Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Szocialista Munkáspárt

Index Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

60 kapcsolatok: A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája, Berecz János (politikus), Budapest XV. kerülete, Donáth Ferenc (politikus), Február 26., Grósz Károly, Gulyáskommunizmus, Hierarchia, II. János Pál pápa, Kádár János (politikus), Kommunizmus, Kopácsi Sándor, Krausz Tamás, Losonczy Géza, Lukács György (filozófus), Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Magyar Kommunista Párt, Magyar Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal, Marxizmus–leninizmus, Münnich Ferenc, Moszkva, Munkásőrség, Nagy Imre (miniszterelnök), Népszabadság, November 2., November 3., Nyers Rezső (politikus), Október 31., Október 7., Párt, Pártállam, Pártállami nómenklatúra, Rendszerváltás Magyarországon, Szántó Zoltán, Szélsőbaloldal, Szocializmus, Szovjetunió, Szovjetunió Kommunista Pártja, Thürmer Gyula, Zöld Baloldal Párt, 1956, 1956-os forradalom, 1957, 1959, ..., 1962, 1966, 1970, 1973-as olajválság, 1975, 1980, 1985, 1989, 1990-es magyarországi országgyűlési választás, 1992. Bővíteni index (10 több) »

A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája

A következő listán a magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája olvasható; egész pontosan a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottságai (PB) tagjainak neve, megbízatásuk időtartama a következő változásig, illetve a változások oka olvasható.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája · Többet látni »

Berecz János (politikus)

Berecz János (Ibrány, 1930. szeptember 18. – Budapest, 2022. július 7.) magyar politikus a Kádár-rendszerben.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Berecz János (politikus) · Többet látni »

Budapest XV. kerülete

Budapest XV.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Budapest XV. kerülete · Többet látni »

Donáth Ferenc (politikus)

Donáth Ferenc (Jászárokszállás, 1913. szeptember 5. – Budapest, 1986. július 15.) magyar politikus, agrártörténész, publicista, nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő; Bozóky Éva publicista férje.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Donáth Ferenc (politikus) · Többet látni »

Február 26.

Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Február 26. · Többet látni »

Grósz Károly

Ronald Reagan és Grósz Károly találkozója 1988 nyarán Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7.) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Grósz Károly · Többet látni »

Gulyáskommunizmus

Gulyáskommunizmusnak vagy gulyásszocializmusnak a Magyarország 1960-as évektől jellemző politikát nevezik.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Gulyáskommunizmus · Többet látni »

Hierarchia

fastruktúrával ábrázolni IWW 1911-es kiadványa így szemlélteti a kapitalizmus társadalmi hierarcháját A hierarchia jelentése a függelmi viszonyok, a fölé- és alárendeltségek rendszere, amiben az emberek vagy dolgok valamilyen szempont (pl. fontosság, képesség, pozíció, hatáskör, utasíthatóság, befolyás) alapján vannak elrendezve, kategorizálva.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Hierarchia · Többet látni »

II. János Pál pápa

Szent II.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és II. János Pál pápa · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Kádár János (politikus) · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Kommunizmus · Többet látni »

Kopácsi Sándor

'''Kopácsi Sándor''' emléktáblája a Teve utca 4. szám alatt Kopácsi Sándor (Miskolc, 1922. március 5. – Toronto, 2001. március 2.) rendőrtiszt, az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka (Király Béla helyettese), később Nagy Imre perének életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Kopácsi Sándor · Többet látni »

Krausz Tamás

Krausz Tamás, KT (Kunszentmárton, 1948. február 24. –) magyar történész, ruszista, az MTA doktora, a történettudomány kandidátusa.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Krausz Tamás · Többet látni »

Losonczy Géza

Losonczy Géza (Érsekcsanád, 1917. május 5. – Budapest, 1957. december 21.) újságíró, Nagy Imre kormányának államminisztere, az 1956-os forradalom mártírja.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Losonczy Géza · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Magyar Dolgozók Pártja

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Dolgozók Pártja · Többet látni »

Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország kormánya#Az elnevezés a magyar történelemben.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány · Többet látni »

Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (rövidítve: KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség · Többet látni »

Magyar Kommunista Párt

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Kommunista Párt · Többet látni »

Magyar Munkáspárt

A Magyar Munkáspárt (röviden Munkáspárt, előtte 1989-től 1993-ig Magyar Szocialista Munkáspárt, 1993-tól 2005-ig Munkáspárt, 2005-től 2013-ig Magyar Kommunista Munkáspárt) magyarországi, magát marxista–leninista pártnak definiáló politikai szervezet.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Munkáspárt · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyarország · Többet látni »

Magyarország 1957–1989 között

Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »

Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal

A Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal (röviden: Európai Baloldal) magyarországi marxista, kommunista párt.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal · Többet látni »

Marxizmus–leninizmus

A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »

Münnich Ferenc

Münnich Ferenc, teljes nevén Münnich Ferenc Nándor Ede (Seregélyes, 1886. november 18. – Budapest, 1967. november 29.) jogász, keményvonalas kommunista politikus, miniszterelnök, 1956 után a rendszer második legfontosabb kádere, egyik jelképe, NKVD-ezredes.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Münnich Ferenc · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Moszkva · Többet látni »

Munkásőrség

VII. kerületi munkásőregység zászlóavató ün­nepsége Budapesten (1957) Munkásőrök sorakoznak a vastag csőköpennyel ellátott, csigatáras PPS–41http://www.kaliber.hu/cikkek/ontolto-pps-.html Öntöltő PPS-41 - Legál-gitár géppisztolyaikkal 1972-ben Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt A Munkásőrség karszalagja Munkásőr rendezvény a Láng Gépgyárban 1977-ben A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Munkásőrség · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

Népszabadság

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Népszabadság · Többet látni »

November 2.

Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és November 2. · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és November 3. · Többet látni »

Nyers Rezső (politikus)

Nyers Rezső (Budapest, 1923. március 21. – Budapest, 2018. június 22.) magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Nyers Rezső (politikus) · Többet látni »

Október 31.

Névnapok: Farkas + Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Október 31. · Többet látni »

Október 7.

Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Október 7. · Többet látni »

Párt

Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Párt · Többet látni »

Pártállam

A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Pártállam · Többet látni »

Pártállami nómenklatúra

Nómenklatúrának nevezik szűkebb értelemben a kommunista pártállam uralmi hierarchiáját.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Pártállami nómenklatúra · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szántó Zoltán

Szántó Zoltán (szül. Schreiber, Nagykanizsa, 1893. december 17. – Budapest, 1977. március 26.) magyar diplomata, kommunista politikus, államminiszter a harmadik Nagy Imre-kormányban.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Szántó Zoltán · Többet látni »

Szélsőbaloldal

#ÁTIRÁNYÍTÁS Baloldal#Szélsőséges formái.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Szélsőbaloldal · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Szocializmus · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Szovjetunió · Többet látni »

Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Szovjetunió Kommunista Pártja · Többet látni »

Thürmer Gyula

Thürmer Gyula (Budapest, 1953. április 14. –) kommunista politikus, a Magyar Munkáspárt elnöke.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Thürmer Gyula · Többet látni »

Zöld Baloldal Párt

A Zöld Baloldal (ZB) posztmodern, baloldali szervezeteket tömörítő, a neoliberális ideológiával és a tőkés társadalmi berendezkedéssel szemben kritikus párt volt.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és Zöld Baloldal Párt · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1956 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1956-os forradalom · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1957 · Többet látni »

1959

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1959 · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1962 · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1966 · Többet látni »

1970

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1970 · Többet látni »

1973-as olajválság

Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1973-as olajválság · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1975 · Többet látni »

1980

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1980 · Többet látni »

1985

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1985 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1989 · Többet látni »

1990-es magyarországi országgyűlési választás

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Szocialista Munkáspárt és 1992 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Pártkongresszus.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »