Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Magyar hadtörténet a hidegháború idején

Index Magyar hadtörténet a hidegháború idején

A második világháború után a vesztesek közé tartozó Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került.

Tartalomjegyzék

  1. 72 kapcsolatok: Andrej Antonovics Grecsko, Ausztria, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Ballisztikus rakéta, Bata István, Bánmonostor, Beleznay István (tábornok), Belgrád, Cegléd, Csillagháborús terv, Déli Hadseregcsoport, Debrecen, Enyhülés, Erdővég, Fasizmus, Gerő Ernő, Győr, Hajmáskér, Hírszerzés, Hegedüs András (politikus), Hidegháború, Ivan Sztyepanovics Konyev, Joszif Visszarionovics Sztálin, Jugoszlávia, Jurij Vlagyimirovics Andropov, Katonai doktrína, Körmend, Kecskemét, Kelet-Közép-Európa, Kishegyes, Komárom (Magyarország), Korondi Béla, MAD-doktrína, Magyar Kommunista Párt, Magyar Néphadsereg, Maléter Pál, Második világháború, München, Merényi Gusztáv, Milánó, MNVK 2. Csoportfőnökség, Moszkva, Mozgósítás, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy Imre (miniszterelnök), Németh Dezső (katonatiszt), Nukleáris fegyver, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nyugat-Németország, Olaszország, ... Bővíteni index (22 több) »

Andrej Antonovics Grecsko

Andrej Antonovics Grecsko (Golodajevka, 1903. október 17. – Moszkva, 1976. április 26.) szovjet marsall, a Szovjetunió kétszeres Hőse.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Andrej Antonovics Grecsko

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Ausztria

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Ballisztikus rakéta

LGM–25C Titan II interkontinentális ballisztikus rakéta indítása rakétasilóból. A típust később űrhajózási hordozórakétaként is alkalmazták. LGM–118A Peacekeeper interkontinentális ballisztikus rakéta MIRV robbanótölteteinek célba érése a Kwajalein-atollon lévő rakétakísérleti telep közelében.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Ballisztikus rakéta

Bata István

Bata István (Tura, 1910. március 5. – Budapest, 1982. augusztus 17.) honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Bata István

Bánmonostor

Bánmonostor (szerbül Баноштор / Banoštor) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Bánmonostor

Beleznay István (tábornok)

Beleznay István (Budapest, 1909. július 13. – Budapest, 1950. augusztus 19.) honvéd tábornok.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Beleznay István (tábornok)

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Belgrád

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Cegléd

Csillagháborús terv

Az SDI logója A stratégiai védelmi kezdeményezés (angol nevén Strategic Defense Initiative, rövidítve SDI (ejtsd „esz-dí-áj”), népszerűbb nevén csillagháborús tervezet Ronald Reagan amerikai elnök kezdeményezésére indult el 1983.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Csillagháborús terv

Déli Hadseregcsoport

A Déli Hadseregcsoport (oroszul: Южная группа войск, magyar átírásban: Juzsnaja gruppa vojszk, rövidítve: JuGV) a Szovjet Hadsereg hadműveleti-hadászati seregteste (hadseregcsoportja), amelyet két alkalommal, 1945–1947 között Bulgária és Románia, 1956–1991 között Magyarország területén szerveztek meg.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Déli Hadseregcsoport

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Debrecen

Enyhülés

Az enyhülés, széles körben használt francia eredetű nemzetközi kifejezéssel détente a nemzetközi politikában az államok közötti feszültség, háborús veszély mérséklődésének időszaka.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Enyhülés

Erdővég

Erdővég (szerbül Ердевик / Erdevik) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Sid községben.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Erdővég

Fasizmus

római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Fasizmus

Gerő Ernő

Legismertebb képe Gerő Ernő (születési nevén Singer Ernő, az illegalitásban használt nevén Szeges Ernő) (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus; a Rákosi Mátyás nevével jelzett érában a kommunista párthierarchia második embere.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Gerő Ernő

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Győr

Hajmáskér

Hajmáskér község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Hajmáskér

Hírszerzés

A hírszerzés az ellenfél katonai, gazdasági vagy politikai titkainak megszerzésére irányuló szervezett titkosszolgálati tevékenység.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Hírszerzés

Hegedüs András (politikus)

Hegedüs András (Szilsárkány, 1922. október 31. – Budapest, 1999. október 23.) magyar szociológus, politikus, 1955–1956-ban Magyarország miniszterelnöke.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Hegedüs András (politikus)

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Hidegháború

Ivan Sztyepanovics Konyev

Ivan Sztyepanovics Konyev (oroszul: Иван Степанович Конев; Logyejno, 1897. december 28. – Moszkva, 1973. május 21.) a Szovjetunió marsallja és katonai vezető a második világháborúban.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Ivan Sztyepanovics Konyev

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Joszif Visszarionovics Sztálin

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Jugoszlávia

Jurij Vlagyimirovics Andropov

Andropov és Wojciech Jaruzelski Jurij Vlagyimirovics Andropov (oroszul: Ю́рий Владимирович Андропов; Naguckoje, 1914. június 15. – Moszkva, 1984. február 9.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkára 1982.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Jurij Vlagyimirovics Andropov

Katonai doktrína

A katonai doktrína egy adott állam, vagy szövetségi rendszer hivatalosan elfogadott, rendszerezett nézeteinek összessége az esetleges következő háború társadalmi-politikai és katonai-technikai jellegére vonatkozóan.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Katonai doktrína

Körmend

Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Körmend

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Kecskemét

Kelet-Közép-Európa

Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Kelet-Közép-Európa

Kishegyes

Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš, németül Hedjesch) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Kishegyes

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Komárom (Magyarország)

Korondi Béla

Korondi Béla György (Erzsébetváros, 1914. augusztus 16. – Budapest, 1949. október 24.) magyar erdőmérnök, csendőr, katonatiszt, aki a kommunizmus idején koncepciós per áldozata lett.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Korondi Béla

MAD-doktrína

Az atomarzenálok kölcsönös felhalmozása a teljes pusztulástól való félelemben békére kényszeríti a két felet A MAD angol mozaikszó, a Mutual(ly) Assured Destruction rövidítése, magyarul a „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” elve.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és MAD-doktrína

Magyar Kommunista Párt

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Magyar Kommunista Párt

Magyar Néphadsereg

A Magyar Néphadsereg (rövidítve MN) a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek elnevezése volt 1951 és 1990 között.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Magyar Néphadsereg

Maléter Pál

Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. – Budapest, 1958. június 16.) magyar katona, az 1956-os forradalom egyik vértanúja, az 1956.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Maléter Pál

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Második világháború

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és München

Merényi Gusztáv

Merényi Gusztáv, Scholtz dr. (Kassa, 1895. szeptember 18. – Budapest, 1950. augusztus 19.) orvos-vezérőrnagy (posztumusz altábornagy), belgyógyász szakorvos.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Merényi Gusztáv

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Milánó

MNVK 2. Csoportfőnökség

Az MNVK 2.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és MNVK 2. Csoportfőnökség

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Moszkva

Mozgósítás

Mozgósítás Berlinben az első világháború idején A mozgósítás, gyakran használt latin eredetű szóval mobilizáció, egy ország haderejének és katonai erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Mozgósítás

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Nagy Imre (miniszterelnök)

Németh Dezső (katonatiszt)

Németh Dezső (Bethlen, 1913 – Budapest, 1949) hivatásos katonatiszt.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Németh Dezső (katonatiszt)

Nukleáris fegyver

Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Nukleáris fegyver

Nyikita Szergejevics Hruscsov

Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Nyikita Szergejevics Hruscsov

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Nyugat-Németország

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Olaszország

Osztrák államszerződés

Az osztrák államszerződés vagy osztrák függetlenségi szerződés (teljes címe: Szerződés a független és demokratikus Ausztria visszaállításáról), aláírva Bécsben 1955.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Osztrák államszerződés

Pálffy György (altábornagy)

Pálffy (Oesterreicher) György (Temesvár, 1909. szeptember 16. – Budapest, 1949. szeptember 24.) altábornagy.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Pálffy György (altábornagy)

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Pápa (település)

Párizsi békeszerződések

A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Párizsi békeszerződések

A Pó (olaszul Po) folyó Észak-Olaszországban.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Pó

Pó-síkság

A Pó-síkság, más néven Pó-völgy vagy Pó-alföld Észak-Olaszország legértékesebb, leggazdagabb mezőgazdasági területe.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Pó-síkság

Rajk László (politikus)

Rajk László, született Reich László (Székelyudvarhely, 1909. március 8. – Budapest, Józsefváros, 1949. október 15.) kommunista politikus, miniszter, 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője, 1948-tól külügyminiszter.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Rajk László (politikus)

Révay Kálmán

Révay Kálmán (Dunaharaszti, 1911. július 16. — Budapest, 1950. augusztus 19.) magyar katonatiszt, vezérőrnagy, festőművész.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Révay Kálmán

Robotrepülőgép

torpedóvető csövébe V–1 London felett A hidegháború egyik legelterjedtebb robotrepülőgépe, az amerikai AGM–86 ALCM, mely elsősorban a B–52 Stratofortress nehézbombázók fegyvere volt Naval Strike Missile A robotrepülőgép irányított fegyverfajta, mely a célig tartó utat a levegőben, repülőgépekhez hasonlóan repülve teszi meg.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Robotrepülőgép

Rogyion Jakovlevics Malinovszkij

Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (Odessza, 1898. november 23. – Moszkva, 1967. március 31.) orosz-szovjet katona, a Szovjetunió marsallja és védelmi minisztere.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Rogyion Jakovlevics Malinovszkij

Sólyom László (katonatiszt)

Sólyom (Schick) László (Muraszombat, 1908. december 17. – Budapest, 1950. augusztus 19.) altábornagy (posztumusz vezérezredes).

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Sólyom László (katonatiszt)

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Székesfehérvár

Szűcs Ferenc (altábornagy)

Szűcs Ferenc (Makó, 1922. december 30. – Budaörs, 1999. augusztus 2.) katonatiszt, a magyar katonai hírszerzés vezetője.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Szűcs Ferenc (altábornagy)

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Szolnok

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Szombathely

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Szovjetunió

Tököl

Tököli Repülőtér Tököl város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Tököl

Tengeralattjáró

''Akula osztály''ba) tartoznak. ''Los Angeles osztályú'' vadász tengeralattjárója '''(USS Greeneville)''' szárazdokkban. (Jól látható a jellegzetes szivar alak.) A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Tengeralattjáró

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Trieszt

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Varsói Szerződés

Vukovár

Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és Vukovár

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Megnézni Magyar hadtörténet a hidegháború idején és 1956-os forradalom

, Osztrák államszerződés, Pálffy György (altábornagy), Pápa (település), Párizsi békeszerződések, , Pó-síkság, Rajk László (politikus), Révay Kálmán, Robotrepülőgép, Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, Sólyom László (katonatiszt), Székesfehérvár, Szűcs Ferenc (altábornagy), Szolnok, Szombathely, Szovjetunió, Tököl, Tengeralattjáró, Trieszt, Varsói Szerződés, Vukovár, 1956-os forradalom.