Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
179 kapcsolatok: A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A Sárköz népi építészete, A Vendvidék népi építészete, A38 Hajó, Ady Endre, Arany János (költő), Arany László (költő), Auróra, Auróra (közösségi tér), Avram Hersko, Ómagyar Mária-siralom, Babits Mihály, Bakfark Bálint, Balassi Bálint, Balázs Béla (író), Barokk építészet Magyarországon, Bartók Béla (zeneszerző), Bárány Róbert, Békésy György, Bódy Gábor, Bohózat (egyértelműsítő lap), Bohózat (opera), Bolyai János, Bornemisza Péter, Budapest, Budapest 1990 utáni építészete, Cimbalom, Cserje Zsuzsa, Cziffra György (zongoraművész), Daniel Carleton Gajdusek, Dárday István, Debrecen kulturális élete, Dió, Dráma, Elie Wiesel, Enyedi Ildikó, Eposz, Európai Unió, Fábri Zoltán (filmrendező), Fischer Annie, Franciaország, Garas Márton, Gábor Dénes (fizikus), Gólyaalakúak, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hagyomány, Halmos Béla, Halotti beszéd és könyörgés, Harangozó Gyula-díj, ..., Harsányi János, Heltai Gáspár, Hevesy György, Hevesy Iván, Historizáló építészet Magyarországon, Horváth Csaba (koreográfus), Jancsó Miklós (filmrendező), Játékszer, József Attila, József Attila Kör, József Attila-díj, Jeles András, Kaffka Margit, Kalotaszeg, Kazinczy Ferenc, Kálmán Kata, Kémenes Bernadette, Közép-Európa Táncszínház, Kereszténység, Kertész Imre (író), Kisfaludy Károly (költő), Kisfaludy Társaság, Klasszicista építészet Magyarországon, Kultúra, Kvintkör, Lénárd Fülöp, Líra (műnem), Ligeti György, Liszt Ferenc, Madách Imre (író), Mag, Magyar építészet a 20. század első felében, Magyar kártya, Magyar népi építészet, Magyar nóta, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Magyar szabad művészek, Magyarok, Magyarország, Magyarország építészete, Mai Manó, Marton László (szobrász), Matematika, Mátyás-templom, Milton Friedman, Modern fizika, Mogyoró, Molnár Ferenc (író), Nagykörút, Népies stílus, Népmese, Néptánc, Népzene, Nemes Jeles László, Neumann János, Nobel-díj, Nyelvújítás, Nyugat (folyóirat), Oláh György (kémikus), Oravecz Péter, Ország Lili, Osvát Ernő, Pécs kulturális élete, Pentatónia, Pető András, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Polányi János, Psyché (film), Rablóulti, Radnóti Miklós, Radványi Géza, Rácz Aladár, Regény, Rejtő Jenő, Reneszánsz építészet Magyarországon, Rofusz Ferenc, Romantikus építészet Magyarországon, Sanzon, Sáry László, Semmelweis Ignác, Sláger, Szabad kultúra, Szabad művészet, Szabó István (filmrendező), Szalai Györgyi, Székely István (filmrendező), Színházművészet, Szőts István, Szecessziós építészet Magyarországon, Szegedi napsugaras házdíszítés, Szent-Györgyi Albert, Szenteczki Zita, Szerb Antal, Szerelem (érzelem), Tarokk, Tarr Béla (filmrendező), Termés, Tilos az Á, Tinódi Lantos Sebestyén, Torockó, Uher Ödön (fényképész), Ungareszka, Vajda János (költő), Varieté, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Wigner Jenő, Wikimédia Commons, Zene, Zeneművészet, Zsigmondy Richárd, 1881, 1905, 1914, 1917, 1925, 1930, 1937, 1943, 1961, 1963, 1971, 1976, 1986, 1994, 2002, 2004, 2014. Bővíteni index (129 több) »
A csodálatos mandarin
A csodálatos mandarin (Op. 19., BB 82) Bartók Béla balettzenéje, amelyet a szerző csak „egyfelvonásos pantomimnak” nevezett (Sz 73, BB 82).
