Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Vízilabda-szövetség

Index Magyar Vízilabda-szövetség

A Magyar Vízilabda-szövetség egy 1989-ben megalakított sportszervezet, amely szervezi és felügyeli a magyarországi vízilabdázást és képviseli azt a Nemzetközi Úszószövetségben az Európai Úszószövetségben és a Magyar Olimpiai Bizottságban.

15 kapcsolatok: Bodnár András (vízilabdázó), Budapest, Európai Úszószövetség, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Hesz Máté, Kemény Dénes (vízilabdázó), Madaras Norbert, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyarország, Margit-sziget, Nemzetközi Úszószövetség, Princz Gábor, Vári Attila (vízilabdázó), Vízilabda.

Bodnár András (vízilabdázó)

Bodnár András (Ungvár, Magyarország, ma: Ukrajna, 1942. április 9. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, úszó, sportvezető, orvos.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Bodnár András (vízilabdázó) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Budapest · Többet látni »

Európai Úszószövetség

Az Európai Úszószövetség (Ligue Européenne de Natation, röviden LEN) 50 európai nemzet úszószövetségének irányító szerveként működő, 1926-ban Budapesten alapított szervezete.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Európai Úszószövetség · Többet látni »

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

Manno Miltiades plakátja 1930-ból A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget) egy fedett uszodából és több nyitott, külső medencéből álló sportlétesítmény.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda · Többet látni »

Hesz Máté

Hesz Máté (Budapest, 1976. január 28. –) junior világbajnok vízilabdázó, sporttisztviselő.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Hesz Máté · Többet látni »

Kemény Dénes (vízilabdázó)

Kemény Dénes (Budapest, 1954. június 14. –) válogatott vízilabdázó, edző, állatorvos.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Kemény Dénes (vízilabdázó) · Többet látni »

Madaras Norbert

Madaras Norbert (Eger, 1979. december 1. –) kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok vízilabdázó, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Madaras Norbert · Többet látni »

Magyar Úszó Szövetség

A Magyar Úszószövetség (saját elnevezése szerint Magyar Úszó Szövetség, MÚSZ) 1907-ben alakult sportági szakszövetég, amelynek célja a magyarországi úszósport feladatainak ellátása, versenyeinek lebonyolítása, az úszóegyesületek és egyéb szervezetek munkájának összehangolása, valamint a tagság érdekvédelme.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Magyar Úszó Szövetség · Többet látni »

Magyar Olimpiai Bizottság

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Magyar Olimpiai Bizottság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Magyarország · Többet látni »

Margit-sziget

A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Margit-sziget · Többet látni »

Nemzetközi Úszószövetség

A Nemzetközi Úszószövetség (hivatalos nevén: World Aquatics, 2022-ig: Fédération internationale de natation, rövidítve: FINA) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportszövetség.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Nemzetközi Úszószövetség · Többet látni »

Princz Gábor

Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17.) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Princz Gábor · Többet látni »

Vári Attila (vízilabdázó)

Vári Attila (Budapest, 1976. február 26. –) kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok magyar vízilabdázó.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Vári Attila (vízilabdázó) · Többet látni »

Vízilabda

Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.

Új!!: Magyar Vízilabda-szövetség és Vízilabda · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »