Kommunikáció

325 kapcsolatok: A vegyesházi királyok kora, Alföld, Alpokalja, Anjou-ház, Anjou-ház (Capeting), Anjou-ház (vegyes házak), Anonymus, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Aranybulla, Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Ausztria, Áprilisi törvények, Árpád-ház, Északi-középhegység, Bach-korszak, Balaton, Balkán-félsziget, Banderiális hadsereg, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batu kán, Bánság, Bánságok, Bécs, Belgrád, Besenyők, Bizánci Birodalom, Bolgárok, Bosznia, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Budapest, Budapest története, Bulgária, Burgenland, Cipszerek, Csehek, Dalmácia (horvátországi régió), Dalmát Királyság (1069–1433), Dalmát Királyság (1815–1918), Délszlávok, Dénár, Debrecen, Duna, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Eckartsaui nyilatkozat, Egyházmegye, Első világháború, Erdély, ..., Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Esztergom, Esztergomi érsek, Esztergomi bazilika, Európa, Evangélikus kereszténység, Főrendiház, Firenze, Fiume, Flamandok, Forint, Frankok, Galícia, Garam, Géza magyar fejedelem, Görögök, Gergely-naptár, Gerlachfalvi-csúcs, Gróf, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg-Lotaringiai-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hajdú kerület, Havasalföld, Heraldika, Hivatalos nyelv, Honfoglalás, Horthy Miklós (kormányzó), Horthy-korszak, Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horvát-Szlavónország, Horvátok, Horvátország, Hungarus-tudat, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Ferenc József magyar király, I. István, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Ideiglenes Nemzeti Kormány, Igénycímer, II. András magyar király, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. Kázmér lengyel király, Imre magyar király, Interregnum, Ipari forradalom, István nádor, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Károly magyar király, Jagelló-ház, Január 1., Jászkun kerület, Jászok, Jeruzsálemi Királyság, Jiddis nyelv, Kapcsolt részek, Karácsony, Karánsebesi–lugosi bánság, Kassa, Katonai határőrvidék, Kálizok, Kálmán magyar király, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kárpátok, Képviselőház (Magyar Királyság), Königgrätzi csata, Közigazgatás, Keleti katolikus egyházak, Kenyérmezei csata, Kiegyezés, Királyföld, Királyi Magyarország, Kisalföld, Konstantinápoly, Konvenciós forint, Kormányzó, Kunok, Kunország, Lajta, Latin nyelv, Lándzsás kerület, Lengyel nyelv, Lengyelek, Lengyelország, Luxemburg-ház, Magyar adópengő, Magyar Fejedelemség, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar király, Magyar királyi jogar, Magyar korona, Magyar koronázási jelvények, Magyar koronázási palást, Magyar nyelv, Magyar pengő, Magyar történelem, Magyar tengermellék, Magyar–lengyel perszonálunió, Magyarok, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország, Magyarország címere, Magyarország himnusza, Magyarország miniszterelnöke, Magyarország uralkodóinak listája, Második ipari forradalom, Második világháború, Mátyás-templom, Mohácsi csata, Moldva (régió), Monarchia, Mongolok, Morvaország, Nagy-Magyarország, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagykikindai kerület, Nádor, Nándorfehérvári diadal, Nápolyi Királyság, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Nemesség, Nikápoly, Nikápolyi csata, November 6., Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Nyitra (folyó), Nyugati császárok listája, Olasz nyelv, Olaszok, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Országalma, Országgyűlés, Országház, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Oszmán szultánok listája, Osztrák értékű forint, Osztrák Császárság, Osztrák–magyar forint, Osztrák–magyar korona, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Přemysl-ház, Perszonálunió, Pest (történelmi település), Pestis, Porosz Királyság, Pozsareváci béke, Pozsony, Római katolikus egyház, Reálunió, Rendi országgyűlés, Román nyelv, Románok, Ruszinok, Rutén nyelv, Sámuel magyar király, Speyeri szerződés, Stájerország, Szabad kerület, Szabad királyi város, Szapolyai család, Szapolyai-család, Száva, Székelyek, Székelyföld, Székesfehérvár, Szent István Koronájának Országai, Szent Korona, Szent Korona-tan, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szilézia, Szlavónia, Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szlovének, Tartományúr, Tatárjárás, Tatárjárás Magyarországon, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Törvény (jogszabály), Túrmezei kerület, Teleki Pál (politikus), Temesi Bánság, Temesvár, Tildy Zoltán (politikus), Tisza, Trianoni békediktátum, Trianoni békeszerződés, Unitarianizmus, Vajdaság, Vallonok, Vazallus, Vág (folyó), Vármegye, Város, Városház tér (Székesfehérvár), Vérszerződés, Visegrád, Visegrádi királytalálkozó, Volgai bolgárok, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Wittelsbach-ház, Wlassics Gyula (jogtudós), Zsidó vallás, Zsidók, Zsigmond magyar király, 1000, 1001, 1038, 1077, 1091, 1095, 12. század, 1222, 1241, 1242, 13. század, 1301, 1335, 1339, 1342, 1370, 1382, 1387, 1396, 14. század, 1433, 1437, 1446, 1453, 1456, 1458, 1479, 1485, 1490, 15. század, 1521, 1526, 18. század, 1844, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1866, 1867, 1876, 19. század, 1910, 1918, 1920, 1946. Bővíteni index (275 több) » « Shrink index

