Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, Alkotmánybíróság, Augusztus 20., Állami Számvevőszék, Egressy Béni, Erkel Ferenc, Görög Ibolya, Helyi önkormányzat, Himnusz, Kölcsey Ferenc, Köztársasági elnök, Kormány, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, Magyarország bíróságai, Magyarország címere, Magyarország zászlaja, Március 15., Miniszter, Nemzeti ünnep, Október 23., Ombudsman, Országgyűlés, Országgyűlési képviselő, Ráth-Végh István, Vörösmarty Mihály.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és A Magyar Köztársaság Alkotmánya · Többet látni »
Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Alkotmánybíróság · Többet látni »
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Augusztus 20. · Többet látni »
Állami Számvevőszék
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Állami Számvevőszék · Többet látni »
Egressy Béni
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Egressy Béni · Többet látni »
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Erkel Ferenc · Többet látni »
Görög Ibolya
Görög Ibolya (1947. december 11.) magyar protokollszakértő, író, előadó, a GProtokoll Szaktanácsadó Bt.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Görög Ibolya · Többet látni »
Helyi önkormányzat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Helyi önkormányzatok Magyarországon.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Helyi önkormányzat · Többet látni »
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Himnusz · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Köztársasági elnök · Többet látni »
Kormány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kormány (állami szerv).
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Kormány · Többet látni »
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Magyarország · Többet látni »
Magyarország bíróságai
Magyarország bíróságairól az Alaptörvény 25-28.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Magyarország bíróságai · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Magyarország címere · Többet látni »
Magyarország zászlaja
Vexillológia szócikkében! 20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Magyarország zászlaja · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Március 15. · Többet látni »
Miniszter
A miniszter az államigazgatás valamely ágazatát irányító, általában minisztériumnak nevezett hivatalt vezető személy, egyben az államigazgatás legfőbb testületi szervének, a kormánynak a tagja, az egyik legmagasabb rangú politikai vezető a modern államokban.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Miniszter · Többet látni »
Nemzeti ünnep
A nemzeti ünnep olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Nemzeti ünnep · Többet látni »
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Október 23. · Többet látni »
Ombudsman
Az ombudsman (svéd eredetű szó), magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Ombudsman · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Országgyűlés · Többet látni »
Országgyűlési képviselő
Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Országgyűlési képviselő · Többet látni »
Ráth-Végh István
Ráth-Végh István, 1909-ig Ráth István (Pest, 1870. november 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1959. december 18.) jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Ráth-Végh István · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Magyar nemzeti jelképek használata és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