Új!!: Magyar kultúra és A csodálatos mandarin · Többet látni »
A fából faragott királyfi
A fából faragott királyfi (op. 13, BB 74) című egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után (miután a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának bírálóbizottsága 1911-ben játszhatatlannak ítélte és visszautasította), az első világháború idején (1914–1916-ban) készült.
Új!!: Magyar kultúra és A fából faragott királyfi · Többet látni »
A Sárköz népi építészete
A Sárköz népi építészete nevével ellentétben nemcsak a Sárközben, hanem több távoli település épített örökségben is nyomott hagyott.
Új!!: Magyar kultúra és A Sárköz népi építészete · Többet látni »
A Vendvidék népi építészete
Bellosics Bálint rajza egy 19. századi vendvidéki házról. Két oldalról kerített ház, méhkasok, útszéli kereszt és a távolban templom. A Vendvidék népi építészete az az építészeti stílus, ami a második világháború előtt jellemezte a Vendvidéket, amelybe lakóházaktól elkezdve szakrális építmények (templomok, útszéli keresztek) is beletartoznak.
Új!!: Magyar kultúra és A Vendvidék népi építészete · Többet látni »
A38 Hajó
Az A38 Hajó egy budapesti koncerthajó, kulturális központ és étterem, egy egykori ukrán áruszállító teherhajó teljes átalakításával létrehozott kulturális intézmény és rendezvényközpont.
Új!!: Magyar kultúra és A38 Hajó · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Magyar kultúra és Ady Endre · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Magyar kultúra és Arany János (költő) · Többet látni »
Arany László (költő)
Arany Lászlóné, sz. Szalay Gizella Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, Arany János fia.
Új!!: Magyar kultúra és Arany László (költő) · Többet látni »
Auróra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aurora (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyar kultúra és Auróra · Többet látni »
Auróra (közösségi tér)
Az Auróra közösségi tér egy önkormányzó kultúrközösségi központ budapesti Auróra utcában, a II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér) közvetlen közelében.
Új!!: Magyar kultúra és Auróra (közösségi tér) · Többet látni »
Avram Hersko
Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.
Új!!: Magyar kultúra és Avram Hersko · Többet látni »
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
Új!!: Magyar kultúra és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Magyar kultúra és Babits Mihály · Többet látni »
Bakfark Bálint
Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15. vagy 13.) erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.
Új!!: Magyar kultúra és Bakfark Bálint · Többet látni »
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Új!!: Magyar kultúra és Balassi Bálint · Többet látni »
Balázs Béla (író)
Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.
Új!!: Magyar kultúra és Balázs Béla (író) · Többet látni »
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Új!!: Magyar kultúra és Barokk építészet Magyarországon · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Magyar kultúra és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bárány Róbert
Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár.
Új!!: Magyar kultúra és Bárány Róbert · Többet látni »
Békésy György
Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar–amerikai biofizikus.
Új!!: Magyar kultúra és Békésy György · Többet látni »
Bódy Gábor
Bódy Gábor (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) magyar filmrendező, videoművész és teoretikus.
Új!!: Magyar kultúra és Bódy Gábor · Többet látni »
Bohózat (egyértelműsítő lap)
* Bohózat vidám színpadi mű.
Új!!: Magyar kultúra és Bohózat (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Bohózat (opera)
A zenés bohózat a 18. század utolsó és a 19. század első három évtizedében elsősorban Velence és Nápoly, kisebb mértékben Olaszország többi részén elterjedt operaműfaj.
Új!!: Magyar kultúra és Bohózat (opera) · Többet látni »
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Új!!: Magyar kultúra és Bolyai János · Többet látni »
Bornemisza Péter
Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.
Új!!: Magyar kultúra és Bornemisza Péter · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar kultúra és Budapest · Többet látni »
Budapest 1990 utáni építészete
Az alábbi cikk kronológiai rendben mutatja be az 1990 óta történt (elkészült, folyamatban lévő vagy csak tervezett) jelentősebb építészeti alkotásokat és felújításokat Budapesten, ideértve a városképet számottevően befolyásoló más intézkedéseket is, pl.
Új!!: Magyar kultúra és Budapest 1990 utáni építészete · Többet látni »
Cimbalom
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik.
Új!!: Magyar kultúra és Cimbalom · Többet látni »
Cserje Zsuzsa
Cserje Zsuzsa (eredeti neve: Frank Zsuzsanna) (Budapest, 1945. november 9. – Budapest, 2018. április 8.) színésznő, színházi kritikus, dramaturg, rendező.
Új!!: Magyar kultúra és Cserje Zsuzsa · Többet látni »
Cziffra György (zongoraművész)
Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Longpont-sur-Orge, Franciaország, 1994. január 15.), Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.
Új!!: Magyar kultúra és Cziffra György (zongoraművész) · Többet látni »
Daniel Carleton Gajdusek
Daniel Carleton Gajdusek (Yonkers, New York, 1923. szeptember 9. – Tromsø, 2008. december 12.) magyar–szlovák származású amerikai virológus, aki a kuru fertőző természetének felismeréséért 1976-ban (Baruch S. Blumberggel megosztva) megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
Új!!: Magyar kultúra és Daniel Carleton Gajdusek · Többet látni »
Dárday István
Dárday István (Budapest, 1940. március 25. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: Magyar kultúra és Dárday István · Többet látni »
Debrecen kulturális élete
jobbra Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette.
Új!!: Magyar kultúra és Debrecen kulturális élete · Többet látni »
Dió
A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Magyar kultúra és Dió · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: Magyar kultúra és Dráma · Többet látni »
Elie Wiesel
Elie Wiesel 2010-ben Elie Wiesel (született Eliezer Wiesel) (Máramarossziget, 1928. szeptember 30. – New York, 2016. július 2.) amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő.
Új!!: Magyar kultúra és Elie Wiesel · Többet látni »
Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikó (Budapest, 1955. november 15. –) Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Új!!: Magyar kultúra és Enyedi Ildikó · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Magyar kultúra és Eposz · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Magyar kultúra és Európai Unió · Többet látni »
Fábri Zoltán (filmrendező)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fábri Zoltán (rendező).
Új!!: Magyar kultúra és Fábri Zoltán (filmrendező) · Többet látni »
Fischer Annie
Tóth Aladár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-26 Fischer Annie (Budapest, 1914. július 5. – Budapest, 1995. április 10.) a 20. század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas magyar zongoraművésze.
Új!!: Magyar kultúra és Fischer Annie · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Magyar kultúra és Franciaország · Többet látni »
Garas Márton
Garas Márton, született Gänsler (Újvidék, 1885. május 18. – Budapest, 1930. június 26.) színész, színházi rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja.
Új!!: Magyar kultúra és Garas Márton · Többet látni »
Gábor Dénes (fizikus)
Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Új!!: Magyar kultúra és Gábor Dénes (fizikus) · Többet látni »
Gólyaalakúak
A gólyaalakúak (Ciconiiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Új!!: Magyar kultúra és Gólyaalakúak · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Magyar kultúra és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Hagyomány
Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.
Új!!: Magyar kultúra és Hagyomány · Többet látni »
Halmos Béla
Halmos Béla (Szombathely, 1946. június 4. – Budapest, 2013. július 18.) Széchenyi-díjas magyar népzenész, népzenekutató, hegedűtanár.
Új!!: Magyar kultúra és Halmos Béla · Többet látni »
Halotti beszéd és könyörgés
A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.
Új!!: Magyar kultúra és Halotti beszéd és könyörgés · Többet látni »
Harangozó Gyula-díj
A Harangozó Gyula-díj a táncművészet bármely ágában folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés.
Új!!: Magyar kultúra és Harangozó Gyula-díj · Többet látni »
Harsányi János
Harsányi János (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.), John Charles Harsányi, John C. Harsanyi: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője.
Új!!: Magyar kultúra és Harsányi János · Többet látni »
Heltai Gáspár
Heltai Gáspár (Nagydisznód ?, 1510. ? – Kolozsvár, 1574. ?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász.
Új!!: Magyar kultúra és Heltai Gáspár · Többet látni »
Hevesy György
Hevesy György (született Bischitz György) (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész.
Új!!: Magyar kultúra és Hevesy György · Többet látni »
Hevesy Iván
Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. – Budapest, 1966. január 29.) magyar film- és fotoesztéta, film- és művészettörténész.
Új!!: Magyar kultúra és Hevesy Iván · Többet látni »
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Új!!: Magyar kultúra és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni »
Horváth Csaba (koreográfus)
Horváth Csaba (Csirke) (Veszprém, 1968. november 19. –) magyar rendező-koreográfus, a Forte Társulat megalapítója és vezetője.
Új!!: Magyar kultúra és Horváth Csaba (koreográfus) · Többet látni »
Jancsó Miklós (filmrendező)
Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Magyar kultúra és Jancsó Miklós (filmrendező) · Többet látni »
Játékszer
Játékszerek (1907) A játékszer bármilyen olyan tárgy lehet, amelyet a játék során felhasználnak.
Új!!: Magyar kultúra és Játékszer · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Magyar kultúra és József Attila · Többet látni »
József Attila Kör
A József Attila Kör – JAK – egy a rendszerváltás előtt a Magyar Írószövetség szervezetén belül létrejött irodalmi szervezet, amely ma egy ugyanolyan nevű, de más szellemiségű irodalmi egyesület.
Új!!: Magyar kultúra és József Attila Kör · Többet látni »
József Attila-díj
József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.
Új!!: Magyar kultúra és József Attila-díj · Többet látni »
Jeles András
Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró, kiváló művész.
Új!!: Magyar kultúra és Jeles András · Többet látni »
Kaffka Margit
Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.
Új!!: Magyar kultúra és Kaffka Margit · Többet látni »
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Új!!: Magyar kultúra és Kalotaszeg · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Magyar kultúra és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kálmán Kata
Kálmán Kata (Korpona, 1909. április 25. – Budapest, 1978. március 31.) Balázs Béla-díjas fotóművész, a magyar szociofotó kiemelkedő alakja.
Új!!: Magyar kultúra és Kálmán Kata · Többet látni »
Kémenes Bernadette
Kémenes Bernadette (Gyergyószentmiklós, 1982. június 17. –) magyar mozgásművész, performer, video artista, költő.
Új!!: Magyar kultúra és Kémenes Bernadette · Többet látni »
Közép-Európa Táncszínház
A Közép-Európa Táncszínház (KET) Progresszív.
Új!!: Magyar kultúra és Közép-Európa Táncszínház · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Magyar kultúra és Kereszténység · Többet látni »
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Új!!: Magyar kultúra és Kertész Imre (író) · Többet látni »
Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
Új!!: Magyar kultúra és Kisfaludy Károly (költő) · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Magyar kultúra és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Klasszicista építészet Magyarországon
Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.
Új!!: Magyar kultúra és Klasszicista építészet Magyarországon · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Magyar kultúra és Kultúra · Többet látni »
Kvintkör
A kvintkör a zenében a hangnemek sorrendjét, valamint egymás közti kapcsolatát mutató ábra.
Új!!: Magyar kultúra és Kvintkör · Többet látni »
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Új!!: Magyar kultúra és Lénárd Fülöp · Többet látni »
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Új!!: Magyar kultúra és Líra (műnem) · Többet látni »
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.
Új!!: Magyar kultúra és Ligeti György · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Magyar kultúra és Liszt Ferenc · Többet látni »
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Magyar kultúra és Madách Imre (író) · Többet látni »
Mag
Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.
Új!!: Magyar kultúra és Mag · Többet látni »
Magyar építészet a 20. század első felében
Amennyiben a magyar századfordulót (1896–1914) egységes kultúr- és építészettörténeti korszaknak tekintjük (tekinthetjük), a magyar huszadik század – mint kultúrtörténeti korszak – az első világháború után született.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar építészet a 20. század első felében · Többet látni »
Magyar kártya
A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával, elődje Schneider József kártyarajza volt, ami tükörképessége miatt népszerű lett a játékosok körében egész Közép-Európában (1864) allegóriáit festettehttps://www.slideshare.net/kapitan/a-magyar-krtya-napja A Magyar Kártya Napja, slideshare.net Schneider kártyarajzainak tükörképessége miatt hamarosan népszerű lett Közép-Európában és minden kártyagyár felhasználta a kiadványaihozhttp://www.kartya-jatek.hu/tell_vilmos_maskent Tell Vilmos - másként, kartya-jatek.huhttp://www.golden-letter.com/hungarian-card-tell-vilmos-magyar-kartya-piatnik-m-134.html Hungarian Card, Tell Vilmos magyar kártya, Piatnik images, golden-letter.com A magyar kártya névtelen király lapjai, a lovas királyok szimbólumai már a 16. századbeli kártyákon is megjelentek, a biedermeier kártyaképeket az 1860-as években bécsi metszetkészítők újították meg A magyar kártya, más néven Tell-kártya 32 vagy 36 lapos kártyatípus, a legismertebb magyar kártyajátékok eszköze, Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya, mely Friedrich Schiller: Tell Vilmos című, nagy sikerű, 1804-ben megjelent színdarabja alapján készült.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar kártya · Többet látni »
Magyar népi építészet
A magyar népi építészet az egykori magyarországi falusi és mezővárosi népesség, főleg a parasztság építészete, amely a magyar népművészet része.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar népi építészet · Többet látni »
Magyar nóta
Berner Ádám a 19. század elején, Pozsonyban működött mint ügyész. 12 Magyar nóta, illetve a 6 Magyar nóta címmel 1805-ben és 1808-ban adott ki az elsők közt verbunkos darabokat Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19. század elején a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvések szülötte.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar nóta · Többet látni »
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) egy olyan adatbázis, melyet a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által szervezett, valamint koordinált tevékenység során töltenek fel és bővítenek.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet · Többet látni »
Magyar szabad művészek
'''Libre art logó''' A magyar szabad művészek azok a magyar művészek, aki munkásságuk legalább egy alkotását (vers, kép, zenemű, előadás, vagy azokról készült felvétel, egyebek) szabad engedéllyel hozzáférhetően a kulturális örökség részévé tették.
Új!!: Magyar kultúra és Magyar szabad művészek · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar kultúra és Magyarország · Többet látni »
Magyarország építészete
Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.
Új!!: Magyar kultúra és Magyarország építészete · Többet látni »
Mai Manó
Mai Manó (May Emánuel, Pest, 1855. május 24. – Budapest, 1917. július 24.) császári és királyi udvari fényképészmester, szakíró.
Új!!: Magyar kultúra és Mai Manó · Többet látni »
Marton László (szobrász)
Marton László (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Magyar kultúra és Marton László (szobrász) · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Magyar kultúra és Matematika · Többet látni »
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Új!!: Magyar kultúra és Mátyás-templom · Többet látni »
Milton Friedman
Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
Új!!: Magyar kultúra és Milton Friedman · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Magyar kultúra és Modern fizika · Többet látni »
Mogyoró
Európai mogyoró levele és termése A mogyoró (Corylus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak.
Új!!: Magyar kultúra és Mogyoró · Többet látni »
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Új!!: Magyar kultúra és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »
Nagykörút
A Szent István (akkor Lipót) körút, 1911-ben Kis- (zöld) és a '''Nagykörút''' (lila) A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs.
Új!!: Magyar kultúra és Nagykörút · Többet látni »
Népies stílus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Népies stílusú építészet Magyarországon.
Új!!: Magyar kultúra és Népies stílus · Többet látni »
Népmese
Gustave Doré illusztrációja a Piroska és a farkas mese irodalmi feldolgozásához. A meséről azt gondolták, hogy az Franciaországból származik, és először a 17. században Charles Perrault örökítette meg, akinek művét a Grimm testvérek is feldolgoztákhttp://mult-kor.hu/20090911_tobb_ezer_evnyi_eroszakrol_szol_a_piroska_es_a_farkas Több ezer évnyi erőszakról szól a Piroska és a farkas, mult-kor.hu A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság.
Új!!: Magyar kultúra és Népmese · Többet látni »
Néptánc
Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.
Új!!: Magyar kultúra és Néptánc · Többet látni »
Népzene
A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.
Új!!: Magyar kultúra és Népzene · Többet látni »
Nemes Jeles László
Nemes Jeles László, rövidített névalakban: Nemes László (Budapest, 1977. február 18. –) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, az Oscar- és Golden Globe-díjat nyert Saul fia rendezője.
Új!!: Magyar kultúra és Nemes Jeles László · Többet látni »
Neumann János
Margittai Neumann János (külföldön: John von Neumann, született: Neumann János Lajos) (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus.
Új!!: Magyar kultúra és Neumann János · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Magyar kultúra és Nobel-díj · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Magyar kultúra és Nyelvújítás · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Magyar kultúra és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Oláh György (kémikus)
Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
Új!!: Magyar kultúra és Oláh György (kémikus) · Többet látni »
Oravecz Péter
Oravecz Péter (Budapest, 1977. február 4. –) magyar költő, zenész, szerkesztő, műfordító.
Új!!: Magyar kultúra és Oravecz Péter · Többet látni »
Ország Lili
Ország Lili (szül. Oesterreicher; Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.) magyar festő, grafikus, bábtervező.
Új!!: Magyar kultúra és Ország Lili · Többet látni »
Osvát Ernő
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3. Osvát Ernő-emléktábla Budapesten Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író.
Új!!: Magyar kultúra és Osvát Ernő · Többet látni »
Pécs kulturális élete
Barbakán falán egy pécsi fesztiválon. Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja.
Új!!: Magyar kultúra és Pécs kulturális élete · Többet látni »
Pentatónia
A pentatónia (pentaton hangsor, pentaton skála) kvintláncon alapuló ötfokú hangsor, melyben nincs félhanglépés, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek.
Új!!: Magyar kultúra és Pentatónia · Többet látni »
Pető András
Pető András, született Pető Andor (Szombathely, 1893. szeptember 11. – Budapest, 1967. szeptember 11.) magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta.
Új!!: Magyar kultúra és Pető András · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Magyar kultúra és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pilinszky János
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.
Új!!: Magyar kultúra és Pilinszky János · Többet látni »
Polányi János
Polányi János Károly (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus.
Új!!: Magyar kultúra és Polányi János · Többet látni »
Psyché (film)
Psyché (Psyché I–II.) Bódy Gábor 1980-ban készült kétrészes magyar filmje Weöres Sándor azonos című regénye nyomán.
Új!!: Magyar kultúra és Psyché (film) · Többet látni »
Rablóulti
Ulti néven két magyar kártyával játszható kártyajáték is ismert, az egyszerű ulti és a rablóulti.
Új!!: Magyar kultúra és Rablóulti · Többet látni »
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Új!!: Magyar kultúra és Radnóti Miklós · Többet látni »
Radványi Géza
Szülőháza Kassán, a Mészáros utca 35. sz. alatt Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/5-3-23 Radványi Géza, születési nevén Grosschmid Géza (Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista.
Új!!: Magyar kultúra és Radványi Géza · Többet látni »
Rácz Aladár
Rácz Aladár (Jászapáti, 1886. február 28. – Budapest, 1958. március 28.) Kossuth-díjas magyar cimbalomművész.
