Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Királyság

Index Magyar Királyság

királyi jogar osztrák-magyar kiegyezés után 1867 és 1918 között Magyar Királyság a kiegyezés után Magyar Királyság feliratú száz koronás pénzérme, 1908 A Magyar Királyság domborzati térképe 1867 és 1918 között A Magyar Királyság (középkori és újkori nevén Regnum Hungariae) 1001-től 1918.

280 kapcsolatok: A vegyesházi királyok kora, Alföld, Alpokalja, Anjou-ház, Anonymus, Aranybulla, Augusztus 20., Ausztria, Áprilisi törvények, Árpád-ház, Északi-középhegység, Bach-korszak, Balaton, Balkán-félsziget, Banderiális hadsereg, Batu kán, Bánság, Bánságok, Bécs, Belgrád, Besenyők, Bizánci Birodalom, Bolgárok, Bosznia-Hercegovina, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Budapest, Bulgária, Burgenland, Cipszerek, Csehek, Dalmácia, Dalmát Királyság, Délszlávok, Dénár, Debrecen, Duna, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Eckartsaui nyilatkozat, Egyházmegye, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Esztergom, Esztergomi érsek, ..., Esztergomi bazilika, Európa, Február 1., Firenze, Fiume, Flamandok, Forint, Frankok, Galícia, Garam, Géza magyar fejedelem, Görögök, Gergely-naptár, Gerlachfalvi-csúcs, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hajdú kerület, Havasalföld, Heraldika, Hivatalos nyelv, Honfoglalás, Horthy Miklós (kormányzó), Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horvát–Szlavónország, Horvátok, Horvátország, Hunyadi János, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Ideiglenes Nemzeti Kormány, Igénycímer, II. András magyar király, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. Kázmér lengyel király, Imre magyar király, Interregnum, Ipari forradalom, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Károly magyar király, Január 1., Jászkun kerület, Jászok, Jeruzsálemi Királyság, Karácsony, Karánsebesi–lugosi bánság, Kassa, Katonai határőrvidék, Kálizok, Kálmán magyar király, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kárpátok, Königgrätzi csata, Közigazgatás, Kenyérmezei csata, Kiegyezés, Király, Királyföld, Királyi Magyarország, Kisalföld, Konstantinápoly, Konvenciós forint, Kormányzó, Kunok, Kunország, Lajta, Latin nyelv, Lándzsás kerület, Lengyelek, Lengyelország, Magyar adópengő, Magyar Fejedelemség, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar királyi jogar, Magyar korona, Magyar koronázási jelvények, Magyar koronázási palást, Magyar nyelv, Magyar pengő, Magyar történelem, Magyar tengermellék, Magyarok, Magyarország, Magyarország 1919–1945 között, Magyarország címere, Magyarország himnusza, Magyarország uralkodóinak listája, Második ipari forradalom, Második világháború, Mátyás-templom, Miniszterelnök, Mohácsi csata, Moldva, Monarchia, Mongolok, Morvaország, Nagy egyházszakadás, Nagy-Magyarország, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagykikindai kerület, Nádor, Nándorfehérvári diadal, Nápolyi Királyság, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Nemesség, Nikápoly, Nikápolyi csata, Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Nyitra (folyó), Nyugati császárok listája, Olasz nyelv, Olaszok, Oláh Miklós (érsek), Országalma, Országgyűlés, Országház, Oszmán Birodalom, Oszmán uralkodók listája, Osztrák értékű forint, Osztrák–magyar forint, Osztrák–magyar korona, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Perszonálunió, Pest (történelmi település), Pestis, Porosz Királyság, Pozsareváci béke, Pozsony, Római katolikus egyház, Románok, Ruszinok, Speyeri szerződés, Stájerország, Szabad kerület, Szabad királyi város, Szapolyai-család, Száva, Székelyek, Székelyföld, Székesfehérvár, Szent Korona, Szent Korona-tan, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szilézia, Szlavónia, Szlovákok, Szlovének, Tartományúr, Tatárjárás, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Törvény (jogszabály), Túrmezei kerület, Teleki Pál (politikus), Temesi Bánság, Temesvár, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vallonok, Vazallus, Vág (folyó), Vármegye, Város, Városház tér (Székesfehérvár), Vérszerződés, Visegrád, Visegrádi királytalálkozó, Volgai bolgárok, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zsidók, Zsigmond magyar király, 1000, 1001, 1038, 1077, 1091, 1095, 12. század, 1222, 1241, 1242, 13. század, 1301, 1335, 1339, 1342, 1370, 1382, 1387, 1396, 14. század, 1433, 1437, 1446, 1453, 1456, 1458, 1479, 1485, 1490, 15. század, 1521, 1526, 18. század, 1844, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1866, 1867, 19. század, 1918, 1920, 1946. Bővíteni index (230 több) »

A vegyesházi királyok kora

A magyar történelemben vegyesházi királyok kora alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.

Új!!: Magyar Királyság és A vegyesházi királyok kora · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Magyar Királyság és Alföld · Többet látni »

Alpokalja

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén.Szűkebb értelmezés: A magyarországi földrajztudomány és az akadémiai hátterű Magyarország kistájainak katasztere megkülönböztet egy, az előzőnél szűkebb értelmű Alpokalja-fogalmat.Az akadémiai tájfelosztás alternatív változatát kidolgozó Hajdú-Moharos József értelmezése szerint a Pinka-sík már nem az Alpokalja vagy Sopron–Kőszegi-hegyvidék, hanem a Vas–Soproni-síkság része.

Új!!: Magyar Királyság és Alpokalja · Többet látni »

Anjou-ház

Anjou-ház mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Anjou-ház · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja. Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Magyar Királyság és Anonymus · Többet látni »

Aranybulla

Imrének, a megkoronázott trónörökösnek a jelvénye volthttps://mnm.hu/hu/cikk/milyen-volt-az-elso-magyar-cimer Milyen volt az első magyar címer?https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1916-1473B/1916-1473C/ii-endre-kiraly-pecsetjei-az-oklevelkritika-szempontjabol-14752/ II. Endre király pecsétjei az oklevélkritika szempontjábólhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1917-14AC2/1917-14-14AC3/magyarorszag-czimerenek-kialakulasa-14BC5/ Dr. Dőri Ferencz: Magyarország czímerének kialakulása Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirata, amely a magyar nemesség jogait először rögzíette.

Új!!: Magyar Királyság és Aranybulla · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István, Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Új!!: Magyar Királyság és Augusztus 20. · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai állam.

Új!!: Magyar Királyság és Ausztria · Többet látni »

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvények kiadványa gróf Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.

Új!!: Magyar Királyság és Áprilisi törvények · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház (Turul-dinasztia) a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Magyar Királyság és Árpád-ház · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Magyar Királyság és Északi-középhegység · Többet látni »

Bach-korszak

A Magyar Királyság történetében a nyílt abszolutista önkénynek az 1850-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Új!!: Magyar Királyság és Bach-korszak · Többet látni »

Balaton

A Balaton (becenevén „a magyar tenger”, de széles körben elterjedt a „Balcsi” becéző forma is; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Magyar Királyság és Balaton · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Új!!: Magyar Királyság és Balkán-félsziget · Többet látni »

Banderiális hadsereg

A banderiális hadsereg (olasz: banderia „zászló” szóból) a 14. században Magyarországon Károly Róbert által kialakított hadseregszervezési forma.

Új!!: Magyar Királyság és Banderiális hadsereg · Többet látni »

Batu kán

Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.

Új!!: Magyar Királyság és Batu kán · Többet látni »

Bánság

A Bánság elhelyezkedése A Bánság területének felosztása a Trianoni békeszerződés után, a Magyar Királyság, a Jugoszláv Királyság és a Román Királyság között Bánság avagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Magyar Királyság és Bánság · Többet látni »

Bánságok

A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.

Új!!: Magyar Királyság és Bánságok · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Magyar Királyság és Bécs · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Magyar Királyság és Belgrád · Többet látni »

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Új!!: Magyar Királyság és Besenyők · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Magyar Királyság és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Bolgárok · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Magyar Királyság és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda egyike volt Magyarország történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Magyar Királyság és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Buda ostroma (1541)

Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.

Új!!: Magyar Királyság és Buda ostroma (1541) · Többet látni »

Budapest

jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: Magyar Királyság és Budapest · Többet látni »

Bulgária

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Bulgária · Többet látni »

Burgenland

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.

Új!!: Magyar Királyság és Burgenland · Többet látni »

Cipszerek

A cipszerek vagy szepességi szászok egy németajkú népcsoport eredetileg a Szepességben (a mai Szlovákia és Lengyelország területén), akik később letelepedési jogot kaptak Máramaros környékén is (a mai Románia és Ukrajna területén).

Új!!: Magyar Királyság és Cipszerek · Többet látni »

Csehek

A csehek (Cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Magyar Királyság és Csehek · Többet látni »

Dalmácia

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és Dalmácia · Többet látni »

Dalmát Királyság

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Új!!: Magyar Királyság és Dalmát Királyság · Többet látni »

Délszlávok

A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.

Új!!: Magyar Királyság és Délszlávok · Többet látni »

Dénár

Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.

Új!!: Magyar Királyság és Dénár · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Magyar Királyság és Debrecen · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Magyar Királyság és Duna · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Pannonhalma Sopron Szombathely Veszprém Székesfehérvár Balaton Kaposvár Pécs A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúl · Többet látni »

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúli-dombság · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység egy magyarországi nagytáj, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Új!!: Magyar Királyság és Dunántúli-középhegység · Többet látni »

Eckartsaui nyilatkozat

IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.

Új!!: Magyar Királyság és Eckartsaui nyilatkozat · Többet látni »

Egyházmegye

Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.

Új!!: Magyar Királyság és Egyházmegye · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, „Nagy Háború” vagy „a háború, amely véget vet minden háborúnak”) néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

Új!!: Magyar Királyság és Első világháború · Többet látni »

Erdély

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Magyar Királyság és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

Az Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepétől a 17. század végéig Erdély területén fennálló állam volt, amelynek története a magyar történelem fontos részét képezi.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek listája

Erdély címere 1659. Ezen a lapon az erdélyi fejedelmek listája található 1526-tól 1711-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Magyar Királyság és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergomi érsek · Többet látni »

Esztergomi bazilika

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházvagy esztergomi bazilika, esztergomi székesegyház az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza, mely az esztergomi Szent István téren áll.

Új!!: Magyar Királyság és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Magyar Királyság és Európa · Többet látni »

Február 1.

Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.

Új!!: Magyar Királyság és Február 1. · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Magyar Királyság és Firenze · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Magyar Királyság és Fiume · Többet látni »

Flamandok

A flamand régió Belgiumban A flamand (Vlaming) jelölhet egy személyt, illetve egy népcsoportot, míg a flamandok (de Vlamingen), illetve a flamand nép (het Vlaamse volk) megnevezés a Belgium északi részén, Flandria területén élő, hatmillió főt számláló népcsoportra, illetve a más országokban élő flamand kisebbségekre vonatkozik.

Új!!: Magyar Királyság és Flamandok · Többet látni »

Forint

Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László ábrázolás maradthttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más nyelveken fiorino, florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt.

Új!!: Magyar Királyság és Forint · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: Magyar Királyság és Frankok · Többet látni »

Galícia

Galícia címere Galícia zászlaja 1849–1890 Galícia (nem tévesztendő össze a spanyolországi Galiciával) közép-európai történelmi régió, jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Magyar Királyság és Galícia · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: Magyar Királyság és Garam · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza – keresztségben kapott nevén István – (945 – 997) magyar nagyfejedelem 972 és 997 között.

Új!!: Magyar Királyság és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Görögök

A görögök (régiesen hellének, görögül: Ελληνες – ellinesz) nemzeti és etnikai csoport, akik az i. e. 17. század óta napjainkig Görögország és Ciprus területén élnek.

Új!!: Magyar Királyság és Görögök · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Új!!: Magyar Királyság és Gergely-naptár · Többet látni »

Gerlachfalvi-csúcs

A Gerlachfalvi-csúcs (szlovákul Gerlachovský štít) Szlovákia, a Magas-Tátra és egyben az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa.

Új!!: Magyar Királyság és Gerlachfalvi-csúcs · Többet látni »

Habsburg Birodalom

jobbra Habsburg Birodalom névvel szokás illetni a Habsburg-ház kezén levő államok összességét I. Rudolf német király 13. századi uralkodásától kezdve egészen az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-es megalakulásáig.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-házba vagy Habsburg-dinasztiába a Habsburg-család uralkodói címet viselő tagjai tartoztak 1437-től 1740-ig, a Habsburg-család férfiágon való kihalásáig, illetve a magyar királyi trónon 1780-ig, Mária Terézia haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg-ház · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

Habsburg–Lotaringiai-ház a Habsburg-házból származó uralkodócsalád, melynek tagjai német-római császárok, osztrák császárok, magyar és cseh királyok.

Új!!: Magyar Királyság és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Hajdú kerület

A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.

Új!!: Magyar Királyság és Hajdú kerület · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven Román-alföld) egyike Románia fő történelmi tartományainak (Moldva mellett).

Új!!: Magyar Királyság és Havasalföld · Többet látni »

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Magyar Királyság és Heraldika · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Új!!: Magyar Királyság és Hivatalos nyelv · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Magyar Királyság és Honfoglalás · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Új!!: Magyar Királyság és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Horvát Királyság

Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát Királyság · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvát–Szlavónország

Horvát–Szlavónország vagy Horvát-Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része volt 1868-1918 között.

Új!!: Magyar Királyság és Horvát–Szlavónország · Többet látni »

Horvátok

A horvátok (régiesen krobótok) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező államokban élnek.

Új!!: Magyar Királyság és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Magyar Királyság és Horvátország · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Magyar Királyság és Hunyadi János · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. István magyar király · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly, a köznyelvben Károly Róbert (születési nevén Caroberto, magyarosan régebben Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.), Anjou-házi magyar király 1301-től haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Lajos magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

Képes krónikából Thuróczi-krónikában Szent László király szobra a mogyoródi csata emlékére (Mogyoród) I. László vagy Szent László, (Lengyel Királyság, 1046 körül – Nyitra, 1095. július 29.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és I. László magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Magyar Királyság és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzővel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája.

Új!!: Magyar Királyság és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Ideiglenes Nemzeti Kormány

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944.

Új!!: Magyar Királyság és Ideiglenes Nemzeti Kormány · Többet látni »

Igénycímer

Altenburger Gusztáv nagycímer-terve teljes nagycímere Az igénycímer olyan mező a címerpajzson belül, melyet egy igényelt vagy várható ország, tartomány, birtok, örökség, hivatal jelképeként vesznek fel a pajzsba a ténylegesen is viselt címerek közé.

Új!!: Magyar Királyság és Igénycímer · Többet látni »

II. András magyar király

Képes krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: Magyar Királyság és II. András magyar király · Többet látni »

III. András magyar király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. András magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. Béla magyar király · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

Új!!: Magyar Királyság és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »

Imre magyar király

Imre (1174 –1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től 1204-es haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és Imre magyar király · Többet látni »

Interregnum

Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.

Új!!: Magyar Királyság és Interregnum · Többet látni »

Ipari forradalom

Watt-típusú gőzgép Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.

Új!!: Magyar Királyság és Ipari forradalom · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám) egy, az ősi arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep.

Új!!: Magyar Királyság és Iszlám · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Képes krónikában kőnyomata alapján Széchenyi téren Hősök terén IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Magyar Királyság és IV. Béla magyar király · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

Új!!: Magyar Királyság és IV. Károly magyar király · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Magyar Királyság és Január 1. · Többet látni »

Jászkun kerület

A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Új!!: Magyar Királyság és Jászkun kerület · Többet látni »

Jászok

A jászok indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport, amely egykor a szkíta népek közt a szakák csoportjába tartozott.

Új!!: Magyar Királyság és Jászok · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

Jeruzsálemi Királyság (latinul: Regnum Hierosolimitanum, franciául: Roiaume de Jherusalem) a középkori palesztinai államalakulat volt, amelyet 1099-ben az európai keresztények hoztak létre az I. keresztes hadjárat során a muszlimoktól elfoglalt területeken, Jeruzsálem központtal.

Új!!: Magyar Királyság és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Magyar Királyság és Karácsony · Többet látni »

Karánsebesi–lugosi bánság

A Karánsebesi-Lugosi Bánság (Románul: Banatul de Lugos-Caransebeş, szerbül: Лугошка и карансебешка бановина / Lugoška i karansebeška banovina) vagy Lugos-Karánsebesi Bánság, Lugos-karánsebes Kerülete egy védelmi, közigazgatási egység (bánság) volt az Erdélyi Fejedelemségben 1536-tól 1658-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Karánsebesi–lugosi bánság · Többet látni »

Kassa

Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.

Új!!: Magyar Királyság és Kassa · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék (''militärgrenze'') nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Magyar Királyság és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Kálizok

A kálizok iráni eredetű, muzulmán vallású népcsoport volt a 9-13. században.

Új!!: Magyar Királyság és Kálizok · Többet látni »

Kálmán magyar király

Kálmán – – (1074? – 1116. február 3.) magyar király 1095-től, horvát király 1097-től, Dalmácia királya 1106-tól haláláig.

Új!!: Magyar Királyság és Kálmán magyar király · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence vízrajza az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, magyarul Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpátalja · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig.

Új!!: Magyar Királyság és Kárpátok · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, idejétmúlt felszereltségű és felállású Habsburg csapatok felett.

Új!!: Magyar Királyság és Königgrätzi csata · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

Új!!: Magyar Királyság és Közigazgatás · Többet látni »

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata (románul Bătălia de la Câmpul Pâinii) az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Új!!: Magyar Királyság és Kenyérmezei csata · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák-magyar kiegyezés a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Magyar Királyság és Kiegyezés · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: Magyar Királyság és Király · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Magyar Királyság és Királyföld · Többet látni »

Királyi Magyarország

A királyi Magyarország elnevezés a kora újkori török hódoltság idején a Habsburg-házi uralkodók irányítása alatt álló országrészt jelöli.

Új!!: Magyar Királyság és Királyi Magyarország · Többet látni »

Kisalföld

A KisalföldMagyarország északnyugati részén található A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől”különbözteti meg.A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól.

Új!!: Magyar Királyság és Kisalföld · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Magyar Királyság és Konstantinápoly · Többet látni »

Konvenciós forint

A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Konvenciós forint · Többet látni »

Kormányzó

A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.

Új!!: Magyar Királyság és Kormányzó · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Magyar Királyság és Kunok · Többet látni »

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kunország címere Kunország (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Új!!: Magyar Királyság és Kunország · Többet látni »

Lajta

A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar Királyság és Lajta · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Magyar Királyság és Latin nyelv · Többet látni »

Lándzsás kerület

A Lándzsásvidék, Lándzsás kerület vagy Tízlándzsás szék a Szepesség vármegyei szintű autonómiával bíró körzete volt, a 12. századtól az újkorig állt fenn.

Új!!: Magyar Királyság és Lándzsás kerület · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Lengyelek · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos.

Új!!: Magyar Királyság és Lengyelország · Többet látni »

Magyar adópengő

Az adópengő egy történelmi magyar pénzegység, melyet 1946.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar adópengő · Többet látni »

Magyar Fejedelemség

A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első állammak tekintett képződmény volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek államisága az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1946–1949)

A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar Köztársaság (1946–1949) · Többet látni »

Magyar királyi jogar

A magyar királyi jogar A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar királyi jogar · Többet látni »

Magyar korona

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar korona · Többet látni »

Magyar koronázási jelvények

A magyar koronázási jelvények (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar koronázási jelvények · Többet látni »

Magyar koronázási palást

A magyar koronázási palást rajzolatának művészi másolata királyi bazilika modelljét tartja IV. Károly király az utolsó koronázás alkalmából a palástban (1916) A magyar koronázási palást a koronázási jelvények egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar koronázási palást · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar pengő

A pengő egykori magyar pénznem.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar pengő · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Magyar Királyság és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar tengermellék

Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).

Új!!: Magyar Királyság és Magyar tengermellék · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország · Többet látni »

Magyarország 1919–1945 között

Az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus rendszer és az azt felváltó, rövid életű Magyarországi Tanácsköztársaság képtelen volt feltartóztatni az antant túlerejét.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország 1919–1945 között · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala right A Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország himnusza · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a 800 körül uralkodó Ügyek törzsfőtől 1918.

Új!!: Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Második ipari forradalom

A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora.

Új!!: Magyar Királyság és Második ipari forradalom · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Magyar Királyság és Második világháború · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Magyar Királyság és Mátyás-templom · Többet látni »

Miniszterelnök

A miniszterelnök, más néven kormányfő a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány vezetője.

Új!!: Magyar Királyság és Miniszterelnök · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526.

Új!!: Magyar Királyság és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva

A történelmi Moldva (Románia 1938-as térképén) Moldva (amelyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hogy a magyarok – valószínűleg a 13.

Új!!: Magyar Királyság és Moldva · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra).

Új!!: Magyar Királyság és Monarchia · Többet látni »

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Mongolok · Többet látni »

Morvaország

id.

Új!!: Magyar Királyság és Morvaország · Többet látni »

Nagy egyházszakadás

Európa térképe 1054-ben a nagy egyházszakadás után, a mai országhatárokat bejelölve A nagy egyházszakadás vagy kelet–nyugati egyházszakadás (görögül: skizma) a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Új!!: Magyar Királyság és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Nagy-Magyarország

Az 1880-as népszámlálás alapján készült etnográfiai térkép (Hátsek Ignác, 1885) Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról. A térkép „vörös térkép” néven is ismert a magyar nemzetiség jelzésére használt szín alapjánhttp://www.geographic.hu/index.php?act.

Új!!: Magyar Királyság és Nagy-Magyarország · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a korabeli Európa egyik legnagyobb, a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Új!!: Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Nagykikindai kerület

címere A nagykikindai kerület (kikindai kerület, nagykikindai szerb kerület, kikindai kiváltságos kerület) egy egykori szabad kerület (önálló önkormányzatú, vármegyéhez nem tartozó terület) volt Nagykikinda környékén (a Tisza bal partján).

Új!!: Magyar Királyság és Nagykikindai kerület · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333 jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: Magyar Királyság és Nádor · Többet látni »

Nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.

Új!!: Magyar Királyság és Nándorfehérvári diadal · Többet látni »

Nápolyi Királyság

A Nápolyi Királyság hivatalosan a Szicíliai Királyság részét képezte és ennek az Appennini-félszigeten levő területeit foglalta magába.

Új!!: Magyar Királyság és Nápolyi Királyság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Magyar Királyság és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Magyar Királyság és Németek · Többet látni »

Németország

Németország vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság, egy szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Németország · Többet látni »

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Új!!: Magyar Királyság és Nemesség · Többet látni »

Nikápoly

Flandriai Krónikában Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Magyar Királyság és Nikápoly · Többet látni »

Nikápolyi csata

A nikápolyi csata 1396.

Új!!: Magyar Királyság és Nikápolyi csata · Többet látni »

Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.

Új!!: Magyar Királyság és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom · Többet látni »

Nyitra (folyó)

A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km.

Új!!: Magyar Királyság és Nyitra (folyó) · Többet látni »

Nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodók névsorát láthatjuk, akik a Frank Birodalom vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Német Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak vagy az Itáliai Királyságnak uralkodói voltak, és e mellé sikerült elnyerniük a császári címet is.

Új!!: Magyar Királyság és Nyugati császárok listája · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Magyar Királyság és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, mely tagjai leginkább Olaszországban és Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpórájukban találhatóak meg.

Új!!: Magyar Királyság és Olaszok · Többet látni »

Oláh Miklós (érsek)

Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágról magyar, apai ágról román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.

Új!!: Magyar Királyság és Oláh Miklós (érsek) · Többet látni »

Országalma

A magyar koronázási országalma magyar Szent Korona, az országalma és a többi koronázási jelvény Az országalma (latinul: pomum, globus) az uralkodói hatalmi jelképek egyike.

Új!!: Magyar Királyság és Országalma · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés ülése 2016-ban Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Magyar Királyság és Országgyűlés · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Új!!: Magyar Királyság és Országház · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában.

Új!!: Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán uralkodók listája

Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztialapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).

Új!!: Magyar Királyság és Oszmán uralkodók listája · Többet látni »

Osztrák értékű forint

Az osztrák értékű forint vagy ausztriai értékű forint (rövidítve o. é. forint, illetve a. é. forint; németül Gulden österreichischer Währung, rövidítve Gulden ö. W.) egy történelmi ezüstalapú pénzegység, mely az 1857-ben kötött bécsi pénzverési egyezményben foglalt osztrák érték szerint, 1858.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák értékű forint · Többet látni »

Osztrák–magyar forint

Az osztrák-magyar forint (németül Österreichisch-ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–magyar forint · Többet látni »

Osztrák–magyar korona

Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–magyar korona · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, vagy Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.

Új!!: Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Partium

Partium zászlaja Partium címere A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Magyar Királyság és Partium · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Magyar Királyság és Perszonálunió · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Buda ostromakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15.

Új!!: Magyar Királyság és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pestis

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Új!!: Magyar Királyság és Pestis · Többet látni »

Porosz Királyság

Poroszország egy 1525 és 1934 (de jure 1947) között fennállt európai államalakulat volt, amely a Brandenburgi Választófejedelemségre és a Német Lovagrendre eredeztethető vissza.

Új!!: Magyar Királyság és Porosz Királyság · Többet látni »

Pozsareváci béke

A pozsareváci békekötés osztrák nyeresége A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.

Új!!: Magyar Királyság és Pozsareváci béke · Többet látni »

Pozsony

Pozsony (hagyományos szlovák elnevezéssel Prešporok, vagy Prešporek, esetenként Wilsonovo mesto) a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.

Új!!: Magyar Királyság és Pozsony · Többet látni »

Római katolikus egyház

A (római) katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége.

Új!!: Magyar Királyság és Római katolikus egyház · Többet látni »

Románok

A románok a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Magyar Királyság és Románok · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és Ruszinok · Többet látni »

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

Új!!: Magyar Királyság és Speyeri szerződés · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Magyar Királyság és Stájerország · Többet látni »

Szabad kerület

Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.

Új!!: Magyar Királyság és Szabad kerület · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban.

Új!!: Magyar Királyság és Szabad királyi város · Többet látni »

Szapolyai-család

A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora-újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.

Új!!: Magyar Királyság és Szapolyai-család · Többet látni »

Száva

A Száva (horvátul és) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar Királyság és Száva · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 12px12px12px12px14px12px12px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély területén található, „történelmi” székely székek területét kell érteni.

Új!!: Magyar Királyság és Székelyföld · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa.

Új!!: Magyar Királyság és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Korona

A földrengésbiztos vitrinben őrzött Szent Korona az Országház kupolacsarnokában. A szakrális tárgyat állaga megóvása érdekében levegő helyett nitrogén veszi körül. Megvilágítása során nem éri természetes fényhttp://oldwww.nyugatijelen.com/2000/2000%20januar/jan.%204%20kedd/PDF/4.pdf A Parlamentbe került a Szent Korona, oldwww.nyugatijelen.com A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája.

Új!!: Magyar Királyság és Szent Korona · Többet látni »

Szent Korona-tan

A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.

Új!!: Magyar Királyság és Szent Korona-tan · Többet látni »

Szerb Vajdaság

A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.

Új!!: Magyar Királyság és Szerb Vajdaság · Többet látni »

Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység A Pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.

Új!!: Magyar Királyság és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Magyar Királyság és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Magyar Királyság és Szerbia · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Porosz Szilézia 1871.: sárga; Szilézia a hétéves háború befejezésekor 1763-ban: világoskék (a ma Csehország területén lévő rész akkor osztrák fennhatóság alatt) Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Magyar Királyság és Szilézia · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia a mai Horvátországban Szlavónia A mai Szlavónia a Magyar Királyság szerves részeként a történelmi Szlavóniától keletre látható a Dráva és a Száva között Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Magyar Királyság és Szlavónia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovákok · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Magyar Királyság és Szlovének · Többet látni »

Tartományúr

Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején A tartományúr (vagy oligarcha) szó egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemest, kiskirályt jelent.

Új!!: Magyar Királyság és Tartományúr · Többet látni »

Tatárjárás

krónikájában (1488) A tatár gyermekek koponyáját nem sokkal a születés után bandázzsal pólyálták be és e kötésnek köszönhetően az agykoponya csúcsosan felfelé és enyhén hátra növekedetthttps://vfmk.hu/node/1596 Szolnok-Szandaszőlős gepida temető, vfmk.hu A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását jelenti.

Új!!: Magyar Királyság és Tatárjárás · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Magyar Királyság és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Török hódoltság

A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Magyar Királyság és Török hódoltság · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: Magyar Királyság és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Túrmezei kerület

A Túrmezei (turpolyai, tarpolyai) kerület a Magyar Királyság egykori különleges státusú közigazgatási egysége.

Új!!: Magyar Királyság és Túrmezei kerület · Többet látni »

Teleki Pál (politikus)

Széki gróf Teleki Pál János Ede (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a SZEFHE rabonbánja.

Új!!: Magyar Királyság és Teleki Pál (politikus) · Többet látni »

Temesi Bánság

A Temesi Bánság (Temeschwarer/Temescher Banat, Banatus Temesvariensis) 1718 és 1778 között fennálló, közvetlenül Bécsből irányított tartomány volt.

Új!!: Magyar Királyság és Temesi Bánság · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Magyar Királyság és Temesvár · Többet látni »

Tisza

A Tisza (szlovákul és) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Magyar Királyság és Tisza · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

Apponyi Albert 1920. január 15-én megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét a külügyminisztérium híres óratermében (''Salle de l'horloge'')http://www.rubicon.hu/ma_files/2014_06_56.pdf Somssich László gróf A trianoni béketárgyalások, rubicon.huhttp://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_1991/?query.

Új!!: Magyar Királyság és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Magyar Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vallonok

Walloons in Belgium A vallon vagy vallonok megnevezés (franciául: Wallons, vallonul: Walons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallónia területén élő, francia anyanyelvű lakosokra vonatkozik.

Új!!: Magyar Királyság és Vallonok · Többet látni »

Vazallus

A vazallus kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Új!!: Magyar Királyság és Vazallus · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág (szlovákul Váh, németül Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Magyar Királyság és Vág (folyó) · Többet látni »

Vármegye

A vármegye (latinul comitatus) vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége 1000–1949 között.

Új!!: Magyar Királyság és Vármegye · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból KözépvárosTatabánya látképe KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Magyar Királyság és Város · Többet látni »

Városház tér (Székesfehérvár)

A Városház tér Székesfehérvár főtere.

Új!!: Magyar Királyság és Városház tér (Székesfehérvár) · Többet látni »

Vérszerződés

Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal.

Új!!: Magyar Királyság és Vérszerződés · Többet látni »

Visegrád

Visegrád a 16. században Hoefnagel szerint Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) város a Közép-Dunántúl régióban, Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Magyar Királyság és Visegrád · Többet látni »

Visegrádi királytalálkozó

A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt.

Új!!: Magyar Királyság és Visegrádi királytalálkozó · Többet látni »

Volgai bolgárok

A volgai bolgárok török nyelvű népek törzsszövetsége volt a 7. század után.

Új!!: Magyar Királyság és Volgai bolgárok · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia,, becenevén Sisi – (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József felesége.

Új!!: Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták;, Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a zsidó vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén.

Új!!: Magyar Királyság és Zsidók · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Zsigmond - - (Prága, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb uralkodója.

Új!!: Magyar Királyság és Zsigmond magyar király · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Magyar Királyság és 1000 · Többet látni »

1001

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1001 · Többet látni »

1038

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1038 · Többet látni »

1077

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1077 · Többet látni »

1091

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1091 · Többet látni »

1095

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1095 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Magyar Királyság és 12. század · Többet látni »

1222

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1222 · Többet látni »

1241

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1241 · Többet látni »

1242

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1242 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Magyar Királyság és 13. század · Többet látni »

1301

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1301 · Többet látni »

1335

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1335 · Többet látni »

1339

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1339 · Többet látni »

1342

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1342 · Többet látni »

1370

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1370 · Többet látni »

1382

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1382 · Többet látni »

1387

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1387 · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1396 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Magyar Királyság és 14. század · Többet látni »

1433

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1433 · Többet látni »

1437

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1437 · Többet látni »

1446

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1446 · Többet látni »

1453

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1453 · Többet látni »

1456

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1456 · Többet látni »

1458

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1458 · Többet látni »

1479

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1479 · Többet látni »

1485

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1485 · Többet látni »

1490

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1490 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Magyar Királyság és 15. század · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1521 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1526 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Magyar Királyság és 18. század · Többet látni »

1844

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1844 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.

Új!!: Magyar Királyság és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1849 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1866 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1867 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Magyar Királyság és 19. század · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1918 · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1920 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Királyság és 1946 · Többet látni »

Átirányítja itt:

A Magyar Szent Korona országai, A Szent Korona országai, Magyar Birodalom, Magyar Királyság és a vele törvényesen egyesült Erdélyi Nagyfejedelemség, Magyar Szent Korona Országai, Magyar királyság, Történelmi Magyarország.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »