Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
89 kapcsolatok: A Magyar Szent Korona Országai, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Antall-kormány, Új gazdasági mechanizmus, Baross Gábor (politikus), Batthyány-kormány, Besztercebánya, Brassó, Buda (történelmi település), Budapest, Budapesti Nemzetközi Vásár, Céh, Debrecen, Első Orbán-kormány, Első világháború, Eszék, Európa, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Fiume, Francia forradalom, Gazdasági rendszer, Gorove István, Győr, Ideiglenes Nemzeti Kormány, Ipar, Karl Ludwig von Bruck, Kassa, Kádár-rendszer, Köztestület, Kereskedelem, Kiegyezés, Kolozsvár, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, Marosvásárhely, Március 18., Március 19., Március 26., Március 30., Miskolc, Nagyvárad, Napóleoni háborúk, Német megszállás, Országgyűlés, Osztrák örökös tartományok, Osztrák–Magyar Monarchia, Parlament, Parragh László, Pártállam, Pécs, ..., Pest (történelmi település), Polgári törvénykönyv, Pozsony, Rákosi Mátyás, Rendszerváltás Magyarországon, Sümeghy Csaba, Sopron, Szávay Gyula, Szeged, Szeptember 28., Szociálpolitika, Szovjet, Törvényerejű rendelet, Temesvár, Trianoni békeszerződés, Városliget, Zágráb, 1811, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850, 1867, 1868, 1870, 1872, 1890, 1896-os millenniumi ünnepségek, 19. század, 1916, 1917, 1939, 1940, 1944, 1945, 1967, 1985, 1994, 1999, 2000. Bővíteni index (39 több) »
A Magyar Szent Korona Országai
A „Magyar Szent Korona Országai” Laszlo Péter,, BRILL, 2012, pp.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és A Magyar Szent Korona Országai · Többet látni »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »
Antall-kormány
Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány, ami teljes ciklusát a rendszerváltás utáni Magyarországon töltötte ki (az első rendszerváltáshoz köthető kormány a Németh-kormány volt, amelynek ciklusa során történtek a rendszerváltás legfontosabb lépései, előkészületei).
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Antall-kormány · Többet látni »
Új gazdasági mechanizmus
Az új gazdasági mechanizmus a szocialista Magyarország gazdasági irányításának és tervezésének átfogó reformja volt, amelyet az 1960-as évek közepén készítettek elő, és 1968.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Új gazdasági mechanizmus · Többet látni »
Baross Gábor (politikus)
Bellusi Baross Gábor, teljes nevén Baross Gábor János Jusztin (Pruzsina, 1848. június 6. – Budapest, 1892. május 9.) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Baross Gábor (politikus) · Többet látni »
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Batthyány-kormány · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Besztercebánya · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Brassó · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Budapest · Többet látni »
Budapesti Nemzetközi Vásár
A Budapesti Nemzetközi Vásár (vagy közkeletű rövidítéssel BNV) 1925 áprilisa óta évente megrendezett budapesti ipari kiállítás és vásár.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Budapesti Nemzetközi Vásár · Többet látni »
Céh
Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Céh · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Debrecen · Többet látni »
Első Orbán-kormány
Orbán Viktor (középen) 2001-ben a Mária Valéria híd átadásán. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő (balra) és Günter Verheugen (jobbra), az EU bővítésért felelős biztosának társaságábanhttps://index.hu/belfold/ovi1011/ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött Az első Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998–2002 között.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Első Orbán-kormány · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Első világháború · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Eszék · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Európa · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Fiume · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Francia forradalom · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Gorove István · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Győr · Többet látni »
Ideiglenes Nemzeti Kormány
A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Ideiglenes Nemzeti Kormány · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Ipar · Többet látni »
Karl Ludwig von Bruck
Karl Ludwig von Bruck báró (Elberfeld, 1798. október 8. – Bécs, 1860. április 23.) osztrák pénzügyminiszter.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Karl Ludwig von Bruck · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Kassa · Többet látni »
Kádár-rendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország 1957–1989 között.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Kádár-rendszer · Többet látni »
Köztestület
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását jogszabály rendeli el.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Köztestület · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Kereskedelem · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Kiegyezés · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Kolozsvár · Többet látni »
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Marosvásárhely · Többet látni »
Március 18.
Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Március 18. · Többet látni »
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Március 19. · Többet látni »
Március 26.
Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Március 26. · Többet látni »
Március 30.
Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Március 30. · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Miskolc · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Nagyvárad · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Német megszállás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Margarethe hadművelet.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Német megszállás · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Országgyűlés · Többet látni »
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Parlament · Többet látni »
Parragh László
Parragh László (Und, 1962. június 27. –) magyar gazdasági szakember, vállalkozó.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Parragh László · Többet látni »
Pártállam
A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Pártállam · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Pécs · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Polgári törvénykönyv
A Polgári törvénykönyv (Magyarországon a rövidítése: Ptk.) egy polgári jogi kódex, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Polgári törvénykönyv · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Pozsony · Többet látni »
Rákosi Mátyás
Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Rákosi Mátyás · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Sümeghy Csaba
Sümeghy Csaba (Békéscsaba, 1940. június 10. –) magyar politikus, 1994-2006 között fideszes országgyűlési képviselő, egykori kamarai kormánybiztos, a Magyar Iparszövetség volt elnöke, nagyvállalkozó.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Sümeghy Csaba · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Sopron · Többet látni »
Szávay Gyula
Szávay Gyula (Zenta, 1861. augusztus 29. – Budapest, 1935. május 2.) költő, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság (1910) és a Petőfi Társaság (1902) tagja, utóbbinak 1920–1925 között főtitkára.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Szávay Gyula · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Szeged · Többet látni »
Szeptember 28.
Névnapok: Vencel + Bernárd, Bernát, Isméria, Izméne, Jusztina, Jusztínia, Pelbárt, Salamon, Salvador, Szelim, Tárkány, Velek.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Szeptember 28. · Többet látni »
Szociálpolitika
A szociálpolitika olyan szakpolitika, amely a társadalom működésével foglalkozik, annak működését kívánja befolyásolni a szociális élet területén.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Szociálpolitika · Többet látni »
Szovjet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szovjet (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Szovjet · Többet látni »
Törvényerejű rendelet
A törvényerejű rendelet (röviden: tvr.) egy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabály.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Törvényerejű rendelet · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Temesvár · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Városliget
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Városliget · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Zágráb · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1811 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1850 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1867 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1868 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1870 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1872 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1890 · Többet látni »
1896-os millenniumi ünnepségek
300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1896-os millenniumi ünnepségek · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 19. század · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1916 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1917 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1939 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1940 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1945 · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1967 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1985 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1994 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 1999 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és 2000 · Többet látni »
