Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Baloldali Blokk, Drozdy Győző (politikus), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Július 21., Július 24., Magyar Függetlenségi Párt, Magyarország, Március 15., Második világháború, Nagy Vince (politikus), Sulyok Dezső, 1946, 1947, 1947-es magyarországi országgyűlési választás.
Baloldali Blokk
A Baloldali Blokk nevű magyar politikai szövetség a kommunisták kezdeményezésére jött létre 1946.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Baloldali Blokk · Többet látni »
Drozdy Győző (politikus)
Id.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Drozdy Győző (politikus) · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Július 21.
Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Július 21. · Többet látni »
Július 24.
Névnapok: Kincső, Kinga + Bernárd, Bernát, Borisz, Borocs, Csenge, Csengele, Dániel, Daniló, Dános, Kiri, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Levendula, Tina, Tinetta, Tinka.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Július 24. · Többet látni »
Magyar Függetlenségi Párt
A Magyar Függetlenségi Párt jelképe A Magyar Függetlenségi Párt (MFP) egy rövid életű párt volt a második világháború utáni Magyarországon.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Magyar Függetlenségi Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Magyarország · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Március 15. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Második világháború · Többet látni »
Nagy Vince (politikus)
Losonci Nagy Vince, (Szatmárnémeti, 1886. március 4. – New York, 1965. június 1.) politikus.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Nagy Vince (politikus) · Többet látni »
Sulyok Dezső
Sulyok Dezső (Simaházapuszta, 1897. március 28. – New York, 1965. május 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és Sulyok Dezső · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és 1947 · Többet látni »
1947-es magyarországi országgyűlési választás
A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték.
Új!!: Magyar Szabadság Párt és 1947-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »
