Tartalomjegyzék
164 kapcsolatok: A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A Sárköz népi építészete, A Vendvidék népi építészete, A38 Hajó, Ady Endre, Arany János (költő), Arany László (költő), Auróra, Auróra (közösségi tér), Avram Hersko, Ómagyar Mária-siralom, Babits Mihály, Bakfark Bálint, Balassi Bálint, Balázs Béla (író), Barokk építészet Magyarországon, Bartók Béla (zeneszerző), Bárány Róbert, Békésy György, Bódy Gábor, Bohózat (egyértelműsítő lap), Bohózat (opera), Bolyai János, Bornemisza Péter, Budapest, Budapest 1990 utáni építészete, Cimbalom, Cserje Zsuzsa, Cziffra György (zongoraművész), Daniel Carleton Gajdusek, Dárday István, Debrecen kulturális élete, Dió, Dráma, Elie Wiesel, Enyedi Ildikó, Eposz, Európai Unió, Fábri Zoltán (filmrendező), Fischer Annie, Franciaország, Garas Márton, Gábor Dénes (fizikus), Gólyaalakúak, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hagyomány, Halmos Béla, Halotti beszéd és könyörgés, Harangozó Gyula-díj, ... Bővíteni index (114 több) »
A csodálatos mandarin
A csodálatos mandarin (Op. 19., BB 82) Bartók Béla balettzenéje, amelyet a szerző csak „egyfelvonásos pantomimnak” nevezett (Sz 73, BB 82).
Megnézni Magyar kultúra és A csodálatos mandarin
A fából faragott királyfi
A fából faragott királyfi (op. 13, BB 74) című egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után (miután a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának bírálóbizottsága 1911-ben játszhatatlannak ítélte és visszautasította), az első világháború idején (1914–1916-ban) készült.
Megnézni Magyar kultúra és A fából faragott királyfi
A Sárköz népi építészete
A Sárköz népi építészete nevével ellentétben nemcsak a Sárközben, hanem több távoli település épített örökségben is nyomott hagyott.
Megnézni Magyar kultúra és A Sárköz népi építészete
A Vendvidék népi építészete
Bellosics Bálint rajza egy 19. századi vendvidéki házról. Két oldalról kerített ház, méhkasok, útszéli kereszt és a távolban templom. A Vendvidék népi építészete az az építészeti stílus, ami a második világháború előtt jellemezte a Vendvidéket, amelybe lakóházaktól elkezdve szakrális építmények (templomok, útszéli keresztek) is beletartoznak.
Megnézni Magyar kultúra és A Vendvidék népi építészete
A38 Hajó
Az A38 Hajó egy budapesti koncerthajó, kulturális központ és étterem, egy egykori ukrán áruszállító teherhajó teljes átalakításával létrehozott kulturális intézmény és rendezvényközpont.
Megnézni Magyar kultúra és A38 Hajó
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Magyar kultúra és Ady Endre
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Megnézni Magyar kultúra és Arany János (költő)
Arany László (költő)
Arany Lászlóné, sz. Szalay Gizella Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, Arany János fia.
Megnézni Magyar kultúra és Arany László (költő)
Auróra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aurora (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar kultúra és Auróra
Auróra (közösségi tér)
Az Auróra közösségi tér egy önkormányzó kultúrközösségi központ budapesti Auróra utcában, a II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér) közvetlen közelében.
Megnézni Magyar kultúra és Auróra (közösségi tér)
Avram Hersko
Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.
Megnézni Magyar kultúra és Avram Hersko
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
Megnézni Magyar kultúra és Ómagyar Mária-siralom
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Megnézni Magyar kultúra és Babits Mihály
Bakfark Bálint
Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15.
Megnézni Magyar kultúra és Bakfark Bálint
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Megnézni Magyar kultúra és Balassi Bálint
Balázs Béla (író)
Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.
Megnézni Magyar kultúra és Balázs Béla (író)
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Megnézni Magyar kultúra és Barokk építészet Magyarországon
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20.
Megnézni Magyar kultúra és Bartók Béla (zeneszerző)
Bárány Róbert
Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár.
Megnézni Magyar kultúra és Bárány Róbert
Békésy György
Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar–amerikai biofizikus.
Megnézni Magyar kultúra és Békésy György
Bódy Gábor
Bódy Gábor (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) magyar filmrendező, videoművész és teoretikus.
Megnézni Magyar kultúra és Bódy Gábor
Bohózat (egyértelműsítő lap)
* Bohózat vidám színpadi mű.
Megnézni Magyar kultúra és Bohózat (egyértelműsítő lap)
Bohózat (opera)
A zenés bohózat a 18. század utolsó és a 19. század első három évtizedében elsősorban Velence és Nápoly, kisebb mértékben Olaszország többi részén elterjedt operaműfaj.
Megnézni Magyar kultúra és Bohózat (opera)
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Megnézni Magyar kultúra és Bolyai János
Bornemisza Péter
Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.
Megnézni Magyar kultúra és Bornemisza Péter
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Magyar kultúra és Budapest
Budapest 1990 utáni építészete
Az alábbi cikk kronológiai rendben mutatja be az 1990 óta történt (elkészült, folyamatban lévő vagy csak tervezett) jelentősebb építészeti alkotásokat és felújításokat Budapesten, ideértve a városképet számottevően befolyásoló más intézkedéseket is, pl.
Megnézni Magyar kultúra és Budapest 1990 utáni építészete
Cimbalom
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik.
Megnézni Magyar kultúra és Cimbalom
Cserje Zsuzsa
Cserje Zsuzsa (eredeti neve: Frank Zsuzsanna) (Budapest, 1945. november 9. – Budapest, 2018. április 8.) színésznő, színházi kritikus, dramaturg, rendező.
Megnézni Magyar kultúra és Cserje Zsuzsa
Cziffra György (zongoraművész)
Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Longpont-sur-Orge, Franciaország, 1994. január 15.), Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.
Megnézni Magyar kultúra és Cziffra György (zongoraművész)
Daniel Carleton Gajdusek
Daniel Carleton Gajdusek (Yonkers, New York, 1923. szeptember 9. – Tromsø, 2008. december 12.) magyar–szlovák származású amerikai virológus, aki a kuru fertőző természetének felismeréséért 1976-ban (Baruch S. Blumberggel megosztva) megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
Megnézni Magyar kultúra és Daniel Carleton Gajdusek
Dárday István
Dárday István (Budapest, 1940. március 25. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Megnézni Magyar kultúra és Dárday István
Debrecen kulturális élete
jobbra Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette.
Megnézni Magyar kultúra és Debrecen kulturális élete
Dió
A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Magyar kultúra és Dió
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Megnézni Magyar kultúra és Dráma
Elie Wiesel
Elie Wiesel 2010-ben Elie Wiesel (született Eliezer Wiesel) (Máramarossziget, 1928. szeptember 30. – New York, 2016. július 2.) amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő.
Megnézni Magyar kultúra és Elie Wiesel
Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikó (Budapest, 1955. november 15. –) Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Megnézni Magyar kultúra és Enyedi Ildikó
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Megnézni Magyar kultúra és Eposz
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Megnézni Magyar kultúra és Európai Unió
Fábri Zoltán (filmrendező)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fábri Zoltán (rendező).
Megnézni Magyar kultúra és Fábri Zoltán (filmrendező)
Fischer Annie
Tóth Aladár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-26 Fischer Annie (Budapest, 1914. július 5. – Budapest, 1995. április 10.) a 20. század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas magyar zongoraművésze.
Megnézni Magyar kultúra és Fischer Annie
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Magyar kultúra és Franciaország
Garas Márton
Garas Márton, született Gänsler (Újvidék, 1885. május 18. – Budapest, 1930. június 26.) színész, színházi rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja.
Megnézni Magyar kultúra és Garas Márton
Gábor Dénes (fizikus)
Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Megnézni Magyar kultúra és Gábor Dénes (fizikus)
Gólyaalakúak
A gólyaalakúak (Ciconiiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Magyar kultúra és Gólyaalakúak
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Megnézni Magyar kultúra és Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Hagyomány
Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.
Megnézni Magyar kultúra és Hagyomány
Halmos Béla
Halmos Béla (Szombathely, 1946. június 4. – Budapest, 2013. július 18.) Széchenyi-díjas magyar népzenész, népzenekutató, hegedűtanár.
Megnézni Magyar kultúra és Halmos Béla
Halotti beszéd és könyörgés
A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.
Megnézni Magyar kultúra és Halotti beszéd és könyörgés
Harangozó Gyula-díj
A Harangozó Gyula-díj a táncművészet bármely ágában folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés.
Megnézni Magyar kultúra és Harangozó Gyula-díj
Harsányi János
Harsányi János (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.), John Charles Harsányi, John C. Harsanyi: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője.
Megnézni Magyar kultúra és Harsányi János
Heltai Gáspár
Heltai Gáspár (Nagydisznód ?, 1510. ? – Kolozsvár, 1574. ?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász.
Megnézni Magyar kultúra és Heltai Gáspár
Hevesy György
Hevesy György (született Bischitz György) (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész.
Megnézni Magyar kultúra és Hevesy György
Hevesy Iván
Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. – Budapest, 1966. január 29.) magyar film- és fotoesztéta, film- és művészettörténész.
Megnézni Magyar kultúra és Hevesy Iván
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Megnézni Magyar kultúra és Historizáló építészet Magyarországon
Horváth Csaba (koreográfus)
Horváth Csaba (Csirke) (Veszprém, 1968. november 19. –) magyar rendező-koreográfus, a Forte Társulat megalapítója és vezetője.
Megnézni Magyar kultúra és Horváth Csaba (koreográfus)
Jancsó Miklós (filmrendező)
Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Magyar kultúra és Jancsó Miklós (filmrendező)
Játékszer
Játékszerek (1907) A játékszer bármilyen olyan tárgy lehet, amelyet a játék során felhasználnak.
Megnézni Magyar kultúra és Játékszer
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Megnézni Magyar kultúra és József Attila
József Attila Kör
A József Attila Kör – JAK – egy a rendszerváltás előtt a Magyar Írószövetség szervezetén belül létrejött irodalmi szervezet, amely ma egy ugyanolyan nevű, de más szellemiségű irodalmi egyesület.
Megnézni Magyar kultúra és József Attila Kör
József Attila-díj
József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.
Megnézni Magyar kultúra és József Attila-díj
Jeles András
Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró, kiváló művész.
Megnézni Magyar kultúra és Jeles András
Kaffka Margit
Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.
Megnézni Magyar kultúra és Kaffka Margit
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Megnézni Magyar kultúra és Kalotaszeg
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Megnézni Magyar kultúra és Kazinczy Ferenc
Kálmán Kata
Kálmán Kata (Korpona, 1909. április 25. – Budapest, 1978. március 31.) Balázs Béla-díjas fotóművész, a magyar szociofotó kiemelkedő alakja.
Megnézni Magyar kultúra és Kálmán Kata
Kémenes Bernadette
Kémenes Bernadette (Gyergyószentmiklós, 1982. június 17. –) magyar mozgásművész, performer, video artista, költő.
Megnézni Magyar kultúra és Kémenes Bernadette
Közép-Európa Táncszínház
A Közép-Európa Táncszínház (KET) Progresszív.
Megnézni Magyar kultúra és Közép-Európa Táncszínház
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.
Megnézni Magyar kultúra és Kereszténység
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Megnézni Magyar kultúra és Kertész Imre (író)
Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
Megnézni Magyar kultúra és Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Magyar kultúra és Kisfaludy Társaság
Klasszicista építészet Magyarországon
Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.
Megnézni Magyar kultúra és Klasszicista építészet Magyarországon
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Megnézni Magyar kultúra és Kultúra
Kvintkör
A kvintkör a zenében a hangnemek sorrendjét, valamint egymás közti kapcsolatát mutató ábra.
Megnézni Magyar kultúra és Kvintkör
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Megnézni Magyar kultúra és Lénárd Fülöp
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Megnézni Magyar kultúra és Líra (műnem)
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.
Megnézni Magyar kultúra és Ligeti György
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Megnézni Magyar kultúra és Liszt Ferenc
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar kultúra és Madách Imre (író)
Mag
Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.
Megnézni Magyar kultúra és Mag
Magyar építészet a 20. század első felében
Amennyiben a magyar századfordulót (1896–1914) egységes kultúr- és építészettörténeti korszaknak tekintjük (tekinthetjük), a magyar huszadik század – mint kultúrtörténeti korszak – az első világháború után született.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar építészet a 20. század első felében
Magyar kártya
A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával, elődje Schneider József kártyarajza volt, ami tükörképessége miatt népszerű lett a játékosok körében egész Közép-Európában (1864) allegóriáit festettehttps://www.slideshare.net/kapitan/a-magyar-krtya-napja A Magyar Kártya Napja, slideshare.net Schneider kártyarajzainak tükörképessége miatt hamarosan népszerű lett Közép-Európában és minden kártyagyár felhasználta a kiadványaihozhttp://www.kartya-jatek.hu/tell_vilmos_maskent Tell Vilmos - másként, kartya-jatek.huhttp://www.golden-letter.com/hungarian-card-tell-vilmos-magyar-kartya-piatnik-m-134.html Hungarian Card, Tell Vilmos magyar kártya, Piatnik images, golden-letter.com A magyar kártya névtelen király lapjai, a lovas királyok szimbólumai már a 16.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar kártya
Magyar népi építészet
A magyar népi építészet az egykori magyarországi falusi és mezővárosi népesség, főleg a parasztság építészete, amely a magyar népművészet része.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar népi építészet
Magyar nóta
Berner Ádám a 19. század elején, Pozsonyban működött mint ügyész. 12 Magyar nóta, illetve a 6 Magyar nóta címmel 1805-ben és 1808-ban adott ki az elsők közt verbunkos darabokat Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar nóta
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) egy olyan adatbázis, melyet a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által szervezett, valamint koordinált tevékenység során töltenek fel és bővítenek.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Magyar szabad művészek
'''Libre art logó''' A magyar szabad művészek azok a magyar művészek, aki munkásságuk legalább egy alkotását (vers, kép, zenemű, előadás, vagy azokról készült felvétel, egyebek) szabad engedéllyel hozzáférhetően a kulturális örökség részévé tették.
Megnézni Magyar kultúra és Magyar szabad művészek
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Magyar kultúra és Magyarország
Magyarország építészete
Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.
Megnézni Magyar kultúra és Magyarország építészete
Mai Manó
Mai Manó (May Emánuel, Pest, 1855. május 24. – Budapest, 1917. július 24.) császári és királyi udvari fényképészmester, szakíró.
Megnézni Magyar kultúra és Mai Manó
Marton László (szobrász)
Marton László (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Magyar kultúra és Marton László (szobrász)
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill.
Megnézni Magyar kultúra és Matematika
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Megnézni Magyar kultúra és Mátyás-templom
Milton Friedman
Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
Megnézni Magyar kultúra és Milton Friedman
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Megnézni Magyar kultúra és Modern fizika
Mogyoró
Európai mogyoró levele és termése A mogyoró (Corylus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak.
Megnézni Magyar kultúra és Mogyoró
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Megnézni Magyar kultúra és Molnár Ferenc (író)
Nagykörút
A Szent István (akkor Lipót) körút, 1911-ben Kis- (zöld) és a '''Nagykörút''' (lila) A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs.
Megnézni Magyar kultúra és Nagykörút
Népies stílus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Népies stílusú építészet Magyarországon.
Megnézni Magyar kultúra és Népies stílus
Népmese
Gustave Doré illusztrációja a Piroska és a farkas mese irodalmi feldolgozásához. A meséről azt gondolták, hogy az Franciaországból származik, és először a 17. században Charles Perrault örökítette meg, akinek művét a Grimm testvérek is feldolgoztákhttp://mult-kor.hu/20090911_tobb_ezer_evnyi_eroszakrol_szol_a_piroska_es_a_farkas Több ezer évnyi erőszakról szól a Piroska és a farkas, mult-kor.hu A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság.
Megnézni Magyar kultúra és Népmese
Néptánc
Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.
Megnézni Magyar kultúra és Néptánc
Népzene
A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.
Megnézni Magyar kultúra és Népzene
Nemes Jeles László
Nemes Jeles László, rövidített névalakban: Nemes László (Budapest, 1977. február 18. –) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, az Oscar- és Golden Globe-díjat nyert Saul fia rendezője.
Megnézni Magyar kultúra és Nemes Jeles László
Neumann János
Margittai Neumann János (külföldön: John von Neumann, született: Neumann János Lajos) (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus.
Megnézni Magyar kultúra és Neumann János
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Magyar kultúra és Nobel-díj
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Megnézni Magyar kultúra és Nyelvújítás
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Megnézni Magyar kultúra és Nyugat (folyóirat)
Oláh György (kémikus)
Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
Megnézni Magyar kultúra és Oláh György (kémikus)
Oravecz Péter
Oravecz Péter (Budapest, 1977. február 4. –) magyar költő, zenész, szerkesztő, műfordító.
Megnézni Magyar kultúra és Oravecz Péter
Ország Lili
Ország Lili (szül. Oesterreicher; Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.) magyar festő, grafikus, bábtervező.
Megnézni Magyar kultúra és Ország Lili
Osvát Ernő
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3. Osvát Ernő-emléktábla Budapesten Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író.
Megnézni Magyar kultúra és Osvát Ernő
Pécs kulturális élete
Barbakán falán egy pécsi fesztiválon. Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja.
Megnézni Magyar kultúra és Pécs kulturális élete
Pentatónia
A pentatónia (pentaton hangsor, pentaton skála) kvintláncon alapuló ötfokú hangsor, melyben nincs félhanglépés, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek.
Megnézni Magyar kultúra és Pentatónia
Pető András
Pető András, született Pető Andor (Szombathely, 1893. szeptember 11. – Budapest, 1967. szeptember 11.) magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta.
Megnézni Magyar kultúra és Pető András
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Magyar kultúra és Petőfi Sándor
Pilinszky János
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.
Megnézni Magyar kultúra és Pilinszky János
Polányi János
Polányi János Károly (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus.
Megnézni Magyar kultúra és Polányi János
Psyché (film)
Psyché (Psyché I–II.) Bódy Gábor 1980-ban készült kétrészes magyar filmje Weöres Sándor azonos című regénye nyomán.
Megnézni Magyar kultúra és Psyché (film)
Rablóulti
Ulti néven két magyar kártyával játszható kártyajáték is ismert, az egyszerű ulti és a rablóulti.
Megnézni Magyar kultúra és Rablóulti
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
Megnézni Magyar kultúra és Radnóti Miklós
Radványi Géza
Szülőháza Kassán, a Mészáros utca 35. sz. alatt Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/5-3-23 Radványi Géza, születési nevén Grosschmid Géza (Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista.
Megnézni Magyar kultúra és Radványi Géza
Rácz Aladár
Rácz Aladár (Jászapáti, 1886. február 28. – Budapest, 1958. március 28.) Kossuth-díjas magyar cimbalomművész.
Megnézni Magyar kultúra és Rácz Aladár
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Megnézni Magyar kultúra és Regény
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943.
Megnézni Magyar kultúra és Rejtő Jenő
Reneszánsz építészet Magyarországon
A sárospataki vár Lorántffy-loggiája belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumánPattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai.
Megnézni Magyar kultúra és Reneszánsz építészet Magyarországon
Rofusz Ferenc
Rofusz Ferenc (Budapest, 1946. augusztus 19.) a Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező.
Megnézni Magyar kultúra és Rofusz Ferenc
Romantikus építészet Magyarországon
A Pesti Vigadó archív képen A pesti Oswald-ház homlokzatának részlete A romantika a magyar építészetben körülbelül 1840 és 1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat; kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között.
Megnézni Magyar kultúra és Romantikus építészet Magyarországon
Sanzon
Juliette Gréco A sanzon francia eredetű daltípus.
Megnézni Magyar kultúra és Sanzon
Sáry László
Sáry László (Győr, 1940. január 1. –) többszörösen kitüntetett magyar zeneszerző és zenetanár, az Új Zenei Stúdió alapító tagja.
Megnézni Magyar kultúra és Sáry László
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác Fülöp (németül: Ignaz Philipp Semmelweis, Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”.
Megnézni Magyar kultúra és Semmelweis Ignác
Sláger
Fonográf egy 1907-es hirdetésen … és a gramofonok lehetővé tették a slágerek meghallgatását otthon is A sláger kifejezést (a német Schlager szóból) általában a popzene fülbemászó, kevésbé igényes és gyakran giccses, szentimentális szövegekkel megírt darabjainak leírására használjuk.
Megnézni Magyar kultúra és Sláger
Szabad kultúra
A szabad kultúra vagy más néven szabad licencű kultúra a szabad kultúra mozgalom termékeinek, kezdeményezéseinek és közösségeinek összessége.
Megnézni Magyar kultúra és Szabad kultúra
Szabad művészet
A '''''Libre Art''''' logó felirattal A szabad művészet a szabad kultúra szabad licencű művészeti alkotásainak területe, alkotói a szabadművészek.
Megnézni Magyar kultúra és Szabad művészet
Szabó István (filmrendező)
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Magyar kultúra és Szabó István (filmrendező)
Szalai Györgyi
Szalai Györgyi (Kispest, 1940. augusztus 31.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Megnézni Magyar kultúra és Szalai Györgyi
Székely István (filmrendező)
Székely István (Steve Sekely, S. K. Seeley) (Budapest, 1899. február 25. – Palm Springs, Kalifornia, USA, 1979. március 11.) magyar filmrendező.
Megnézni Magyar kultúra és Székely István (filmrendező)
Színházművészet
USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.
Megnézni Magyar kultúra és Színházművészet
Szőts István
Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Megnézni Magyar kultúra és Szőts István
Szecessziós építészet Magyarországon
A Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum nyitott előcsarnoka A budapesti Lindenbaum-ház homlokzatának részlete (Spiegel Frigyes) A Fasori református templom Árkay Aladár tervezte homlokzatának részlete A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20.
Megnézni Magyar kultúra és Szecessziós építészet Magyarországon
Szegedi napsugaras házdíszítés
Alsóvárosi napsugaras ház zöld színben Alsóvárosi napsugaras ház sárga színben A napsugaras házdíszítés, vagy más néven napsugárdíszes oromzat Szegeden és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt.
Megnézni Magyar kultúra és Szegedi napsugaras házdíszítés
Szent-Györgyi Albert
Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt.
Megnézni Magyar kultúra és Szent-Györgyi Albert
Szenteczki Zita
Szenteczki Zita (Budapest, 1991. június 5. –) Junior Prima díjas magyar színházrendező, színész.
Megnézni Magyar kultúra és Szenteczki Zita
Szerb Antal
Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.
Megnézni Magyar kultúra és Szerb Antal
Szerelem (érzelem)
Pierre Auguste Cot: ''Szerelmespár'' A szerelem mély és erős társas érzelem, amely által szorosan kötődik az ember valakihez.
Megnézni Magyar kultúra és Szerelem (érzelem)
Tarokk
Tarokk kártyák játék közben Ferraris Artúr: ''A történelmi tarokkparti'' Magyar tarokk kártya II-es lapja A tarokk komplex ütésű kártyajáték.
Megnézni Magyar kultúra és Tarokk
Tarr Béla (filmrendező)
Tarr Béla (Pécs, 1955. július 21. –) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Megnézni Magyar kultúra és Tarr Béla (filmrendező)
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete.
Megnézni Magyar kultúra és Termés
Tilos az Á
A Tilos az Á legendás budapesti underground szórakozóhely volt a rendszerváltás időszakában.
Megnézni Magyar kultúra és Tilos az Á
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Megnézni Magyar kultúra és Tinódi Lantos Sebestyén
Torockó
Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.
Megnézni Magyar kultúra és Torockó
Uher Ödön (fényképész)
Idősebb Uher Ödön (Nagyszeben, 1859. június 15. – Budapest, 1931. szeptember 19.) magyar császári és királyi udvari fényképész, filmgyáros.
Megnézni Magyar kultúra és Uher Ödön (fényképész)
Ungareszka
Az Ungareszka (ungaresca, ungarescha) régi magyar táncdal.
Megnézni Magyar kultúra és Ungareszka
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Megnézni Magyar kultúra és Vajda János (költő)
Varieté
Nino Taranto és Isa Barzizza A varieté (a. m. változatosság) egyfajta művészeti előadás, amely különböző műfajú attrakciók sorozatából áll (komikus mondókák, dalok, táncok, bohózat, akrobatika, illuzionizmus és egyebek), anélkül, hogy közös szál fűzné össze őket.
Megnézni Magyar kultúra és Varieté
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Magyar kultúra és Vörösmarty Mihály
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Megnézni Magyar kultúra és Weöres Sándor
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Megnézni Magyar kultúra és Wigner Jenő
Wikimédia Commons
A Wikimédia Commons (röviden Commons vagy Wikicommons, kiejtése: vikimédia kámönz) ingyenes és szabadon felhasználható képeket, hangfelvételeket és egyéb multimédia fájlokat tartalmazó katalógus, a Wikimédia Alapítvány többnyelvű projektjeinek egyike.
Megnézni Magyar kultúra és Wikimédia Commons
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Megnézni Magyar kultúra és Zene
Zeneművészet
A zeneművészet más kreatív területekhez hasonlóan a zene elsősorban önkifejező, a zeneiparhoz, populáris zenéhez képest nagyobb elméleti háttérrel kidolgozott ága.
Megnézni Magyar kultúra és Zeneművészet
Zsigmondy Richárd
Richard Adolf Zsigmondy magyarul Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23.) magyar származású osztrák kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja.
Megnézni Magyar kultúra és Zsigmondy Richárd
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Megnézni Magyar kultúra és 2002
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Megnézni Magyar kultúra és 2004
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Megnézni Magyar kultúra és 2014