A vegyesházi királyok kora

A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.

Új!!: Magyar Királyság és A vegyesházi királyok kora · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Magyar Királyság és Alföld · Többet látni »

Alpokalja

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.

Új!!: Magyar Királyság és Alpokalja · Többet látni »

Anjou-ház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar Királyság és Anjou-ház · Többet látni »

Anjou-ház (Capeting)

A harmadik Anjou-ház vagy Capeting–Anjou-ház (ismert még mint Anjou–Szicíliai-ház), a Capeting-ház egyik oldalága volt, melynek tagjai többek között a Szicíliai, a Nápolyi, a Magyar és a Lengyel Királyság uralkodóit is adták.

Új!!: Magyar Királyság és Anjou-ház (Capeting) · Többet látni »

Anjou-ház (vegyes házak)

Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Anjou-ház (vegyes házak) · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Magyar Királyság és Anonymus · Többet látni »

Aragóniai Beatrix magyar királyné

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Új!!: Magyar Királyság és Aragóniai Beatrix magyar királyné · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Új!!: Magyar Királyság és Aranybulla · Többet látni »

Augusztus 20-i nemzeti ünnep

Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította. Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye) A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.

Új!!: Magyar Királyság és Augusztus 20-i nemzeti ünnep · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Magyar Királyság és Ausztria · Többet látni »

Áprilisi törvények

Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.

Új!!: Magyar Királyság és Áprilisi törvények · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Magyar Királyság és Árpád-ház · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Magyar Királyság és Északi-középhegység · Többet látni »

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Új!!: Magyar Királyság és Bach-korszak · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Magyar Királyság és Balaton · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Új!!: Magyar Királyság és Balkán-félsziget · Többet látni »

Banderiális hadsereg

A banderiális hadsereg (olasz: banderia „zászló” szóból) a 14. században Magyarországon Károly Róbert által kialakított hadseregszervezési forma.

Új!!: Magyar Királyság és Banderiális hadsereg · Többet látni »

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Új!!: Magyar Királyság és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »

Batu kán

Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.

Új!!: Magyar Királyság és Batu kán · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Magyar Királyság és Bánság · Többet látni »

Bánságok

A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.

Új!!: Magyar Királyság és Bánságok · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Magyar Királyság és Bécs · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar Királyság és Belgrád · Többet látni »

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Új!!: Magyar Királyság és Besenyők · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Magyar Királyság és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Bolgárok · Többet látni »

Bosznia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.

Új!!: Magyar Királyság és Bosznia · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Magyar Királyság és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Buda ostroma (1541)

Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.

Új!!: Magyar Királyság és Buda ostroma (1541) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar Királyság és Budapest · Többet látni »

Budapest története

Budapest-montázs A mai Budapest 1873.

Új!!: Magyar Királyság és Budapest története · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Bulgária · Többet látni »

Burgenland

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.

Új!!: Magyar Királyság és Burgenland · Többet látni »

Cipszerek

A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Cipszerek · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Magyar Királyság és Csehek · Többet látni »

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Új!!: Magyar Királyság és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »

Dalmát Királyság (1069–1433)

Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.

Új!!: Magyar Királyság és Dalmát Királyság (1069–1433) · Többet látni »

Dalmát Királyság (1815–1918)

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Új!!: Magyar Királyság és Dalmát Királyság (1815–1918) · Többet látni »

Délszlávok

A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.

Új!!: Magyar Királyság és Délszlávok · Többet látni »

Dénár

Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.

Új!!: Magyar Királyság és Dénár · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Magyar Királyság és Debrecen · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Magyar Királyság és Duna · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúl · Többet látni »

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúli-dombság · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúli-középhegység · Többet látni »

Eckartsaui nyilatkozat

IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.

Új!!: Magyar Királyság és Eckartsaui nyilatkozat · Többet látni »

Egyházmegye

Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.

Új!!: Magyar Királyság és Egyházmegye · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Magyar Királyság és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Magyar Királyság és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek listája

link.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergomi érsek · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Magyar Királyság és Európa · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Magyar Királyság és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Főrendiház

Főrendiházi képviselők 1865 körül A Főrendiház a magyar országgyűlés felsőháza volt, amely jogilag 1926-ig állt fenn, ám ténylegesen csak 1918.

Új!!: Magyar Királyság és Főrendiház · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Magyar Királyság és Firenze · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Magyar Királyság és Fiume · Többet látni »

Flamandok

244x244px A flamandok (hollandul: Vlamingen) Belgium északi részén, Flandriában honos etnikai csoport, akik a flamand nyelvet beszélik.

Új!!: Magyar Királyság és Flamandok · Többet látni »

Forint

Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.

Új!!: Magyar Királyság és Forint · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: Magyar Királyság és Frankok · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Magyar Királyság és Galícia · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: Magyar Királyság és Garam · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Magyar Királyság és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Új!!: Magyar Királyság és Görögök · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Új!!: Magyar Királyság és Gergely-naptár · Többet látni »

Gerlachfalvi-csúcs

A Gerlachfalvi-csúcs (szlovákul Gerlachovský štít) Szlovákia, a Magas-Tátra és egyben az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa 2655 m magasságával.

Új!!: Magyar Királyság és Gerlachfalvi-csúcs · Többet látni »

Gróf

A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.

Új!!: Magyar Királyság és Gróf · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg-ház · Többet látni »

Habsburg-Lotaringiai-ház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg–Lotaringiai-ház.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg-Lotaringiai-ház · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Hajdú kerület

Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.

Új!!: Magyar Királyság és Hajdú kerület · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Magyar Királyság és Havasalföld · Többet látni »

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Magyar Királyság és Heraldika · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Új!!: Magyar Királyság és Hivatalos nyelv · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Magyar Királyság és Honfoglalás · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Új!!: Magyar Királyság és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Horthy-korszak

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).

Új!!: Magyar Királyság és Horthy-korszak · Többet látni »

Horvát Királyság

Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát Királyság · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvát-Szlavónország

Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát-Szlavónország · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Magyar Királyság és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Magyar Királyság és Horvátország · Többet látni »

Hungarus-tudat

Etnikai csoportok elhelyezkedése a Magyar Királyság területén a 11. században A hungarus-tudat a Magyar Királyság lakóinak önazonosulási eszméje, sajátos nemzettudata a 18. századig.

Új!!: Magyar Királyság és Hungarus-tudat · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Magyar Királyság és Hunyadi János · Többet látni »

Hunyadi-család

Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.

Új!!: Magyar Királyság és Hunyadi-család · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. István

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. István magyar király.

Új!!: Magyar Királyság és I. István · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. István magyar király · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Lajos magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. László magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Magyar Királyság és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Ideiglenes Nemzeti Kormány

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944.

Új!!: Magyar Királyság és Ideiglenes Nemzeti Kormány · Többet látni »

Igénycímer

Altenburger Gusztáv nagycímer-terve teljes nagycímere Az igénycímer olyan mező a címerpajzson belül, melyet egy igényelt vagy várható ország, tartomány, birtok, örökség, hivatal jelképeként vesznek fel a pajzsba a ténylegesen is viselt címerek közé.

Új!!: Magyar Királyság és Igénycímer · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: Magyar Királyság és II. András magyar király · Többet látni »

III. András magyar király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. András magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. Béla magyar király · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »

Imre magyar király

Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és Imre magyar király · Többet látni »

Interregnum

Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.

Új!!: Magyar Királyság és Interregnum · Többet látni »

Ipari forradalom

Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.

Új!!: Magyar Királyság és Ipari forradalom · Többet látni »

István nádor

Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.

Új!!: Magyar Királyság és István nádor · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Magyar Királyság és Iszlám · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Magyar Királyság és IV. Béla magyar király · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

Új!!: Magyar Királyság és IV. Károly magyar király · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

Új!!: Magyar Királyság és Jagelló-ház · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Magyar Királyság és Január 1. · Többet látni »

Jászkun kerület

Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Új!!: Magyar Királyság és Jászkun kerület · Többet látni »

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Magyar Királyság és Jászok · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.

Új!!: Magyar Királyság és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.

Új!!: Magyar Királyság és Jiddis nyelv · Többet látni »

Kapcsolt részek

IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.

Új!!: Magyar Királyság és Kapcsolt részek · Többet látni »

Karácsony

A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

Új!!: Magyar Királyság és Karácsony · Többet látni »

Karánsebesi–lugosi bánság

A Karánsebesi-Lugosi Bánság (Románul: Banatul de Lugos-Caransebeş, szerbül: Лугошка и карансебешка бановина / Lugoška i karansebeška banovina) vagy Lugos-Karánsebesi Bánság, Lugos-karánsebes Kerülete egy védelmi, közigazgatási egység (bánság) volt az Erdélyi Fejedelemségben 1536-tól 1658-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Karánsebesi–lugosi bánság · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Magyar Királyság és Kassa · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Magyar Királyság és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Kálizok

A kálizok iráni eredetű, muzulmán vallású népcsoport volt a 9–13. században.

Új!!: Magyar Királyság és Kálizok · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Új!!: Magyar Királyság és Kálmán magyar király · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Magyar Királyság és Kálvinizmus · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpátalja · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpátok · Többet látni »

Képviselőház (Magyar Királyság)

A magyar Képviselőház az egykori Országgyűlés két kamarájából az egyik, az alsóház volt.

Új!!: Magyar Királyság és Képviselőház (Magyar Királyság) · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.

Új!!: Magyar Királyság és Königgrätzi csata · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

Új!!: Magyar Királyság és Közigazgatás · Többet látni »

Keleti katolikus egyházak

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

Új!!: Magyar Királyság és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Új!!: Magyar Királyság és Kenyérmezei csata · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Magyar Királyság és Kiegyezés · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Magyar Királyság és Királyföld · Többet látni »

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.

Új!!: Magyar Királyság és Királyi Magyarország · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Új!!: Magyar Királyság és Kisalföld · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Magyar Királyság és Konstantinápoly · Többet látni »

Konvenciós forint

A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Konvenciós forint · Többet látni »

Kormányzó

A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.

Új!!: Magyar Királyság és Kormányzó · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Magyar Királyság és Kunok · Többet látni »

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Új!!: Magyar Királyság és Kunország · Többet látni »

Lajta

A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar Királyság és Lajta · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Magyar Királyság és Latin nyelv · Többet látni »

Lándzsás kerület

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szepességi székek.

Új!!: Magyar Királyság és Lándzsás kerület · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Magyar Királyság és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Lengyelek · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Magyar Királyság és Lengyelország · Többet látni »

Luxemburg-ház

A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.

Új!!: Magyar Királyság és Luxemburg-ház · Többet látni »

Magyar adópengő

Az adópengő egy történelmi magyar pénzegység, melyet 1946.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar adópengő · Többet látni »

Magyar Fejedelemség

A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1946–1949)

A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar Köztársaság (1946–1949) · Többet látni »

Magyar király

Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar király · Többet látni »

Magyar királyi jogar

A magyar királyi jogar a többi koronaékszer mellett A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar királyi jogar · Többet látni »

Magyar korona

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar korona · Többet látni »

Magyar koronázási jelvények

A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar koronázási jelvények · Többet látni »

Magyar koronázási palást

A magyar koronázási palást rajzolatának művészi másolata Tolnai Világtörténelméből királyi bazilika modelljét tartja IV. Károly király az utolsó koronázás alkalmából a palástban (1916) A magyar koronázási palást a koronázási jelvények egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar koronázási palást · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar pengő

A pengő egykori magyar pénznem.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar pengő · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar tengermellék

Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).

Új!!: Magyar Királyság és Magyar tengermellék · Többet látni »

Magyar–lengyel perszonálunió

Magyarország és Lengyelország, valamint az alájuk tartozó hűbéres területek A magyar–lengyel perszonálunió (lengyelül: Unia polsko-węgierska) a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság uniója volt 1370 és 1382 között, melynek élén a magyar király állt.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar–lengyel perszonálunió · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarok · Többet látni »

Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarok Nagyasszonya · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország himnusza · Többet látni »

Magyarország miniszterelnöke

budapesti Karmelita kolostor Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország miniszterelnöke · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Második ipari forradalom

A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora.

Új!!: Magyar Királyság és Második ipari forradalom · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Magyar Királyság és Második világháború · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Magyar Királyság és Mátyás-templom · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Magyar Királyság és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva (régió)

Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.

Új!!: Magyar Királyság és Moldva (régió) · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Magyar Királyság és Monarchia · Többet látni »

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Mongolok · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Magyar Királyság és Morvaország · Többet látni »

Nagy-Magyarország

Az 1880-as népszámlálás alapján készült etnográfiai térkép (Hátsek Ignác, 1885) Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról. A térkép „vörös térkép” néven is ismert a magyar nemzetiség jelzésére használt szín alapjánhttp://www.geographic.hu/index.php?act.

Új!!: Magyar Királyság és Nagy-Magyarország · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Új!!: Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Nagykikindai kerület

címere A nagykikindai kerület (kikindai kerület, nagykikindai szerb kerület, kikindai kiváltságos kerület) egy egykori szabad kerület (önálló önkormányzatú, vármegyéhez nem tartozó terület) volt Nagykikinda környékén (a Tisza bal partján).

Új!!: Magyar Királyság és Nagykikindai kerület · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: Magyar Királyság és Nádor · Többet látni »

Nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.

Új!!: Magyar Királyság és Nándorfehérvári diadal · Többet látni »

Nápolyi Királyság

A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.

Új!!: Magyar Királyság és Nápolyi Királyság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Magyar Királyság és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Magyar Királyság és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Németország · Többet látni »

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Új!!: Magyar Királyság és Nemesség · Többet látni »

Nikápoly

Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Magyar Királyság és Nikápoly · Többet látni »

Nikápolyi csata

A nikápolyi csata 1396.

Új!!: Magyar Királyság és Nikápolyi csata · Többet látni »

November 6.

Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.

Új!!: Magyar Királyság és November 6. · Többet látni »

Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.

Új!!: Magyar Királyság és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom · Többet látni »

Nyitra (folyó)

A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km.

Új!!: Magyar Királyság és Nyitra (folyó) · Többet látni »

Nyugati császárok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS A nyugati császárok listája.

Új!!: Magyar Királyság és Nyugati császárok listája · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Magyar Királyság és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Magyar Királyság és Olaszok · Többet látni »

Oláh Miklós (esztergomi érsek)

Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.

Új!!: Magyar Királyság és Oláh Miklós (esztergomi érsek) · Többet látni »

Országalma

magyar Szent Korona, az országalma és a többi koronázási jelvény Az országalma (latinul: pomum, globus) az uralkodói hatalmi jelképek egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Országalma · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Magyar Királyság és Országgyűlés · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Új!!: Magyar Királyság és Országház · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Magyar Királyság és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán szultánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán uralkodók listája.

Új!!: Magyar Királyság és Oszmán szultánok listája · Többet látni »

Osztrák értékű forint

Az osztrák értékű forint vagy ausztriai értékű forint (rövidítve o. é. forint, illetve a. é. forint; németül Gulden österreichischer Währung, rövidítve Gulden ö. W.) egy történelmi ezüstalapú pénzegység, mely az 1857-ben kötött bécsi pénzverési egyezményben foglalt osztrák érték szerint, 1858.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák értékű forint · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák Császárság · Többet látni »

Osztrák–magyar forint

Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–magyar forint · Többet látni »

Osztrák–magyar korona

Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–magyar korona · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Magyar Királyság és Partium · Többet látni »

Přemysl-ház

A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.

Új!!: Magyar Királyság és Přemysl-ház · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Magyar Királyság és Perszonálunió · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Magyar Királyság és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Új!!: Magyar Királyság és Pestis · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Új!!: Magyar Királyság és Porosz Királyság · Többet látni »

Pozsareváci béke

A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.

Új!!: Magyar Királyság és Pozsareváci béke · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar Királyság és Pozsony · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Magyar Királyság és Római katolikus egyház · Többet látni »

Reálunió

A reálunió az államszerkezet típusa, a definíciója változott az idők alatt.

Új!!: Magyar Királyság és Reálunió · Többet látni »

Rendi országgyűlés

A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.

Új!!: Magyar Királyság és Rendi országgyűlés · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Magyar Királyság és Román nyelv · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Románok · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és Ruszinok · Többet látni »

Rutén nyelv

A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.

Új!!: Magyar Királyság és Rutén nyelv · Többet látni »

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Új!!: Magyar Királyság és Sámuel magyar király · Többet látni »

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

Új!!: Magyar Királyság és Speyeri szerződés · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Magyar Királyság és Stájerország · Többet látni »

Szabad kerület

Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.

Új!!: Magyar Királyság és Szabad kerület · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: Magyar Királyság és Szabad királyi város · Többet látni »

Szapolyai család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szapolyai-család.

Új!!: Magyar Királyság és Szapolyai család · Többet látni »

Szapolyai-család

A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.

Új!!: Magyar Királyság és Szapolyai-család · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar Királyság és Száva · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Magyar Királyság és Székelyföld · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Magyar Királyság és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent István Koronájának Országai

A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.

Új!!: Magyar Királyság és Szent István Koronájának Országai · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Magyar Királyság és Szent Korona · Többet látni »

Szent Korona-tan

koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.

Új!!: Magyar Királyság és Szent Korona-tan · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Magyar Királyság és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerb Vajdaság

A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Szerb Vajdaság · Többet látni »

Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.

Új!!: Magyar Királyság és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Magyar Királyság és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Magyar Királyság és Szerbia · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Magyar Királyság és Szilézia · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Magyar Királyság és Szlavónia · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovákok · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovének · Többet látni »

Tartományúr

Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején A tartományúr (oligarcha) történelmi jelentése olyan főnemes, aki egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodik.

Új!!: Magyar Királyság és Tartományúr · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Új!!: Magyar Királyság és Tatárjárás · Többet látni »

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Új!!: Magyar Királyság és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Magyar Királyság és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Magyar Királyság és Török hódoltság · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: Magyar Királyság és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Túrmezei kerület

Mátyás király halálakor, rajta: Zágrábmező Turopolye A Túrmezei (turpolyai, tarpolyai) kerület a Magyar Királyság egykori különleges státusú közigazgatási egysége.

Új!!: Magyar Királyság és Túrmezei kerület · Többet látni »

Teleki Pál (politikus)

Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.

Új!!: Magyar Királyság és Teleki Pál (politikus) · Többet látni »

Temesi Bánság

A Temesi Bánság (Temeschwarer/Temescher Banat, Banatus Temesvariensis) 1718 és 1778 között fennálló, közvetlenül Bécsből irányított tartomány volt.

Új!!: Magyar Királyság és Temesi Bánság · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Magyar Királyság és Temesvár · Többet látni »

Tildy Zoltán (politikus)

Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.) Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6. Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. – Budapest, 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.

Új!!: Magyar Királyság és Tildy Zoltán (politikus) · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Magyar Királyság és Tisza · Többet látni »

Trianoni békediktátum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Trianoni békeszerződés.

Új!!: Magyar Királyság és Trianoni békediktátum · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Magyar Királyság és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Unitarianizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.

Új!!: Magyar Királyság és Unitarianizmus · Többet látni »

Vajdaság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vajdaság Autonóm Tartomány.

Új!!: Magyar Királyság és Vajdaság · Többet látni »

Vallonok

Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Vallonok · Többet látni »

Vazallus

A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Új!!: Magyar Királyság és Vazallus · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Új!!: Magyar Királyság és Vág (folyó) · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Magyar Királyság és Vármegye · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Magyar Királyság és Város · Többet látni »

Városház tér (Székesfehérvár)

A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.

Új!!: Magyar Királyság és Városház tér (Székesfehérvár) · Többet látni »

Vérszerződés

Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal.

Új!!: Magyar Királyság és Vérszerződés · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Magyar Királyság és Visegrád · Többet látni »

Visegrádi királytalálkozó

A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt.

Új!!: Magyar Királyság és Visegrádi királytalálkozó · Többet látni »

Volgai bolgárok

A volgai bolgárok török nyelvű népek törzsszövetsége volt a 7. század után.

Új!!: Magyar Királyság és Volgai bolgárok · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Új!!: Magyar Királyság és Wittelsbach-ház · Többet látni »

Wlassics Gyula (jogtudós)

Báró zalánkeméni Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja.

Új!!: Magyar Királyság és Wlassics Gyula (jogtudós) · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Zsidó vallás · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: Magyar Királyság és Zsidók · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Magyar Királyság és Zsigmond magyar király · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Magyar Királyság és 1000 · Többet látni »

1001

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1001 · Többet látni »

1038

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1038 · Többet látni »

1077

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1077 · Többet látni »

1091

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1091 · Többet látni »

1095

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1095 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Magyar Királyság és 12. század · Többet látni »

1222

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1222 · Többet látni »

1241

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1241 · Többet látni »

1242

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1242 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Magyar Királyság és 13. század · Többet látni »

1301

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1301 · Többet látni »

1335

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1335 · Többet látni »

1339

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1339 · Többet látni »

1342

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1342 · Többet látni »

1370

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1370 · Többet látni »

1382

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1382 · Többet látni »

1387

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1387 · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1396 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Magyar Királyság és 14. század · Többet látni »

1433

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1433 · Többet látni »

1437

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1437 · Többet látni »

1446

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1446 · Többet látni »

1453

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1453 · Többet látni »

1456

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1456 · Többet látni »

1458

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1458 · Többet látni »

1479

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1479 · Többet látni »

1485

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1485 · Többet látni »

1490

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1490 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Magyar Királyság és 15. század · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1521 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1526 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Magyar Királyság és 18. század · Többet látni »

1844

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1844 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Magyar Királyság és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1866 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1867 · Többet látni »

1876

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1876 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Magyar Királyság és 19. század · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1910 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1918 · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1920 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1946 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Magyar Birodalom, Magyar Királyság és a vele törvényesen egyesült Erdélyi Nagyfejedelemség.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező