar férfi röplabdasport történetének legeredményesebb csapata.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Fino Kaposvár SE · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Gödöllő · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Kalocsa · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Kaposvár · Többet látni »

Kazincbarcika

Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Kazincbarcika · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Kecskemét · Többet látni »

Kecskeméti RC

A Kecskeméti Röplabda Club Kecskemét férfi röplabdacsapata.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Kecskeméti RC · Többet látni »

Magyar férfi röplabdabajnokság

A magyar férfi röplabdabajnokság (első osztálya: NB I.) 1947 óta kerül megrendezésre.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Magyar férfi röplabdabajnokság · Többet látni »

Magyar női röplabdabajnokság

A magyar női röplabdabajnokság (első osztálya: NB I.) 1947 óta kerül megrendezésre.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Magyar női röplabdabajnokság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Magyarország · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Miskolc · Többet látni »

Nehézipari Minisztérium

A Nehézipari Minisztérium a Magyar Népköztársaság egyik minisztériuma volt 1949 és 1980 között.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Nehézipari Minisztérium · Többet látni »

Nemzeti Sport

A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Nemzeti Sport · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Nyíregyháza · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Pécs · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Salgótarján · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Szeged · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Szolnok · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Tatabánya · Többet látni »

Vegyész RC Kazincbarcika

A VRCK otthona: a Don Bosco Sportközpont (2016) A Vegyész Röplabda Club sikereinek helyszíne 2016 nyaráig: a Városi Tornacsarnok, Kazincbarcika, Akácfa út 2. A Tornacsarnok bejárata (2012) A VRCK (teljes nevén: Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika) a magyar férfi röplabdabajnokság első osztályában szereplő egyik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei egyesület.

Új!!: Magyar röplabdakupa és Vegyész RC Kazincbarcika · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »