Kommunikáció

463 kapcsolatok: A Cognaci Liga háborúja, A magyar nemzet története (Szilágyi), A vegyesházi királyok kora, Abaúj vármegye, Abaújszina, Albert magyar király, Alföld, Alsó-Ausztria, Anabaptizmus, Anatólia, Andrea Gritti, Anglia, Anjou-ház, Appennini-félsziget, Aranybulla, Újszentmargita, Athinai Simon, Augusztus 10., Augusztus 12., Augusztus 18., Augusztus 20., Augusztus 30., Augusztus 8., Ausztria, Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Árpád-ház, Babócsa, Bajorország, Bakith Pál, Bakony, Balassa Zsigmond, Balatonkenese, Balkán (térség), Baranya vármegye, Batthyány Ferenc (horvát bán), Batthyány Orbán, Bács, Bács vármegye, Bánffy János (nádor), Bánmonostor, Báthori György, Báthori István (nádor), Báthori-család, Bécs, Bécs ostroma (1529), Belgrád, Berhida, Boldogkői vár, Bornemissza János (főispán), Borosjenő, ..., Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Brandenburgi György, Brandenburgi Választófejedelemség, Brodarics István, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1530), Budapest, Bulgária, Bunyevácok, Corvin János, Csallóköz, Csáky László, Cseh Királyság, Csehek, Csehország (történelmi tartomány), Csepel-sziget, Cserög, Cserni Jován, Czeczey Lénárd, Czibak Imre, Dánok, Dévény, Dózsa György, Dózse, De facto, Debrecen, December 16., December 17., December 4., December 5., Diakovári csata, Diósgyőr, Dráva, Drinápolyi béke (1568), Duna, Duna–Tisza köze, Dunántúl, Edirne (település), Eger, Enying, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Erdődi Simon, Eszék, Esztergom, Európa, Evangélikus kereszténység, Familiáris, Félegyháza, Földközi-tenger, Február 24., Felvidék, Fogaras, Fontainebleau-i kastély, Forgách Zsigmond, Franciaország, Franciák, Frangepán Ferenc, Frangepán Kristóf, Fráter György, Garam, Gálszécs, Gönc, Gúta, Georg Reicherstorffer, Gorizia, Graz, Gulya, Gyöngyös (település), Győr, Gyula (Magyarország), Gyula ostroma (1529–30), Habsburg Birodalom, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg-ház, Hainburg an der Donau, Halálbüntetés, Hatvan, Havasalföld, Havasalföldi fejedelmek listája, Hernád (folyó), Hieronym Łaski, Hoberdanecz János, Horvát bánok listája, Horváth Gáspár, Horvátok, Horvátország, Huszt (település), I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Tahmászp perzsa sah, I. Zsigmond lengyel király, II. Frigyes pfalzi választófejedelem, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Szelim oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, III. Pál pápa, Innsbruck, Interregnum, Irán, Istvánffy Miklós, Iszlám, Isztambul, Isztambuli béke (1533), IV. Péter moldvai fejedelem, Jagelló Anna magyar királyné, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló-ház, Jajca, Jan Tarnowski, Janicsár, Január 1., Január 21., Január 27., Jasenovac, Július 13., Július 18., Július 31., Július 8., Június 1., Június 15., Június 20., Johann von Katzianer, Jurisics Miklós, Kapornak, Karintia, Kálvin János, Károlyi Árpád (történész), Kávássy Kristóf, Köpcsény, Köpcsényi eskü, Körmöcbánya, Kőszeg, Kőszegi vár, Kecsethy Márton, Keglevich Péter, Kereszténység, Keszthely, Keve vármegye, Király, Klis, Knin, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Konstantinápoly, Kormányzó, Korzika, Krajna (Szlovénia), Krakkó, Krassó vármegye, Kulpa, Latin nyelv, Latin rítusú katolikus egyház, Lázár deák, Lendva, Lengyelek, Lengyelország, Lengyelország uralkodóinak listája, Leonhard von Fels, Lippa, Litvánia, Ljubljana, Lodovico Gritti, Logisztika, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar Pálos Rend, Magyaróvár, Magyar–török háború (1521–26), Magyarok, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Makó, Makovica, Marót (Szerbia), Május 10., Május 27., Május 3., Május 9., Márévár, Március 12., Március 17., Március 19., Március 4., Március 7., Március 8., Ménes, Móré László, Medgyes, Medici-család, Miksa magyar király, Miniatúra, Miskolc, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Moldvai fejedelmek listája, Morvaország, Moszkva, Munkács, Nagyszeben, Nagyvárad, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Nápoly, Német-római Birodalom, Németek, Niš, Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530), November 1., November 11., November 20., November 29., November 3., November 30., November 5., Nyitra vármegye, Obertini csata, Október 14., Október 22., Október 7., Október 8., Olajfestmény, Olaszok, Olaszország, Olomouc, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Oszmán uralkodók listája, Pankota, Pannonhalma, Pargali Ibrahim, Pálfordulás, Pápa (település), Pápai állam, Pécs, Pétervárad, Pekry Lajos, Perényi Péter (koronaőr), Peremartoni Mihály, Perzsák, Pest (történelmi település), Pfalz, Plovdiv, Podmaniczky István, Polgár (város), Polgárháború, Poznań, Pozsega vármegye, Pozsony, Prága, Protestantizmus, Ptuj, Radics Bosics, Rajnai Palotagrófság, Rác, Ráckeve, Rákos-mező, Rákosi végzés, Ráskai Gáspár, Révay Ferenc (alnádor), Révay István, Reformáció, Regéc, Románok, Rozgony, Rudolf magyar király, Sárospatak, Sárvár, Sátoraljaújhely, Sümeg, Schmalkaldeni háború, Segesd (Magyarország), Sokácok, Solymos vára (Románia), Somogy vármegye, Sopron, Spanyolok, Spanyolország, Speyer, Speyeri szerződés, Stájerország, Sulyok György, Szabadka, Szalaházi Tamás, Szatmárnémeti, Szászország, Szászsebes, Száva, Szávaszentdemeter, Székelyek, Székesfehérvár, Szeged, Szendrő (Szerbia), Szent Korona, Szenyér, Szepes vármegye, Szepesi vár, Szeptember 17., Szeptember 21., Szeptember 27., Szeptember 3., Szeptember 30., Szerém vármegye, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Szerencs, Szikszó, Szilágyi Sándor (történész), Szilézia, Szinai csata, Szlavónia, Szlovénia, Szombathely, Szomolnok, Tarcal (település), Tarnów, Tata, Tállya, Tátika-vár, Török Bálint (hadvezér), Török háborúk Magyarországon, Török porta, Törökök, Tőketerebes, Temesvár, Thurzó Elek, Tihany, Tisza, Tiszaszőlős, Tiszántúl, Tiziano Vecellio, Tokaj, Torontál vármegye, Trencsén, Tunisz, V. Károly német-római császár, Varasd, Vas vármegye, Vazallus, Váradi béke, Várdai Pál, Várpalota, Velencei Köztársaság, Veszprém, Vesztfáliai béke, Vezír (muszlim méltóság), VII. Kelemen pápa, VIII. Vlad havasalföldi fejedelem, Világos, Visegrád, Vrána, Werbőczy István, Wilhelm von Roggendorf, Wrocław, Zala vármegye, Zalaszántó, Zay Ferenc, Zágráb, Zákány, Zólyom, Zimony, Zirc, 14. század, 1463, 1490, 1491, 15. század, 1505, 1514, 1515, 1521, 1522, 1525, 1526, 1527, 1528, 1529, 1530, 1531, 1532, 1533, 1534, 1535, 1536, 1537, 1538, 1540-es évek, 1541, 1542, 1553, 1558, 1571, 16. század, 1664, 1687, 17. század, 1703, 18. század, 1848, 1879. Bővíteni index (413 több) » « Shrink index

A Cognaci Liga háborúja

A Cognaci Liga háborúja Itália nyolc háborújából a hetedik volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és A Cognaci Liga háborúja · Többet látni »

A magyar nemzet története (Szilágyi)

A tíz kötet A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és A magyar nemzet története (Szilágyi) · Többet látni »

A vegyesházi királyok kora

A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és A vegyesházi királyok kora · Többet látni »

Abaúj vármegye

Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Abaúj vármegye · Többet látni »

Abaújszina

Abaújszina (szlovákul Seňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Abaújszina · Többet látni »

Albert magyar király

Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Albert magyar király · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Alföld · Többet látni »

Alsó-Ausztria

Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Alsó-Ausztria · Többet látni »

Anabaptizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anabaptista mozgalom.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Anabaptizmus · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Anatólia · Többet látni »

Andrea Gritti

Andrea Gritti (Bardolino, 1455. április 17. – Velence, 1538. december 28.) a 77.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Andrea Gritti · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Anglia · Többet látni »

Anjou-ház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Anjou-ház · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul: Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Appennini-félsziget · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Aranybulla · Többet látni »

Újszentmargita

Újszentmargita község Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Újszentmargita · Többet látni »

Athinai Simon

Athinai Simon (Belovár-Kőrös vármegye, Athina ? – Nádasd, 1548 körül) - deák, katona.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Athinai Simon · Többet látni »

Augusztus 10.

Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 10. · Többet látni »

Augusztus 12.

Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 12. · Többet látni »

Augusztus 18.

Névnapok: Ilona + Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 18. · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 20. · Többet látni »

Augusztus 30.

Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 30. · Többet látni »

Augusztus 8.

Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Augusztus 8. · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ausztria · Többet látni »

Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Árpád-ház · Többet látni »

Babócsa

Babócsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Babócsa · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bajorország · Többet látni »

Bakith Pál

Laki báró Bakith Pál (Bakics, Bakich, szerbül: Pavle Bakić); (Venčac, Szerbia, ? – Gara, 1537. október 9.) az utolsó szerb despota, magyar főúr és hadvezér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bakith Pál · Többet látni »

Bakony

A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bakony · Többet látni »

Balassa Zsigmond

Gyarmathi báró Balassa Zsigmond (1572. – 1623. február) királyi kamarás, Nógrád megye főispánja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Balassa Zsigmond · Többet látni »

Balatonkenese

Balatonkenese város Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Balatonkenese · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Balkán (térség) · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Baranya vármegye · Többet látni »

Batthyány Ferenc (horvát bán)

Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Batthyány Ferenc (horvát bán) · Többet látni »

Batthyány Orbán

Batthyány Orbán (Battyáni Orbán) (? – Gyulafehérvár, 1547) Izabella királyné tanácsosa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Batthyány Orbán · Többet látni »

Bács

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bács · Többet látni »

Bács vármegye

Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bács vármegye · Többet látni »

Bánffy János (nádor)

alsólendvai Bánffy család''' címere Alsólendvai Bánffy János (fl. 1508-†1534), a Magyar királyság nádora 1530 májusa és 1533 márciusa között, királyi helytartó, pohárnokmester, nagybirtokos.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bánffy János (nádor) · Többet látni »

Bánmonostor

Bánmonostor (szerbül Баноштор / Banoštor) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bánmonostor · Többet látni »

Báthori György

Bátori Báthori György, II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Báthori György · Többet látni »

Báthori István (nádor)

Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Báthori István (nádor) · Többet látni »

Báthori-család

Az ecsedi vár (1688) publisher.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Báthori-család · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bécs · Többet látni »

Bécs ostroma (1529)

Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bécs ostroma (1529) · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Belgrád · Többet látni »

Berhida

Berhida város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától körülbelül 9,5 kilométerre délre.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Berhida · Többet látni »

Boldogkői vár

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Boldogkői vár · Többet látni »

Bornemissza János (főispán)

Bornemissza János (megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bornemissza János (főispán) · Többet látni »

Borosjenő

Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Borosjenő · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bosnyákok · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Brandenburgi György

Brandenburgi György portréja 1522 körül Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a frankföldi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II. Ulászló unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelője.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Brandenburgi György · Többet látni »

Brandenburgi Választófejedelemség

A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »

Brodarics István

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus,, (Polyána, Szerémség, 1471 körül – Vác, 1539. november 7.) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Brodarics István · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Buda ostroma (1530)

Buda ostroma 1530.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Buda ostroma (1530) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Budapest · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bulgária · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Bunyevácok · Többet látni »

Corvin János

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Corvin János · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Csallóköz · Többet látni »

Csáky László

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csáki László (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Csáky László · Többet látni »

Cseh Királyság

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Cseh Királyság · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Csehek · Többet látni »

Csehország (történelmi tartomány)

A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Csehország (történelmi tartomány) · Többet látni »

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Csepel-sziget · Többet látni »

Cserög

Cserög (szerbül Черевић / Čerević) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Cserög · Többet látni »

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Cserni Jován · Többet látni »

Czeczey Lénárd

Czeczey Lénárd vagy Cecey (1500. k. – Kassa, 1551 végén) magyar köznemes, Kassa várkapitánya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Czeczey Lénárd · Többet látni »

Czibak Imre

Czibak Imre (? – 1534. augusztus 12.) váradi püspök, Erdély helyettes vajdája.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Czibak Imre · Többet látni »

Dánok

A dánok (dánul danskere) germán eredetű népcsoport, akik főként Dániában élnek és dán nyelven beszélnek.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dánok · Többet látni »

Dévény

Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dévény · Többet látni »

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dózsa György · Többet látni »

Dózse

Leonardo Loredan velencei dózse, Giovanni Bellini festménye 1501-ből A dózse olasz doge szó magyarosodott változata.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dózse · Többet látni »

De facto

A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és De facto · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Debrecen · Többet látni »

December 16.

Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és December 16. · Többet látni »

December 17.

Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és December 17. · Többet látni »

December 4.

Névnapok: Borbála, Barbara + Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és December 4. · Többet látni »

December 5.

Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és December 5. · Többet látni »

Diakovári csata

A diakovári csata más néven djákóvári csata, gorjáni csata (horvátul Bitka kod Đakova, németül Schlacht bei Djakowar, vagy Schlacht bei Gorjan) az oszmán-törököknek a osztrák-magyar-horvát-német-cseh sereg felett aratott győzelme 1537.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Diakovári csata · Többet látni »

Diósgyőr

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Diósgyőr · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dráva · Többet látni »

Drinápolyi béke (1568)

Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Drinápolyi béke (1568) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Duna · Többet látni »

Duna–Tisza köze

A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Duna–Tisza köze · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Dunántúl · Többet látni »

Edirne (település)

Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Edirne (település) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Eger · Többet látni »

Enying

Enying falu Fejér vármegyében, a Mezőföld nyugati peremén, az Enyingi-háton.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Enying · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Erdélyi vajda · Többet látni »

Erdődi Simon

Erdődi Simon másutt Erdődy (1489 körül – Csázma, 1543. június 2.) 1530-tól 1534-ig horvát bán; zágrábi püspök.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Erdődi Simon · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Eszék · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Esztergom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Európa · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Familiáris

#ÁTIRÁNYÍTÁS Familiaritás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Familiáris · Többet látni »

Félegyháza

#ÁTIRÁNYÍTÁS Félegyháza (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Félegyháza · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Földközi-tenger · Többet látni »

Február 24.

Február 24.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Február 24. · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Felvidék · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Fogaras · Többet látni »

Fontainebleau-i kastély

A fontainebleau-i kastély (kiejtése fɔ̃tɛnblo; franciául Château de Fontainebleau) mintegy 55 km-re délkeletre található Párizs központjától és egyike a legnagyobb francia királyi kastélyoknak.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Fontainebleau-i kastély · Többet látni »

Forgách Zsigmond

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Forgách Zsigmond · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Franciaország · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Franciák · Többet látni »

Frangepán Ferenc

Frangepán Ferenc János (1490 körül – Pozsony, 1543. január) a Frangepán családból származó kalocsai érsek, egri püspök, korának egyik legjelentősebb diplomatája.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Frangepán Ferenc · Többet látni »

Frangepán Kristóf

Frangepán I. Kristóf (Modrus, 1482 – Martijanec, 1527. szeptember 27.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, hadvezér, Zengg, Veglia és Modrus grófja, horvát-dalmát-szlavón bán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Frangepán Kristóf · Többet látni »

Fráter György

Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Fráter György · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Garam · Többet látni »

Gálszécs

Gálszécs (szlovákul Sečovce) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gálszécs · Többet látni »

Gönc

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában, melynek székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gönc · Többet látni »

Gúta

Gúta (hivatalos szlovák nevén 1948-ig Guta, azóta Kolárovo) szlovákiai település a Nyitrai kerületben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gúta · Többet látni »

Georg Reicherstorffer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Georg von Reicherstorffer.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Georg Reicherstorffer · Többet látni »

Gorizia

Gorizia (szlovénül Gorica, németül Görz, friuliul Gurize) egy kisváros Olaszországban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gorizia · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Graz · Többet látni »

Gulya

magyar szürkemarhák Delelő gulya – Nagyállás A gulya a rideg állattartásban tartott szarvasmarhacsoport.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gulya · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Győr · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gyula (Magyarország) · Többet látni »

Gyula ostroma (1529–30)

A gyulai vár ostroma 1529.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Gyula ostroma (1529–30) · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)

Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Habsburg-ház · Többet látni »

Hainburg an der Donau

Hainburg an der Donau (szlovákul Hájhrad) osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Hainburg an der Donau · Többet látni »

Halálbüntetés

Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Halálbüntetés · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Hatvan · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Havasalföld · Többet látni »

Havasalföldi fejedelmek listája

Ez a táblázat Havasalföld uralkodóit sorolja fel uralkodásuk időrendi sorrendjében 1859-ig, a Moldvával való egyesülésig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Havasalföldi fejedelmek listája · Többet látni »

Hernád (folyó)

A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Hernád (folyó) · Többet látni »

Hieronym Łaski

Hieronym Łaski, Hyeronimus Laski, régebbi magyar forrásokban Laszky Jeromos, vezetékneve Laski, Laszki, Laskó formában is lengyel főnemes, diplomata.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Hieronym Łaski · Többet látni »

Hoberdanecz János

Hoberdanecz János más forrásokban Habardanecz, Hobordanszky, Habirdanácz (16. század) horvát nemzetiségű magyarországi diplomata, katona.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Hoberdanecz János · Többet látni »

Horvát bánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Horvát bánok listája · Többet látni »

Horváth Gáspár

Horváth Gáspár (Vaja, Maros-Torda megye, 1829. március 4. – Marosvásárhely, 1895. december 5.) református főiskolai tanár és könyvtárnok.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Horváth Gáspár · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Horvátország · Többet látni »

Huszt (település)

Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Huszt (település) · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Ferenc francia király

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Ferenc francia király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. István magyar király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. János magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Miksa német-római császár · Többet látni »

I. Szelim oszmán szultán

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

I. Tahmászp perzsa sah

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Tahmászp perzsa sah · Többet látni »

I. Zsigmond lengyel király

I.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »

II. Frigyes pfalzi választófejedelem

II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és II. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és II. János magyar király · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és II. Lajos magyar király · Többet látni »

II. Szelim oszmán szultán

II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és II. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

III. Pál pápa

III.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és III. Pál pápa · Többet látni »

Innsbruck

Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Innsbruck · Többet látni »

Interregnum

Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Interregnum · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Irán · Többet látni »

Istvánffy Miklós

Vasárnapi Ujság 1857. évi 29. számában Istvánffy Miklós (dombormű, Eger, Főegyházmegyei Könyvtár) Baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Miklós (Kisasszonyfa, 1538. december 8. – Vinica, 1615. április 1.) politikus, költő, humanista történetíró, alnádor.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Istvánffy Miklós · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Iszlám · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Isztambul · Többet látni »

Isztambuli béke (1533)

Az 1533.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Isztambuli béke (1533) · Többet látni »

IV. Péter moldvai fejedelem

IV.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »

Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jagelló-ház · Többet látni »

Jajca

Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jajca · Többet látni »

Jan Tarnowski

Jan Tarnowski teljes nevén Jan Amor Tarnowski (Tarnów, 1488. k. – Wiewiórka, Kárpátaljai vajdaság, 1561. május 16.) lengyel hetman 1527-től haláláig, krakkói vajda 1535-től, kastellán 1536-tól, vörösoroszországi vajda 1527-től, wojniczi kastellán 1522-től.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jan Tarnowski · Többet látni »

Janicsár

Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Janicsár · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Január 1. · Többet látni »

Január 21.

Névnapok: Ágnes + Aglent, Agnéta, Anissza, Baranka, Epifánia, Inez.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Január 21. · Többet látni »

Január 27.

Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Január 27. · Többet látni »

Jasenovac

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jasenovac (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jasenovac · Többet látni »

Július 13.

Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Július 13. · Többet látni »

Július 18.

Névnapok: Frigyes + Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Július 18. · Többet látni »

Július 31.

Névnapok: Oszkár + Adeodáta, Bató, Batu, Batus, Dea, Deodáta, Elen, Elena, Eleni, Elin, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabrícius, Fabríciusz, Germán, Heléna, Hella, Ignác, Ignácia, Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Léna.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Július 31. · Többet látni »

Július 8.

Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Július 8. · Többet látni »

Június 1.

Névnapok: Tünde + Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Paulina, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Június 1. · Többet látni »

Június 15.

Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Június 15. · Többet látni »

Június 20.

Névnapok: Rafael + Baltazár, Benigna, Dea, Deodát, Deodáta, Dina, Fabiána, Feliciána, Floransz, Florencia, Florentina, Gemma, Koppány, Margit, Özséb, Rafaella, Ráfis, Szilamér, Szörénke, Szörényke, Polett.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Június 20. · Többet látni »

Johann von Katzianer

Szlovéniában. Johann von Katzianer vagy Hans von Katzianer (Vigaun, Felső-Krajna, 1491. k. – Kostajnica, 1539. október 27.) szlovén származású, Habsburg hadvezér, krajnai kormányzó, szlovénül és horvátul a neve Ivan Kacijanar, vagy pedig Ivan Karč. Magyarosított alakban Kaczy János-nak is nevezik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Johann von Katzianer · Többet látni »

Jurisics Miklós

Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Jurisics Miklós · Többet látni »

Kapornak

Kapornak többségében magyarok által lakott település a Muravidék északi részén, Szlovéniában, Őrihodos mellett.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kapornak · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Karintia · Többet látni »

Kálvin János

Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kálvin János · Többet látni »

Károlyi Árpád (történész)

Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Károlyi Árpád (történész) · Többet látni »

Kávássy Kristóf

Kávássy Kristóf más alakban Kávásy, Kávási (16. század) Huszt várnagya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kávássy Kristóf · Többet látni »

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Köpcsény · Többet látni »

Köpcsényi eskü

A köpcsényi esküt 1527.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Köpcsényi eskü · Többet látni »

Körmöcbánya

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Körmöcbánya · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kőszeg · Többet látni »

Kőszegi vár

A kőszegi vár (legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként is ismert) Kőszeg történelmi hangulatú óvárosában található.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kőszegi vár · Többet látni »

Kecsethy Márton

Kecsethy Márton vagy Kecseti, Kechety (megh. Pozsony? 1551. január 13.) magyar katolikus pap, Veszprém püspöke, Szalaházy Tamás unokaöccse.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kecsethy Márton · Többet látni »

Keglevich Péter

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keglevich Péter (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Keglevich Péter · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kereszténység · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Keszthely · Többet látni »

Keve vármegye

Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Keve vármegye · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Király · Többet látni »

Klis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Klissza.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Klis · Többet látni »

Knin

Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Knin · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kolozsvár · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Konstantinápoly · Többet látni »

Kormányzó

A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kormányzó · Többet látni »

Korzika

Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Korzika · Többet látni »

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Krakkó · Többet látni »

Krassó vármegye

Mátyás király halálakor Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Krassó vármegye · Többet látni »

Kulpa

A Kulpa völgye Sodevci mellett A Kulpa (horvátul Kupa, szlovénül Kolpa) folyó Horvátország és Szlovénia területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Kulpa · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Latin nyelv · Többet látni »

Latin rítusú katolikus egyház

JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »

Lázár deák

A Tabula Hungariehttp://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/tt/forgatas.htm Lázár deák térképe, lazarus.elte.hu Lazarus vagy Lázár titkár (Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű titkár; 16. század) a Tabula Hungariae, a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lázár deák · Többet látni »

Lendva

Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lendva · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lengyelek · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lengyelország · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »

Leonhard von Fels

Leonhard von Fels (néhol Leonard von Fels, magyarosan Fels Lénárt) (1497 – ?) osztrák katonatiszt, I. Ferdinánd magyar király hadvezére a 16.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Leonhard von Fels · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lippa · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Litvánia · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ljubljana · Többet látni »

Lodovico Gritti

Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Lodovico Gritti · Többet látni »

Logisztika

A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Logisztika · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Pálos Rend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pálos rend.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyar Pálos Rend · Többet látni »

Magyaróvár

Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyaróvár · Többet látni »

Magyar–török háború (1521–26)

A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Makó · Többet látni »

Makovica

#ÁTIRÁNYÍTÁS Makovica (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Makovica · Többet látni »

Marót (Szerbia)

Marót (Morović, Моровић) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Marót (Szerbia) · Többet látni »

Május 10.

Névnapok: Ármin, Pálma + Aina, Ainó, Ajna, Ajnó, Alda, Áldea, Alexia, Antónia, Armand, Armanda, Armandina, Blandina, Cserne, Csikó, Csörsz, Filadelfia, Gardénia, Gordána, Gordon, Jávorka, Jázmin, Joáb, Jób, Koridon, Míra, Miranda, Mira, Palmira, Kada, Szolanzs.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Május 10. · Többet látni »

Május 27.

Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Május 27. · Többet látni »

Május 3.

Névnapok: Irma, Tímea + Alexander, Antonella, Antónia, Eutímia, Fülöp, Horác, Ivola, Jakab, Juvenál, Letta, Maura, Sándor, Seherezádé, Ténia, Timon, Timót, Timóteus, Timóteusz, Ugor, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Zsaklin.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Május 3. · Többet látni »

Május 9.

Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Május 9. · Többet látni »

Márévár

Márévár (Máré-vár, Máré vára) kicsiny erősség a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Márévár · Többet látni »

Március 12.

Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 12. · Többet látni »

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 17. · Többet látni »

Március 19.

Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 19. · Többet látni »

Március 4.

Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 4. · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 7. · Többet látni »

Március 8.

Névnapok: Zoltán + Apol, Apolka, Apolló, Apollónia, Aracs, Arad, Aramisz, Beáta, Csolt, Filemon, János, Julián, Juliánusz, Júliusz, Kada, Szilvánusz, Zolta.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Március 8. · Többet látni »

Ménes

Ménes és környéke 1782–85-ben Ménes falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ménes · Többet látni »

Móré László

#ÁTIRÁNYÍTÁS Móré László (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Móré László · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Medgyes · Többet látni »

Medici-család

A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Medici-család · Többet látni »

Miksa magyar király

Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Miksa magyar király · Többet látni »

Miniatúra

Mainz-i evangélium (''Codex Aureus'' 1250) Miniatúra a Képes krónika 143. lapján 1360) Limbourg testvérek: Május (1410) Richard Martin fitz Oliver (1602-1648) egész alakos képe (1616) Festette: ''Isaac Oliver'' Miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Miniatúra · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Miskolc · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Mohács · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Moldvai fejedelmek listája

Az alábbi táblázat Moldva fejedelmeinek listáját tartalmazza uralkodásuk időrendi sorrendjében 1351-től 1859-ig, a Havasalfölddel való egyesülésig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Moldvai fejedelmek listája · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Morvaország · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Moszkva · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Munkács · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nagyvárad · Többet látni »

Nádasdy Tamás (nádor)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nádor · Többet látni »

Nápoly

Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nápoly · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Németek · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Niš · Többet látni »

Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530)

Idősebb Niklas Salm lovon Idősebb Niklas Salm (Obersalm, 1459 k. – Salmhof, 1530. május 4.): Salm-Neuburg grófja, német-római császári hadvezér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530) · Többet látni »

November 1.

Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 1. · Többet látni »

November 11.

Névnapok: Márton + Ata, Atád, Atos, Atosz, Martin, Martos, Ménás, Ménrót, Nimród.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 11. · Többet látni »

November 20.

Névnapok: Jolán + Amál, Amália, Bódog, Brendon, Edmond, Edmunda, Emiliána, Félix, Jónás, Koriolán, Ödön, Zolta, Zoltán, Zsolt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 20. · Többet látni »

November 29.

Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 29. · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 3. · Többet látni »

November 30.

Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 30. · Többet látni »

November 5.

Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és November 5. · Többet látni »

Nyitra vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Nyitra vármegye · Többet látni »

Obertini csata

Az obertini csata (lengyelül Bitwa pod Obertynem, románul Bătălia de la Obertyn, ukránul Битва під Обертином) a Pokuttya mellett levő halicsi Obertin (Obertyn) közelében lezajlott csata a moldvaiak és a lengyelek között 1531.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Obertini csata · Többet látni »

Október 14.

Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Október 14. · Többet látni »

Október 22.

Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Október 22. · Többet látni »

Október 7.

Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Október 7. · Többet látni »

Október 8.

Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Október 8. · Többet látni »

Olajfestmény

National Gallery, London Az olajfestmény olajfestékkel festett táblakép.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Olajfestmény · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Olaszok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Olaszország · Többet látni »

Olomouc

Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Olomouc · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán hadsereg

Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Oszmán hadsereg · Többet látni »

Oszmán uralkodók listája

Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Oszmán uralkodók listája · Többet látni »

Pankota

Az egykori vár és monostor romjainak helye Pankota (románul Pâncota) város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pankota · Többet látni »

Pannonhalma

A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pannonhalma · Többet látni »

Pargali Ibrahim

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pargali Ibrahim · Többet látni »

Pálfordulás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pál megtérése.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pálfordulás · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pápa (település) · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pápai állam · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pécs · Többet látni »

Pétervárad

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pétervárad · Többet látni »

Pekry Lajos

Pekrovinai Pekry Lajos (? – 1552 körül) politikus, főispán, horvát bán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pekry Lajos · Többet látni »

Perényi Péter (koronaőr)

Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »

Peremartoni Mihály

Peremartoni Mihály (az egyik ismert nevén Sartoris) (- ? - Bécs, 1528. körül) orvos, egyetemi tanár.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Peremartoni Mihály · Többet látni »

Perzsák

A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Perzsák · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pfalz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rajnai Palotagrófság.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pfalz · Többet látni »

Plovdiv

Plovdiv Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Plovdiv · Többet látni »

Podmaniczky István

Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Podmaniczky István · Többet látni »

Polgár (város)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (település).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Polgár (város) · Többet látni »

Polgárháború

A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Polgárháború · Többet látni »

Poznań

Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Poznań · Többet látni »

Pozsega vármegye

Pozsega vármegye (horvátul: Požega, Požeška županija, szlovákul: Požecká župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pozsega vármegye · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Prága · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Protestantizmus · Többet látni »

Ptuj

Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ptuj · Többet látni »

Radics Bosics

Radics Bosics vagy Deli Radics (egyes forrásokban Radisa Bosics, szerbül Радич Бошић) (megh. 1528 végén) 16. századi szerb vitéz, aki a magyarok oldalán harcolt a törökök ellen.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Radics Bosics · Többet látni »

Rajnai Palotagrófság

A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »

Rác

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rácok.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rác · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ráckeve · Többet látni »

Rákos-mező

Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rákos-mező · Többet látni »

Rákosi végzés

A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rákosi végzés · Többet látni »

Ráskai Gáspár

Ráskai Gáspár vagy Ráskay (16. század) magyar költő, II. Lajos főkamarása, később tárnokmester és temesi főispán, hadvezér.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Ráskai Gáspár · Többet látni »

Révay Ferenc (alnádor)

Szklabinai és blatnicai Révay Ferenc (1489 – Pozsony, 1553. november 1.) alnádor.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Révay Ferenc (alnádor) · Többet látni »

Révay István

Gróf szklabinyai és blatnicai Révay István (Tajna, 1899. május 6. – Bécs, 1989. október 30.) történész, demográfus, politikus és újságíró.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Révay István · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Reformáció · Többet látni »

Regéc

Regéc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Regéc · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Románok · Többet látni »

Rozgony

Képes krónikában. A Kassát jelképező vár előtt, fehér lovon ülő Károly Róbert kezében Anjou-címeres pajzzsal párviadalt vív valakivel, valószínűleg Amadé egyik fiával. Rozgony község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rozgony · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Rudolf magyar király · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sárospatak · Többet látni »

Sárvár

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sárvár · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Sümeg

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sümeg · Többet látni »

Schmalkaldeni háború

A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Schmalkaldeni háború · Többet látni »

Segesd (Magyarország)

Segesd község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Segesd (Magyarország) · Többet látni »

Sokácok

A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sokácok · Többet látni »

Solymos vára (Románia)

Solymos vára (Șoimuș) műemlék Romániában, Arad megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Solymos vára (Románia) · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Somogy vármegye · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sopron · Többet látni »

Spanyolok

A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Spanyolok · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Spanyolország · Többet látni »

Speyer

Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Speyer · Többet látni »

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Speyeri szerződés · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Stájerország · Többet látni »

Sulyok György

Sulyok György a források szerint lekcsei (? – 1538?) pécsi megyés püspök.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Sulyok György · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szabadka · Többet látni »

Szalaházi Tamás

Szalaházi Tamás, olykor Zalaházy (1473 körül – 1535. február 10. után) megyéspüspök.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szalaházi Tamás · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szászország · Többet látni »

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szászsebes · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Száva · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Székelyek · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeged · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szent Korona · Többet látni »

Szenyér

Szenyér község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szenyér · Többet látni »

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szepes vármegye · Többet látni »

Szepesi vár

A szepesi vár, 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szepesi vár · Többet látni »

Szeptember 17.

Névnapok: Zsófia + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Galamb, Hildegárd, Ildikó, Kolomba, Lambert, Ludmilla, Oriána, Palóma, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Szofi, Szófia, Zsófi.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeptember 17. · Többet látni »

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeptember 21. · Többet látni »

Szeptember 27.

Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeptember 27. · Többet látni »

Szeptember 3.

Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeptember 3. · Többet látni »

Szeptember 30.

Névnapok: Jeromos + Becse, Felícia, Honóra, Honória, Honorina, Honóriusz, Hunor, Izméne, Jeronima, Laborc, Médea, Norina, Örs, Szofi, Szófia, Viktor, Zsófi, Zsófia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szeptember 30. · Többet látni »

Szerém vármegye

Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szerém vármegye · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szerémség · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szerbia · Többet látni »

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szerencs · Többet látni »

Szikszó

Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szikszó · Többet látni »

Szilágyi Sándor (történész)

Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szilézia · Többet látni »

Szinai csata

A szinai csata (szlovákul Bitka pri Seni) Kassa közelében lezajlott ütközet Habsburg Ferdinánd serege és Szapolyai János serege között, 1528.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szinai csata · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szlavónia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szlovénia · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szombathely · Többet látni »

Szomolnok

Szomolnok falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Szomolnok · Többet látni »

Tarcal (település)

Tarcal község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tarcal (település) · Többet látni »

Tarnów

Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tarnów · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tata · Többet látni »

Tállya

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tállya · Többet látni »

Tátika-vár

A Tátika-vár Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsán található középkori várrom.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tátika-vár · Többet látni »

Török Bálint (hadvezér)

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Török porta · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Törökök · Többet látni »

Tőketerebes

Párics várának romjai A katolikus plébániatemplom Az Andrássy-kastély A Mária-oszlop Tőketerebes város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tőketerebes · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Temesvár · Többet látni »

Thurzó Elek

Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Thurzó Elek · Többet látni »

Tihany

Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tihany · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tisza · Többet látni »

Tiszaszőlős

Tiszaszőlős község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tiszaszőlős · Többet látni »

Tiszántúl

A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tiszántúl · Többet látni »

Tiziano Vecellio

Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, Veneto, 1488/1490? – Velence, 1576. augusztus 27.) a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, Paolo Veronese (1528–1588) és Tintoretto (1518–1594) legidősebb tagja.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tiziano Vecellio · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tokaj · Többet látni »

Torontál vármegye

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Torontál vármegye · Többet látni »

Trencsén

A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Trencsén · Többet látni »

Tunisz

Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Tunisz · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Varasd · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Vas vármegye · Többet látni »

Vazallus

A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Vazallus · Többet látni »

Váradi béke

A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Váradi béke · Többet látni »

Várdai Pál

Várdai Pál (Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549. október 12.) esztergomi érsek.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Várdai Pál · Többet látni »

Várpalota

Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Várpalota · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Veszprém · Többet látni »

Vesztfáliai béke

#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Vesztfáliai béke · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »

VII. Kelemen pápa

VII.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és VII. Kelemen pápa · Többet látni »

VIII. Vlad havasalföldi fejedelem

VIII.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és VIII. Vlad havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Világos · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Visegrád · Többet látni »

Vrána

Vrána falu Horvátországban Zára megyében.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Vrána · Többet látni »

Werbőczy István

Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Werbőczy István · Többet látni »

Wilhelm von Roggendorf

1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »

Wrocław

Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Wrocław · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaszántó

Zalaszántó község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zalaszántó · Többet látni »

Zay Ferenc

Csömöri báró Zay Ferenc (1498 – 1570. október 10.), kiváló diplomata, királyi udvarnok, főispán, Felső-Magyarország főkapitánya, történetíró.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zay Ferenc · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zágráb · Többet látni »

Zákány

Zákány község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zákány · Többet látni »

Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zólyom · Többet látni »

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zimony · Többet látni »

Zirc

Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és Zirc · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 14. század · Többet látni »

1463

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1463 · Többet látni »

1490

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1490 · Többet látni »

1491

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1491 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 15. század · Többet látni »

1505

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1505 · Többet látni »

1514

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1514 · Többet látni »

1515

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1515 · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1521 · Többet látni »

1522

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1522 · Többet látni »

1525

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1525 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1526 · Többet látni »

1527

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1527 · Többet látni »

1528

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1528 · Többet látni »

1529

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1529 · Többet látni »

1530

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1530 · Többet látni »

1531

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1531 · Többet látni »

1532

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1532 · Többet látni »

1533

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1533 · Többet látni »

1534

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1534 · Többet látni »

1535

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1535 · Többet látni »

1536

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1536 · Többet látni »

1537

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1537 · Többet látni »

1538

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1538 · Többet látni »

1540-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1540-es évek · Többet látni »

1541

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1541 · Többet látni »

1542

Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1542 · Többet látni »

1553

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1553 · Többet látni »

1558

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1558 · Többet látni »

1571

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1571 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 16. század · Többet látni »

1664

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1664 · Többet látni »

1687

július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1687 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 17. század · Többet látni »

1703

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1703 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 18. század · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1848 · Többet látni »

1879

Nincs leírás.

Új!!: Magyar belháború (1526–38) és 1879 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező