Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar irodalomtörténet

Index Magyar irodalomtörténet

A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.

179 kapcsolatok: A magyar irodalom története (Beöthy–Badics), A magyar irodalom története (könyv), A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, Ady Endre, Amade László, Anonymus, Antonio Bonfini, Arany János (költő), Assisi Szent Ferenc, Áprily Lajos, Árpád-kor, Örkény István, Ómagyar Mária-siralom, Érdy-kódex, Babits Mihály, Badics Ferenc, Balassi Bálint, Barlám és Jozafát, Batsányi János, Beöthy Zsolt, Benedek Elek (író), Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bethlen Miklós (kancellár), Biblia, Bodnár Zsigmond, Bornemisza Péter, Budai krónika, Csanádi Albert, Csáth Géza, Csokonai Vitéz Mihály, Czech-kódex, Déry Tibor, Domonkos-rend, Dráma, Eötvös József (író), Epika, Európa, Fanni hagyományai, Fazekas Mihály, Füst Milán, Ferenczi Zoltán, Finnugor nyelvek, Gárdonyi Géza, Gelléri Andor Endre, Gesta Hungarorum, Gyöngyösi István (költő), Halotti beszéd és könyörgés, Három körösztény leány, Heltai Gáspár, ..., Heltai Jenő (író), Hess András, Himnusz, Honfoglalás, Horváth Cirill József (irodalomtörténész), Huszita Biblia, I. e. 2. évezred, I. István magyar király, I. László magyar király, Illyés Gyula, Irodalom, Janus Pannonius, Jókai Mór, Jókai-kódex, József Attila, Jog, Jordánszky-kódex, Juhász Gyula (költő), Julianus barát, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katolikus egyház, Katona József (író), Kazinczy Ferenc, Kálti Márk, Kányádi Sándor, Kármán József (író), Képes krónika, Kézai Simon, Kódex, Kölcsey Ferenc, Költészet, Középkor, Kemény Zsigmond, Keresztény papság, Kodolányi János (író), Kosztolányi Dezső, Krónika (műfaj), Krúdy Gyula, Latin ábécé, Latin nyelv, Lázár Ervin, Legenda, Madách Imre (író), Magyar írók élete és munkái (Szinnyei), Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás), Magyar őstörténet, Magyar irodalom, Magyar Könyvészet, Magyar nyelv, Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája, Magyar történelem, Magyarok, Makárius legendája, Márai Sándor, Műfaj, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Mikes Kelemen (író), Mikszáth Kálmán (író), Molnár Ferenc (író), Nagy Gáspár, Nagy Lajos (író), Nagy László (költő), Németh László (író), Nemes Nagy Ágnes, Nemeskürty István, Ottlik Géza, Pálos rend, Páskándi Géza, Pázmány Péter, Peer-kódex, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Pintér Jenő, Prédikáció, Radnóti Miklós, Ráskay Lea, Régi Magyar Könyvtár (könyvsorozat), Régi Magyarországi Nyomtatványok, Retorika, Sík Sándor, Sütő András (író), Sőtér István, Sinka István, Sylvester János, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Székely–magyar rovásírás, Székelyudvarhelyi kódex, Szent, Szent Ferenc legendája, Szent Imre, Szent Margit legendája, Szerb Antal, Szerzetesrendek, Szilágyi Domokos (költő), Tamási Áron, Tóth Árpád (költő), Történelem, Törvény (jogszabály), Temesvári Pelbárt, Tersánszky Józsi Jenő, Thuróczi János, Thuróczi-krónika, Tihanyi alapítólevél, Toldy Ferenc, Ugor nyelvek, Vajda János (költő), Vörösmarty Mihály, Verancsics Antal, Vers, Vitéz János, Wass Albert, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (költő), 1055, 11. század, 1192, 1195, 12. század, 1237, 13. század, 1358, 14. század, 1473, 1488, 15. század. Bővíteni index (129 több) »

A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)

A Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében 1896-ban megjelent A magyar irodalom története, alcímével Képes magyar irodalomtörténet című mű egy két kötetes, nagy monarchiabeli magyar irodalomtörténeti mű, A mű egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és A magyar irodalom története (Beöthy–Badics) · Többet látni »

A magyar irodalom története (könyv)

#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar irodalom története (Sőtér).

Új!!: Magyar irodalomtörténet és A magyar irodalom története (könyv) · Többet látni »

A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés

A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Pintér Jenő nagy terjedelmű magyar irodalomtörténeti műve, amely a kezdetektől a 20. század első feléig tekinti át a magyar szépirodalmat.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés · Többet látni »

Ady Endre

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ady Endre · Többet látni »

Amade László

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Amade László · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Anonymus · Többet látni »

Antonio Bonfini

Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Antonio Bonfini · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Arany János (költő) · Többet látni »

Assisi Szent Ferenc

Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Assisi Szent Ferenc · Többet látni »

Áprily Lajos

Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Áprily Lajos · Többet látni »

Árpád-kor

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Árpád-kor · Többet látni »

Örkény István

Örkény István (Örkény István György, Budapest, Erzsébetváros, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Örkény István · Többet látni »

Ómagyar Mária-siralom

A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »

Érdy-kódex

Az Érdy-kódex késő középkori magyar kódex.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Érdy-kódex · Többet látni »

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Babits Mihály · Többet látni »

Badics Ferenc

Alistáli és szentkirályszabadjai Badics Ferenc (Székesfehérvár, 1854. augusztus 27. – Budapest, 1939. július 18.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, királyi tanácsos.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Badics Ferenc · Többet látni »

Balassi Bálint

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Balassi Bálint · Többet látni »

Barlám és Jozafát

Szent Barlám és Jozafát legendája indiai eredetű legenda.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Barlám és Jozafát · Többet látni »

Batsányi János

Emléktábla a linzi lakásukon (Landstraße 28) Csongrád, Kossuth Lajos tér 1.) Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Batsányi János · Többet látni »

Beöthy Zsolt

Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Beöthy Zsolt · Többet látni »

Benedek Elek (író)

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Benedek Elek (író) · Többet látni »

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Berzsenyi Dániel · Többet látni »

Bessenyei György

Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Bessenyei György · Többet látni »

Bethlen Miklós (kancellár)

Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Bethlen Miklós (kancellár) · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Biblia · Többet látni »

Bodnár Zsigmond

Bodnár Zsigmond (Nagykároly, 1839. február 9. – Csillaghegy, 1907. augusztus 24.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Bodnár Zsigmond · Többet látni »

Bornemisza Péter

Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Bornemisza Péter · Többet látni »

Budai krónika

Két latin nyelvű nyomtatott fólió a Budai krónikából A Chronica Hungarorum kolofonja: ''„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”'' A Budai krónika egy latin nyelvű krónika, melynek eredeti címe: Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája).

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Budai krónika · Többet látni »

Csanádi Albert

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csanádi Adalbert.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Csanádi Albert · Többet látni »

Csáth Géza

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József István (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Csáth Géza · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Czech-kódex

A Czech-kódex első oldala. A Czech-kódex 1513-ban írt magyar nyelvű imakönyv, amelynet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára készítettek.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Czech-kódex · Többet látni »

Déry Tibor

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Déry Tibor · Többet látni »

Domonkos-rend

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Domonkos-rend · Többet látni »

Dráma

A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Dráma · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Eötvös József (író) · Többet látni »

Epika

Az epika elbeszélő irodalom, az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Epika · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Európa · Többet látni »

Fanni hagyományai

A Fanni hagyományai Kármán József 1794-ben írt regénye, a hazai szentimentalista próza legismertebb alkotása.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Fanni hagyományai · Többet látni »

Fazekas Mihály

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Fazekas Mihály · Többet látni »

Füst Milán

Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Füst Milán · Többet látni »

Ferenczi Zoltán

Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ferenczi Zoltán · Többet látni »

Finnugor nyelvek

Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Finnugor nyelvek · Többet látni »

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Gárdonyi Géza · Többet látni »

Gelléri Andor Endre

Gelléri Andor Endre (Budapest, 1906. március 30. – Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) magyar író, novellista.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Gelléri Andor Endre · Többet látni »

Gesta Hungarorum

A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Gesta Hungarorum · Többet látni »

Gyöngyösi István (költő)

Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Gyöngyösi István (költő) · Többet látni »

Halotti beszéd és könyörgés

A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Halotti beszéd és könyörgés · Többet látni »

Három körösztény leány

A Három körösztény leány az első ismert magyar nyelvű dráma.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Három körösztény leány · Többet látni »

Heltai Gáspár

Heltai Gáspár (Nagydisznód ?, 1510. ? – Kolozsvár, 1574. ?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Heltai Gáspár · Többet látni »

Heltai Jenő (író)

'''Heltai Jenő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) Kossuth-díjas magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Heltai Jenő (író) · Többet látni »

Hess András

Hess András 15. századi nyomdász, az első magyarországi nyomtatott könyv készítője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Hess András · Többet látni »

Himnusz

A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Himnusz · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Honfoglalás · Többet látni »

Horváth Cirill József (irodalomtörténész)

Horváth Cirill József, Horváth Cyrill (Veszprém, 1865. november 25. – Balatonalmádi, 1941. július 19.) magyar irodalomtörténész, ciszterci szerzetes, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Horváth Cirill József (irodalomtörténész) · Többet látni »

Huszita Biblia

Müncheni kódex 1466 A huszita Biblia az első csaknem teljes magyar nyelvű bibliafordításunk.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Huszita Biblia · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és I. e. 2. évezred · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és I. István magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és I. László magyar király · Többet látni »

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Illyés Gyula · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Irodalom · Többet látni »

Janus Pannonius

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Janus Pannonius · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Jókai Mór · Többet látni »

Jókai-kódex

A Jókai-kódex – régebbi nevén Ehrenfeld-kódex – a legrégibb magyar nyelvű, kézzel írott könyv, a 14.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Jókai-kódex · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és József Attila · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Jog · Többet látni »

Jordánszky-kódex

A kódex az esztergomi Szent Adalbert Központ kiállításán Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódex tartalma nagy valószínűséggel boldog Báthory László pálos rendi szerzetes magyar nyelvű bibliafordításának másolata a XVI.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Jordánszky-kódex · Többet látni »

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »

Julianus barát

Julianus barát magyar Domonkos-rendi szerzetes volt, aki Gerhardusszal és még néhány szerzetestársával két utazást tett, hogy megkeresse a magyarok őshazáját keleten.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Julianus barát · Többet látni »

Kaffka Margit

Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kaffka Margit · Többet látni »

Karinthy Frigyes

Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Karinthy Frigyes · Többet látni »

Kassák Lajos

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kassák Lajos · Többet látni »

Katolikus egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Katolikus egyház · Többet látni »

Katona József (író)

Dóm téren Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Katona József (író) · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Kálti Márk

Csók István Képtár, Székesfehérvár (Metky Ödön, 1967) bélyegkép Kálti Márk (14. század) magyar pap, krónikás, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, a Képes krónika feltételezett szerzője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kálti Márk · Többet látni »

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kányádi Sándor · Többet látni »

Kármán József (író)

Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kármán József (író) · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Képes krónika · Többet látni »

Kézai Simon

Kézai Simon (más néven Simon de Keza) a 13. századi Magyarország leghíresebb krónikása volt.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kézai Simon · Többet látni »

Kódex

A ''Codex Amiatinus'' egy képe Chronicon Pictum'' első oldala A ''Pray-kódex'' első lapja A kódex (a latin codex, fatábla szóból ered) kézzel írott középkori könyv, a 4. században jelent meg.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kódex · Többet látni »

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kölcsey Ferenc · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Költészet · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Középkor · Többet látni »

Kemény Zsigmond

Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kemény Zsigmond · Többet látni »

Keresztény papság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kereszténység.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Keresztény papság · Többet látni »

Kodolányi János (író)

Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kodolányi János (író) · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Krónika (műfaj)

A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Krónika (műfaj) · Többet látni »

Krúdy Gyula

Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Krúdy Gyula · Többet látni »

Latin ábécé

A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Latin ábécé · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Latin nyelv · Többet látni »

Lázár Ervin

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Lázár Ervin · Többet látni »

Legenda

sárkánnyal''” (Jel 12,7). A legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Legenda · Többet látni »

Madách Imre (író)

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Madách Imre (író) · Többet látni »

Magyar írók élete és munkái (Szinnyei)

A Magyar írók élete és munkái Szinnyei József századforduló idején készített magyar irodalmi lexikonja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar írók élete és munkái (Szinnyei) · Többet látni »

Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás)

A Gulyás Pál által szerkesztett Magyar írók élete és munkái – új sorozat egy nagy terjedelmű, tágabb értelemben vett magyar irodalmi lexikon a 20.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás) · Többet látni »

Magyar őstörténet

A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar őstörténet · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar irodalom · Többet látni »

Magyar Könyvészet

A Magyar Könyvészet című magyar bibliográfiai sorozatot nagyrészt Petrik Géza bibliográfus készítette a 19. század végén és a 20. század elején.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar Könyvészet · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája

Az alábbi lista megpróbálja összegyűjteni a jelenleg magyar nyelven létező összefoglaló irodalomtörténeti műveket.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyar történelem · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Magyarok · Többet látni »

Makárius legendája

Makárius legendája A 16.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Makárius legendája · Többet látni »

Márai Sándor

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Márai Sándor · Többet látni »

Műfaj

A műfaj (görög: genosz) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Műfaj · Többet látni »

Móra Ferenc

Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Móra Ferenc · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Mikes Kelemen (író)

Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.) magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitartott mellette, illetve később emléke mellett is.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Mikes Kelemen (író) · Többet látni »

Mikszáth Kálmán (író)

Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »

Molnár Ferenc (író)

Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »

Nagy Gáspár

Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4. – Budapest, 2007. január 3.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Nagy Gáspár · Többet látni »

Nagy Lajos (író)

Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) Kossuth-díjas magyar író, publicista.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Nagy Lajos (író) · Többet látni »

Nagy László (költő)

Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Nagy László (költő) · Többet látni »

Németh László (író)

Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Németh László (író) · Többet látni »

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Nemes Nagy Ágnes · Többet látni »

Nemeskürty István

Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Nemeskürty István · Többet látni »

Ottlik Géza

Ottlik Géza (Budapest, 1912. május 9. – Budapest, 1990. október 9.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ottlik Géza · Többet látni »

Pálos rend

A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Pálos rend · Többet látni »

Páskándi Géza

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Páskándi Géza · Többet látni »

Pázmány Péter

Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Pázmány Péter · Többet látni »

Peer-kódex

A Peer-kódex első levele. Peer-kódex néven ismeretes egy késő középkori magyar nyelvemlék.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Peer-kódex · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Petőfi Sándor · Többet látni »

Pilinszky János

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Pilinszky János · Többet látni »

Pintér Jenő

Pintér Jenő, születési nevén Pintér Jenő Pál (Cegléd, 1881. január 25. – Budapest, 1940. november 7.) magyar irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Pintér Jenő · Többet látni »

Prédikáció

A prédikáció vagy másképp az igehirdetés vallásos értelemben egyházi beszéd, amely általában az istentisztelet keretében hangzik el.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Prédikáció · Többet látni »

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Radnóti Miklós · Többet látni »

Ráskay Lea

A ''Margit-legenda kódex'' 55. oldala, Ráskay Lea kézírása Ráskay Lea kódexmásoló domonkos apáca volt a 16. század elején.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ráskay Lea · Többet látni »

Régi Magyar Könyvtár (könyvsorozat)

A Régi Magyar Könyvtár egy szépirodalmi 19.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Régi Magyar Könyvtár (könyvsorozat) · Többet látni »

Régi Magyarországi Nyomtatványok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Régi magyarországi nyomtatványok.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Régi Magyarországi Nyomtatványok · Többet látni »

Retorika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Retorika · Többet látni »

Sík Sándor

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Sík Sándor · Többet látni »

Sütő András (író)

Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Sütő András (író) · Többet látni »

Sőtér István

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Sőtér István · Többet látni »

Sinka István

Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Sinka István · Többet látni »

Sylvester János

''Ulj Testamentũ Mag'ar ńelveñ mell'et az Goͤroͤg és Diak ńelvboͤl vijonnan fordijtank az Mag'ar nipnek Kereßt'en huͤtben valo ippuͤliſire'' címmel (Újsziget, 1541)A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, amit Sylvester János fordított görög és latin nyelvről magyarra, Sárvár-Újsziget, 1541, Nádasdy-Sylvester nyomda, Joannes Strutius és Abádi Benedek. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49) Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ?, 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Sylvester János · Többet látni »

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szabó Lőrinc · Többet látni »

Szabó Magda

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szabó Magda · Többet látni »

Székely–magyar rovásírás

267x267px A székely–magyar rovásírás (más néven székely írás, magyar rovás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Székely–magyar rovásírás · Többet látni »

Székelyudvarhelyi kódex

A Székelyudvarhelyi kódex apácák számára készült vegyes tartalmú kéziratos ferences kódex 1526–28-ból.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Székelyudvarhelyi kódex · Többet látni »

Szent

A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szent · Többet látni »

Szent Ferenc legendája

A legenda első oldala a Jókai-kódexben A Szent Ferenc legendája a 14.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szent Ferenc legendája · Többet látni »

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szent Imre · Többet látni »

Szent Margit legendája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Margit-legenda.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szent Margit legendája · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szerb Antal · Többet látni »

Szerzetesrendek

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerzetesség.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szerzetesrendek · Többet látni »

Szilágyi Domokos (költő)

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Szilágyi Domokos (költő) · Többet látni »

Tamási Áron

Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Tamási Áron · Többet látni »

Tóth Árpád (költő)

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) magyar költő, műfordító.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Tóth Árpád (költő) · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Történelem · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Temesvári Pelbárt

Boldog Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül – Buda, 1504. január 22.) ferences szerzetes, skolasztikus író, prédikátor.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Temesvári Pelbárt · Többet látni »

Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díj magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Tersánszky Józsi Jenő · Többet látni »

Thuróczi János

#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy János.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Thuróczi János · Többet látni »

Thuróczi-krónika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Thuróczi-krónika · Többet látni »

Tihanyi alapítólevél

Az alapítólevél A tihanyi apátsági templom Fehérvárra menő hadi útra” A tihanyi alapítólevél, amelyben I. András király 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Tihanyi alapítólevél · Többet látni »

Toldy Ferenc

Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Toldy Ferenc · Többet látni »

Ugor nyelvek

Az ugor nyelvek elterjedtsége Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Az ugor nyelvek a finnugor nyelvek egyik ága.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Ugor nyelvek · Többet látni »

Vajda János (költő)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Vajda János (költő) · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Verancsics Antal

Verancsics Antal (Antun Vrančić, Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata) (Šibenik, 1504. május 29. – Eperjes, 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök, diplomata, történetíró.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Verancsics Antal · Többet látni »

Vers

#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Vers · Többet látni »

Vitéz János

Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Vitéz János · Többet látni »

Wass Albert

Wass Albert családi címere Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Wass Albert · Többet látni »

Weöres Sándor

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Weöres Sándor · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

1055

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1055 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 11. század · Többet látni »

1192

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1192 · Többet látni »

1195

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1195 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 12. század · Többet látni »

1237

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1237 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 13. század · Többet látni »

1358

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1358 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 14. század · Többet látni »

1473

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1473 · Többet látni »

1488

Nincs leírás.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 1488 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Magyar irodalomtörténet és 15. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »