Tartalomjegyzék
36 kapcsolatok: Alföld, Állatok, Battonya, Békés vármegye, Délvidéki földikutya, Delibláti-homokpuszta, Egéralkatúak, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Erdély, Erdélyi földikutya, Euarchontoglires, Eutheria, Földikutyafélék, Földikutyaformák, Gerincesek, Gerinchúrosok, Glires, Kárpát-medence, Körös–Maros Nemzeti Park, Magyarország, Méhelÿ Lajos, Méhlepényesek, Mezőtúr, Muroidea, Nagykunság, Négylábúak, Nyugati földikutya, Rágcsálók, Románia, Száraz-ér (Maros), Szerémségi földikutya, Szerbia, Tompapuszta megállóhely, Vajdahunyad, Vajdaság Autonóm Tartomány.
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Magyar földikutya és Alföld
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Magyar földikutya és Állatok
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Megnézni Magyar földikutya és Battonya
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Magyar földikutya és Békés vármegye
Délvidéki földikutya
A délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) a nyugati földikutya fajcsoport (más néven nagyfaj) a csoport többi tagjához hasonló életmódú és ökológiai igényű, de azoktól eltérő kromoszómaszámú, tehát genetikailag izolált biológiai faja.
Megnézni Magyar földikutya és Délvidéki földikutya
Delibláti-homokpuszta
A Delibláti-homokpuszta (szerbül Делиблатска пешчара / Deliblatska peščara) mintegy 300 négyzetkilométernyi homokos terület Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni Magyar földikutya és Delibláti-homokpuszta
Egéralkatúak
Az egéralkatúak (Myomorpha) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Magyar földikutya és Egéralkatúak
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Megnézni Magyar földikutya és Elevenszülő emlősök
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Magyar földikutya és Emlősök
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Magyar földikutya és Erdély
Erdélyi földikutya
Az erdélyi földikutya (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus) a nyugati földikutya szuperszpeciesz, más néven nagyfaj, életmódját és ökológiai igényeit tekintve hasonló, de eltérő kromoszómaszámmal jellemezhető, tehát genetikailag izolált biológiai faja.
Megnézni Magyar földikutya és Erdélyi földikutya
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Megnézni Magyar földikutya és Euarchontoglires
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Megnézni Magyar földikutya és Eutheria
Földikutyafélék
A földikutyafélék (Spalacidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Megnézni Magyar földikutya és Földikutyafélék
Földikutyaformák
A földikutyaformák (Spalacinae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Magyar földikutya és Földikutyaformák
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Magyar földikutya és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Magyar földikutya és Gerinchúrosok
Glires
A modern besorolás szerint összevont Glires (ejtsd: gliresz; a latin glis, gliris, azaz pele szóból) az elevenszülő emlősök (Theria) egy csoportja (avagy „raja”).
Megnézni Magyar földikutya és Glires
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Magyar földikutya és Kárpát-medence
Körös–Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg.
Megnézni Magyar földikutya és Körös–Maros Nemzeti Park
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Magyar földikutya és Magyarország
Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár, a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége.
Megnézni Magyar földikutya és Méhelÿ Lajos
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Megnézni Magyar földikutya és Méhlepényesek
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Megnézni Magyar földikutya és Mezőtúr
Muroidea
A Muroidea az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egéralkatúak (Myomorpha) alrendjébe tartozó öregcsalád.
Megnézni Magyar földikutya és Muroidea
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Megnézni Magyar földikutya és Nagykunság
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Magyar földikutya és Négylábúak
Nyugati földikutya
A nyugati földikutya (Spalax leucodon) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó fokozottan védett állatfaj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft/egyed.
Megnézni Magyar földikutya és Nyugati földikutya
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Megnézni Magyar földikutya és Rágcsálók
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Magyar földikutya és Románia
Száraz-ér (Maros)
A Száraz-ér (románul: Ier) a Maros folyó mellékága, amely a romániai Arad melletti Holt-Marosból indul, átfolyik a Csanádi-háton és Földeáktól északnyugatra a batidai mocsarakba torkollik.
Megnézni Magyar földikutya és Száraz-ér (Maros)
Szerémségi földikutya
A szerémségi földikutya (Nannospalax (leucodon) syrmiensis) a nyugati földikutya szuperszpeciesz, más néven nagyfaj, életmódját és ökológiai igényeit tekintve hasonló, de eltérő kromoszómaszámmal jellemezhető, tehát genetikailag izolált biológiai faja.
Megnézni Magyar földikutya és Szerémségi földikutya
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Magyar földikutya és Szerbia
Tompapuszta megállóhely
Tompapuszta megállóhely egy Békés vármegyei vasúti megállóhely, Battonya településen, a MÁV üzemeltetésében.
Megnézni Magyar földikutya és Tompapuszta megállóhely
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni Magyar földikutya és Vajdahunyad
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Magyar földikutya és Vajdaság Autonóm Tartomány