Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Aluinvent DVTK Miskolc, Atomerőmű KSC Szekszárd, BSE (női kosárlabda), Budapest, Budapesti EAC, Ferencvárosi TC női kosárlabda-szakosztály, Győr, Körmend, Kecskemét, Killik László, M4 Sport, MAFC (kosárlabda), Magyar férfi kosárlabda-bajnokság (első osztály), Magyar férfi kosárlabdakupa, Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály), Magyarország, Miskolc, Mizo Pécs 2010, Pécs, PEAC-Pécs, Sopron, Sopron Basket, Soproni Postás (női kosárlabda), Székesfehérvár, Szeged, Szeged KE, Szekszárd, UNI Győr, 1951.
Aluinvent DVTK Miskolc
Az Aluinvent DVTK Miskolc Miskolc város női profi kosárlabda-csapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Aluinvent DVTK Miskolc · Többet látni »
Atomerőmű KSC Szekszárd
Az Tarr KSC Szekszárd Szekszárd város női profi kosárlabda-csapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Atomerőmű KSC Szekszárd · Többet látni »
BSE (női kosárlabda)
A BSE a legeredményesebb női kosárlabda szakosztály a maga 21-szeres bajnoki sikerével és 12 kupagyőzelmével egyaránt.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és BSE (női kosárlabda) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Budapest · Többet látni »
Budapesti EAC
Az 1898-ban alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (röviden BEAC), az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportegyesületeként a kezdetektől fogva úttörő szerepet töltött be a magyar sportéletben.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Budapesti EAC · Többet látni »
Ferencvárosi TC női kosárlabda-szakosztály
1995-ben alakult meg az FTC női kosárlabda szakosztálya a megszűnő Tungsram SC szakosztályának átvételével.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Ferencvárosi TC női kosárlabda-szakosztály · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Győr · Többet látni »
Körmend
Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Körmend · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Kecskemét · Többet látni »
Killik László
Killik László (Arad, 1927. szeptember 1. – 2016. február 11.) romániai származású magyar kosárlabdázó, edző, mesteredző.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Killik László · Többet látni »
M4 Sport
Az M4 Sport a Duna Médiaszolgáltató sportcsatornája, amely kéthetes promóciós adás után 2015.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és M4 Sport · Többet látni »
MAFC (kosárlabda)
A MAFC Magyarország harmadik legeredményesebb aktív férfi kosárlabda egyesülete 7 bajnoki címével, 24 bajnoki ezüstérmével, 10 bajnoki bronzérmével és 5 kupagyőzelmével (csak a Honvéd, a Szolnok és az azóta megszűnt BSzKRt SE volt a piros-feketéknél többször bajnok).
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és MAFC (kosárlabda) · Többet látni »
Magyar férfi kosárlabda-bajnokság (első osztály)
A magyar férfi kosárlabda-bajnokság (első osztálya: NB I/A) 1933 óta megrendezett élvonalbeli versenye.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Magyar férfi kosárlabda-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar férfi kosárlabdakupa
A magyar férfi kosárlabdakupát 1951-től írja ki a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Magyar férfi kosárlabdakupa · Többet látni »
Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály)
A magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztálya: NB I. A csoport) 1933 óta kerül megrendezésre.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Magyarország · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Miskolc · Többet látni »
Mizo Pécs 2010
A Pécs 2010 (korábban PVSK, majd Mizo-Pécs) Pécs város egykori első osztályú női kosárlabdacsapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Mizo Pécs 2010 · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Pécs · Többet látni »
PEAC-Pécs
Az NKA Universitas Pécs (korábban PEAC-Pécs) Pécs város első osztályú női kosárlabdacsapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és PEAC-Pécs · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Sopron · Többet látni »
Sopron Basket
A Sopron Basket (korábban Soproni VSE, GYSEV-Sopron, Uniqa-Euroleasing Sopron) tizenhatszoros magyar bajnok, Euroliga-győztes 2022-ben, illetve ugyanebben a sorozatban ezüstérmes 2018-ban, Ronchetti-kupa győztes első osztályú női kosárlabdacsapat.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Sopron Basket · Többet látni »
Soproni Postás (női kosárlabda)
A Soproni Postás Sopron város 2003-ban megszűnt első osztályú női kosárlabdacsapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Soproni Postás (női kosárlabda) · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Szeged · Többet látni »
Szeged KE
A Szeged KE (Szegedi Kosárlabda Egylet, korábban Szeged TE, Abcom Szeged, Szeviép Szeged vagy Mediteam Szeged) Szeged város kosárlabda-csapata, amely most az Amatőr Női NB Keleti csoportjában játszik.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Szeged KE · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és Szekszárd · Többet látni »
UNI Győr
Az Serco Uni Győr Győr város első osztályú női kosárlabdacsapata.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és UNI Győr · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Magyar női kosárlabdakupa és 1951 · Többet látni »