Új!!: Magyar kultúra és Rácz Aladár · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Magyar kultúra és Regény · Többet látni »
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
Új!!: Magyar kultúra és Rejtő Jenő · Többet látni »
Reneszánsz építészet Magyarországon
A sárospataki vár Lorántffy-loggiája belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumánPattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai. In: Művészettörténeti Értesítő, 1998/3-4. 219–228. o. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázata A magyarországi reneszánsz építészet a középkori Magyar Királyság, illetve az 1526-os mohácsi csatavesztést követően létrejött utódállamai, a korai újkori királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség területén megjelenő, itáliai és német reneszánsz mintákat követő, elsősorban külföldi mesterekhez kötődő építészeti stílus- és korjelenség.
Új!!: Magyar kultúra és Reneszánsz építészet Magyarországon · Többet látni »
Rofusz Ferenc
Rofusz Ferenc (Budapest, 1946. augusztus 19.) a Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező.
Új!!: Magyar kultúra és Rofusz Ferenc · Többet látni »
Romantikus építészet Magyarországon
A Pesti Vigadó archív képen A pesti Oswald-ház homlokzatának részlete A romantika a magyar építészetben körülbelül 1840 és 1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat; kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között.
Új!!: Magyar kultúra és Romantikus építészet Magyarországon · Többet látni »
Sanzon
Juliette Gréco A sanzon francia eredetű daltípus.
Új!!: Magyar kultúra és Sanzon · Többet látni »
Sáry László
Sáry László (Győr, 1940. január 1. –) többszörösen kitüntetett magyar zeneszerző és zenetanár, az Új Zenei Stúdió alapító tagja.
Új!!: Magyar kultúra és Sáry László · Többet látni »
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác Fülöp (németül: Ignaz Philipp Semmelweis, Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”.
Új!!: Magyar kultúra és Semmelweis Ignác · Többet látni »
Sláger
Fonográf egy 1907-es hirdetésen … és a gramofonok lehetővé tették a slágerek meghallgatását otthon is A sláger kifejezést (a német Schlager szóból) általában a popzene fülbemászó, kevésbé igényes és gyakran giccses, szentimentális szövegekkel megírt darabjainak leírására használjuk.
Új!!: Magyar kultúra és Sláger · Többet látni »
Szabad kultúra
A szabad kultúra vagy más néven szabad licencű kultúra a szabad kultúra mozgalom termékeinek, kezdeményezéseinek és közösségeinek összessége.
Új!!: Magyar kultúra és Szabad kultúra · Többet látni »
Szabad művészet
A '''''Libre Art''''' logó felirattal A szabad művészet a szabad kultúra szabad licencű művészeti alkotásainak területe, alkotói a szabadművészek.
Új!!: Magyar kultúra és Szabad művészet · Többet látni »
Szabó István (filmrendező)
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Magyar kultúra és Szabó István (filmrendező) · Többet látni »
Szalai Györgyi
Szalai Györgyi (Kispest, 1940. augusztus 31.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Új!!: Magyar kultúra és Szalai Györgyi · Többet látni »
Székely István (filmrendező)
Székely István (Steve Sekely, S. K. Seeley) (Budapest, 1899. február 25. – Palm Springs, Kalifornia, USA, 1979. március 11.) magyar filmrendező.
Új!!: Magyar kultúra és Székely István (filmrendező) · Többet látni »
Színházművészet
USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.
Új!!: Magyar kultúra és Színházművészet · Többet látni »
Szőts István
Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: Magyar kultúra és Szőts István · Többet látni »
Szecessziós építészet Magyarországon
A Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum nyitott előcsarnoka A budapesti Lindenbaum-ház homlokzatának részlete (Spiegel Frigyes) A Fasori református templom Árkay Aladár tervezte homlokzatának részlete A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20.
Új!!: Magyar kultúra és Szecessziós építészet Magyarországon · Többet látni »
Szegedi napsugaras házdíszítés
Alsóvárosi napsugaras ház zöld színben Alsóvárosi napsugaras ház sárga színben A napsugaras házdíszítés, vagy más néven napsugárdíszes oromzat Szegeden és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt.
Új!!: Magyar kultúra és Szegedi napsugaras házdíszítés · Többet látni »
Szent-Györgyi Albert
Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt.
Új!!: Magyar kultúra és Szent-Györgyi Albert · Többet látni »
Szenteczki Zita
Szenteczki Zita (Budapest, 1991. június 5. –) Junior Prima díjas magyar színházrendező, színész.
Új!!: Magyar kultúra és Szenteczki Zita · Többet látni »
Szerb Antal
Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.
Új!!: Magyar kultúra és Szerb Antal · Többet látni »
Szerelem (érzelem)
Pierre Auguste Cot: ''Szerelmespár'' A szerelem mély és erős társas érzelem, amely által szorosan kötődik az ember valakihez.
Új!!: Magyar kultúra és Szerelem (érzelem) · Többet látni »
Tarokk
Tarokk kártyák játék közben Ferraris Artúr: ''A történelmi tarokkparti'' Magyar tarokk kártya II-es lapja A tarokk komplex ütésű kártyajáték.
Új!!: Magyar kultúra és Tarokk · Többet látni »
Tarr Béla (filmrendező)
Tarr Béla (Pécs, 1955. július 21. –) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: Magyar kultúra és Tarr Béla (filmrendező) · Többet látni »
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.
Új!!: Magyar kultúra és Termés · Többet látni »
Tilos az Á
A Tilos az Á legendás budapesti underground szórakozóhely volt a rendszerváltás időszakában.
Új!!: Magyar kultúra és Tilos az Á · Többet látni »
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Új!!: Magyar kultúra és Tinódi Lantos Sebestyén · Többet látni »
Torockó
Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.
Új!!: Magyar kultúra és Torockó · Többet látni »
Uher Ödön (fényképész)
Idősebb Uher Ödön (Nagyszeben, 1859. június 15. – Budapest, 1931. szeptember 19.) magyar császári és királyi udvari fényképész, filmgyáros.
Új!!: Magyar kultúra és Uher Ödön (fényképész) · Többet látni »
Ungareszka
Az Ungareszka (ungaresca, ungarescha) régi magyar táncdal.
Új!!: Magyar kultúra és Ungareszka · Többet látni »
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Magyar kultúra és Vajda János (költő) · Többet látni »
Varieté
Nino Taranto és Isa Barzizza A varieté (a. m. változatosság) egyfajta művészeti előadás, amely különböző műfajú attrakciók sorozatából áll (komikus mondókák, dalok, táncok, bohózat, akrobatika, illuzionizmus és egyebek), anélkül, hogy közös szál fűzné össze őket.
Új!!: Magyar kultúra és Varieté · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Magyar kultúra és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Új!!: Magyar kultúra és Weöres Sándor · Többet látni »
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Új!!: Magyar kultúra és Wigner Jenő · Többet látni »
Wikimédia Commons
A Wikimédia Commons (röviden Commons vagy Wikicommons, kiejtése: vikimédia kámönz) ingyenes és szabadon felhasználható képeket, hangfelvételeket és egyéb multimédia fájlokat tartalmazó katalógus, a Wikimédia Alapítvány többnyelvű projektjeinek egyike.
Új!!: Magyar kultúra és Wikimédia Commons · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: Magyar kultúra és Zene · Többet látni »
Zeneművészet
A zeneművészet más kreatív területekhez hasonlóan a zene elsősorban önkifejező, a zeneiparhoz, populáris zenéhez képest nagyobb elméleti háttérrel kidolgozott ága.
Új!!: Magyar kultúra és Zeneművészet · Többet látni »
Zsigmondy Richárd
Richard Adolf Zsigmondy magyarul Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23.) magyar származású osztrák kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja.
Új!!: Magyar kultúra és Zsigmondy Richárd · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1881 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1905 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1914 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1917 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1925 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1930 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1937 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1943 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1961 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1963 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1971 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1976 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1986 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Magyar kultúra és 1994 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Magyar kultúra és 2002 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Magyar kultúra és 2004 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Magyar kultúra és 2014 · Többet látni »
