Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Tudományos Akadémia

Index Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

115 kapcsolatok: Adatbázis, Akadémiai Értesítő, Andreánszky Gábor (botanikus), Arany János (költő), Augusztus 18., Baló József (patológus), Batthyány Fülöp, Berend T. Iván, Berzeviczy Albert (politikus), Bessenyei György, Bruckner Győző (jogtörténész), Budapest, Budapest V. kerülete, Döbrentei Gábor, December 11., Dessewffy Emil, Dudich Endre (zoológus), Eötvös József (író), Eötvös Loránd, Eckhardt Sándor (irodalomtörténész), Eckhart Ferenc, Egerváry Jenő, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdey-Grúz Tibor, Február 14., Felsőbüki Nagy Pál, Friedrich August Stüler, Geleji Sándor, Gellért-hegy, Glatz Ferenc, Gombás Pál, Gyulai Zoltán, Habsburg József magyar kormányzó, Hajós György (matematikus), Hajnal Imre, Holló Barnabás, I. Tóth Zoltán, Internet, Issekutz Béla (farmakológus), József nádor, Károlyi György, Köztestület, Kodály Zoltán, Kornis Gyula, Kosáry Domokos, Lakó György, Lónyay Menyhért, Ligeti Antal, Lotz Károly (festő), Lovász László (matematikus), ..., Lukács György (filozófus), Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Magyarország, Mócsy János, Moór Gyula, MTA Atommagkutató Intézete, MTA Ökológiai Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, MTA köztestületi tag, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet, Nádor, Neoreneszánsz, Nizsalovszky Endre, November 17., November 2., November 21., November 27., November 3., November 8., Pais Dezső, Pálinkás József (fizikus), Plank Jenő, Rusznyák István, Sáros vármegye, Seilern Crescence, Sina Simon, Szalai Sándor (szociológus), Szalay László (jogász, 1813–1864), Széchenyi István, Széchenyi István tér (Budapest), Szentágothai János, Szkalnitzky Antal, Társadalomtudományok listája, Teleki József (kormányzó), Természettudomány, Toldy Ferenc, Trefort Ágoston, Tudomány, Varga József (egyértelműsítő lap), Vendl Aladár, Verebélÿ László (villamosmérnök), Vizi E. Szilveszter, Ybl Miklós, 1791, 1825, 1825–27-es pozsonyi országgyűlés, 1826, 1827, 1830, 1831, 1842, 1860, 1861, 1862, 1865, 1956-os forradalom, 1994. Bővíteni index (65 több) »

Adatbázis

Az adatbázis azonos minőségű (jellemzőjű), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Adatbázis · Többet látni »

Akadémiai Értesítő

Az Akadémiai Értesítő a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos közlönye.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Akadémiai Értesítő · Többet látni »

Andreánszky Gábor (botanikus)

Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Alsópetény, 1895. augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Andreánszky Gábor (botanikus) · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Arany János (költő) · Többet látni »

Augusztus 18.

Névnapok: Ilona, Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Augusztus 18. · Többet látni »

Baló József (patológus)

Baló József (Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 10.) Kossuth-díjas orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Baló József (patológus) · Többet látni »

Batthyány Fülöp

Herceg németújvári Batthyány Fülöp (Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.) magyar főnemes, Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, a 4.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Batthyány Fülöp · Többet látni »

Berend T. Iván

Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Berend T. Iván · Többet látni »

Berzeviczy Albert (politikus)

Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társaság hatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Berzeviczy Albert (politikus) · Többet látni »

Bessenyei György

Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Bessenyei György · Többet látni »

Bruckner Győző (jogtörténész)

Bruckner Győző (Felsőlövő, 1877. július 27. – Budapest, 1962. április 7.) jogász, jogakadémiai tanár, az MTA tagja (1926-1949).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Bruckner Győző (jogtörténész) · Többet látni »

Budapest

jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Budapest · Többet látni »

Budapest V. kerülete

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Budapest V. kerülete · Többet látni »

Döbrentei Gábor

Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Döbrentei Gábor · Többet látni »

December 11.

Névnapok: Árpád, Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és December 11. · Többet látni »

Dessewffy Emil

1862-ben készült portréja Gróf cserneki és tarkői Dessewffy Emil (Eperjes, 1814. február 24. – Pozsony, 1866. január 28.) az MTA tiszteleti tagja és elnöke 1855-től 1866-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Dessewffy Emil · Többet látni »

Dudich Endre (zoológus)

Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár, akadémikus.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Dudich Endre (zoológus) · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság 1.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös Loránd · Többet látni »

Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)

Eckhardt Sándor (pozsonyi) (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az irodalomtudományok doktora (1955).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eckhardt Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »

Eckhart Ferenc

Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eckhart Ferenc · Többet látni »

Egerváry Jenő

Egerváry Jenő (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.) matematikus.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Egerváry Jenő · Többet látni »

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (röviden EMNT,, CNMT) főleg az erdélyi magyar etnikumú lakosságot képviselő, főként politikai célokat és érdekérvényesítést felvállaló civil szervezet.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács · Többet látni »

Erdey-Grúz Tibor

Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től haláláig elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Erdey-Grúz Tibor · Többet látni »

Február 14.

Névnapok: Bálint, Valentin + Brúnó, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Kirill, Konor, Konrád, Kurt, Kürt, Metód.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Február 14. · Többet látni »

Felsőbüki Nagy Pál

Széchényi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (Vinzenz Katzler litográfiája) Felsőbüki Nagy Pál szobra az iskola előtt Felsőbüki Nagy–Ürményi kastély emléktáblája Budapest XIV. kerületében 313x313px Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc, Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Felsőbüki Nagy Pál · Többet látni »

Friedrich August Stüler

Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28. – Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Friedrich August Stüler · Többet látni »

Geleji Sándor

Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Geleji Sándor · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gellért-hegy · Többet látni »

Glatz Ferenc

Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 2002 között elnöke.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Glatz Ferenc · Többet látni »

Gombás Pál

Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gombás Pál · Többet látni »

Gyulai Zoltán

Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. december 16. – Budapest, 1968. július 13.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1932, rendes 1954).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gyulai Zoltán · Többet látni »

Habsburg József magyar kormányzó

Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ágost főherceg (Erzherzog Joseph August Viktor Klemens Maria von Österreich; Alcsút, 1872. augusztus 9. – Rain bei Straubing, NSZK, 1962. július 6.), József nádor fiúági unokája, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Habsburg József magyar kormányzó · Többet látni »

Hajós György (matematikus)

Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Hajós György (matematikus) · Többet látni »

Hajnal Imre

Hajnal Imre (Hódmezővásárhely, 1926. november 15. – 1996. december 24.) pedagógus, matematikatanár, a róla elnevezett gimnáziumi matematikatankönyv-sorozat írója.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Hajnal Imre · Többet látni »

Holló Barnabás

Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Holló Barnabás · Többet látni »

I. Tóth Zoltán

I.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és I. Tóth Zoltán · Többet látni »

Internet

WWW grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a hiperlinkeket reprezentálja Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Internet · Többet látni »

Issekutz Béla (farmakológus)

Erzsébetvárosi Issekutz Béla (Kőhalom, 1886. január 31. – Budapest, 1979. július 31.) Kossuth-díjas farmakológus, gyógyszervegyész, tudománytörténész, az orvostudomány doktora (1952).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Issekutz Béla (farmakológus) · Többet látni »

József nádor

Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt. 1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és József nádor · Többet látni »

Károlyi György

Nagykárolyi gróf Károlyi György Károly József János Baptist (Bécs, 1802. március 28. – Budapest, 1877. november 9.) főispán, politikus, mecénás, az MTA tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Károlyi György · Többet látni »

Köztestület

A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását jogszabály rendeli el.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Köztestület · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kodály Zoltán · Többet látni »

Kornis Gyula

Kornis Gyula, 1906-ig Kremer Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) filozófus, egyetemi tanár, piarista, kultúrpolitikus, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-től 1946-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kornis Gyula · Többet látni »

Kosáry Domokos

Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990–1996).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kosáry Domokos · Többet látni »

Lakó György

Lakó György (Jánoshalma, 1908. szeptember 26. – Budapest, 1996. július 15.) nyelvész, finnugrista.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lakó György · Többet látni »

Lónyay Menyhért

Dr.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lónyay Menyhért · Többet látni »

Ligeti Antal

Ligeti Antal (Nagykároly, 1823. január 10. – Budapest, 1890. január 5.) magyar festőművész, az idealisztikus irányú tájképfestészet egyik kiváló képviselője.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Ligeti Antal · Többet látni »

Lotz Károly (festő)

Lotz Kornélia portréja (1890 körül) Felesége, Ónody Anna Pásztor János alkotása Lotz Károly (Bad Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lotz Károly (festő) · Többet látni »

Lovász László (matematikus)

Lovász László (Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (és az amerikai National Academy of Science) rendes tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lovász László (matematikus) · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György (1890-ig Löwinger György Bernát, Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó, kommunista politikus.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa 1956.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, amelynek tudományos értékét növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézete.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Többet látni »

Mócsy János

Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30. – Balatonszemes, 1976. augusztus 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), Állami díjas (1970).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Mócsy János · Többet látni »

Moór Gyula

vitéz Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11. – Budapest, 1950. február 3.) jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Moór Gyula · Többet látni »

MTA Atommagkutató Intézete

Az MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI) a Magyar Tudományos Akadémia debreceni kutatóintézete.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Atommagkutató Intézete · Többet látni »

MTA Ökológiai Kutatóközpont

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja (MTA ÖK) 2012.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Ökológiai Kutatóközpont · Többet látni »

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, amely 2012.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet · Többet látni »

MTA köztestületi tag

MTA köztestületi tagok azok a Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek lehetnek, akik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, s írásban benyújtott kérvényüket az MTA Kutatásszervezési Intézete elfogadja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA köztestületi tag · Többet látni »

MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

A KFKI Anyagtudományi Intézet (ATKI, 1975-1997) és a Műszaki Fizikai Kutatóintézet (MFKI, 1956-1998) több évtizedes együttműködését követően a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlési határozatát követően 1998.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet · Többet látni »

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (köznapi nevén Matkutató) az MTA budapesti székhelyű, nemzetközi elismertségű kutatóintézete, amely a Reáltanoda utcában működik.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet · Többet látni »

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának tagja, az ország legnagyobb múltú és legjelentősebb informatikai kutatóintézete.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet · Többet látni »

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (korábban MTA Szegedi Biológiai Központ, rövidítve SZBK) a Magyar Tudományos Akadémia egyik legnagyobb intézete, a hazai biológiai kutatások fellegvára.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont · Többet látni »

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (rövidítve MTA Wigner FK), a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóközpontja, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet összeolvadásával jött létre 2012-ben.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont · Többet látni »

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet (rövidítve MTA Wigner FK RMI) kutatásokat folytat többek között a részecskefizika, magfizika, relativitáselmélet, űrfizika, plazmafizika és anyagtudomány területén.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet · Többet látni »

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet (rövidítve MTA Wigner FK SZFI) kutatásokat végez az elméleti és kísérleti szilárdtestfizika, az anyagtudományok, valamint az elméleti és kísérleti optika területén.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333 jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Nádor · Többet látni »

Neoreneszánsz

Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Neoreneszánsz · Többet látni »

Nizsalovszky Endre

Nizsalovszky Endre, dr.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Nizsalovszky Endre · Többet látni »

November 17.

Névnapok: Gergő, Hortenzia, Brunhilda, Brünhild, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gergő, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 17. · Többet látni »

November 2.

Névnapok: Achillesz, Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 2. · Többet látni »

November 21.

Névnapok: Olivér, Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 21. · Többet látni »

November 27.

Névnapok: Virgil, Amina, Hilka, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Leonarda, Virgília.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 27. · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző, Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 3. · Többet látni »

November 8.

Névnapok: Zsombor, Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 8. · Többet látni »

Pais Dezső

Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Pais Dezső · Többet látni »

Pálinkás József (fizikus)

Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Pálinkás József (fizikus) · Többet látni »

Plank Jenő

Plank Jenő (Pozsony, 1890. augusztus 9. – Budapest 1974. november 11.) vegyészmérnök, egyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az analitikai kémia szaktekintélye.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Plank Jenő · Többet látni »

Rusznyák István

Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22. – Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Rusznyák István · Többet látni »

Sáros vármegye

Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Sáros vármegye · Többet látni »

Seilern Crescence

9634649513) Seilern Crescence a Tolnai világtörténelme szerint Gróf Seilern-Aspang Crescence (ejtsd) (teljes nevén Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang, azaz Seilern-Aspang Mária Krescsenzia Karolina Maximiliána; Brünn, 1799. május 13. – Kiscenk, 1875. július 30.) osztrák származású grófnő, első férje gróf Zichy Károly, Moson vármegye főispánja, főkamarásmester, második férje gróf Széchenyi István.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Seilern Crescence · Többet látni »

Sina Simon

Báró hodosi és kizdiai Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) aromán származású osztrák földbirtokos, diplomata és mecénás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Sina Simon · Többet látni »

Szalai Sándor (szociológus)

Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), Állami díjas (1980).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szalai Sándor (szociológus) · Többet látni »

Szalay László (jogász, 1813–1864)

Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szalay László (jogász, 1813–1864) · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi István · Többet látni »

Széchenyi István tér (Budapest)

MTA palotája előtt Gresham-palota Magyar Tudományos Akadémia Szarvas Gábor szobra A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi István tér (Budapest) · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szentágothai János · Többet látni »

Szkalnitzky Antal

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szkalnitzky Antal · Többet látni »

Társadalomtudományok listája

A társadalomtudományok az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkoznak, valamint magát az ember által létrehozott társadalmat, és e kettő viszonyát tanulmányozzák.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Társadalomtudományok listája · Többet látni »

Teleki József (kormányzó)

Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Teleki József (kormányzó) · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Természettudomány · Többet látni »

Toldy Ferenc

Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (született Schedel) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Toldy Ferenc · Többet látni »

Trefort Ágoston

Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd pedig elnöke volt 1885-től 1888-ig.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Trefort Ágoston · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Tudomány · Többet látni »

Varga József (egyértelműsítő lap)

;Varga József.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Varga József (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Vendl Aladár

Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Vendl Aladár · Többet látni »

Verebélÿ László (villamosmérnök)

Verebélÿ László villamosmérnöki oklevele Verebélyi Verebélÿ László (Budapest, 1883. augusztus 27. – Budapest, 1959. november 22.) az első európai okleveles villamosmérnök egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Verebélÿ László (villamosmérnök) · Többet látni »

Vizi E. Szilveszter

Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Vizi E. Szilveszter · Többet látni »

Ybl Miklós

Lovag Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Ybl Miklós · Többet látni »

1791

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1791 · Többet látni »

1825

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1825 · Többet látni »

1825–27-es pozsonyi országgyűlés

litográfiája A Pozsony városában megrendezett 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1825–27-es pozsonyi országgyűlés · Többet látni »

1826

Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1826 · Többet látni »

1827

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1827 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1830 · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1831 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1842 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1860 · Többet látni »

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1861 · Többet látni »

1862

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1862 · Többet látni »

1865

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1865 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1956-os forradalom · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1994 · Többet látni »

Átirányítja itt:

MTA, Magyar Tudós Társaság, Tudós Társaság.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »