Tartalomjegyzék
22 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, Akadémiai Kiadó, Beniczky Irma, Buda (történelmi település), Budapest, Ellenőr (napilap, 1869–1882), Kiegyezés, Kiszlingstein Sándor, Kuliffay Ede, Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap), Magyar nyelv, Magyar Nyelvőr, Napilap, Orosz–török háború (1877–78), Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Papp Károly (hírlapíró), Pest (történelmi település), Szabolcsi Miklós, Szarvas Gábor (nyelvész), Tóvölgyi Titusz, Tisza Kálmán-kormány, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921).
A Pallas nagy lexikona
A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és A Pallas nagy lexikona
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Akadémiai Kiadó
Beniczky Irma
Beniczky Irma, beniczei és micsinyei (asszonynevén Kuliffay Edéné; neve K. Beniczky Irma formában is előfordul) (Alsómicsinye, 1828. szeptember 7. – Újpest, 1902. február 20.) magyar írónő, Kuliffay Ede költő felesége, Beniczky Lajos húga.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Beniczky Irma
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Buda (történelmi település)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Budapest
Ellenőr (napilap, 1869–1882)
Az Ellenőr politikai napilap volt Pesten.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Ellenőr (napilap, 1869–1882)
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Kiegyezés
Kiszlingstein Sándor
Kiszlingstein Sándor (Léva, 1852. január 14. – Budapest, 1913. április 16.) magyar könyvárus, könyvkötő üzletvezető, bibliográfus.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Kiszlingstein Sándor
Kuliffay Ede
Kuliffay Ede (Mácsa (Pest megye), 1839. április 15. – Budapest, 1881. április 7.) a budapesti Nemzeti Színház altitkára, költő, publicista, Beniczky Irma írónő férje.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Kuliffay Ede
Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap)
*Magyar Hírlap (1849–1852) napilap.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap)
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Magyar nyelv
Magyar Nyelvőr
A Magyar Nyelvőr 1872.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Magyar Nyelvőr
Napilap
A napilap (vagy régies, de még ma is használatos megnevezéssel: hírlap) napi aktualitású eseményeket közlő, legalább hetente négy alkalommal megjelenő újság.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Napilap
Orosz–török háború (1877–78)
Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Orosz–török háború (1877–78)
Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.
A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság egyik jelvényváltozata Az 1884.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.
Papp Károly (hírlapíró)
Papp Károly (1849 körül – Bihar, 1881. november vége) hirlapíró, lapszerkesztő.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Papp Károly (hírlapíró)
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Pest (történelmi település)
Szabolcsi Miklós
Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. – Budapest, 2000. szeptember 2.) állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja A szocializmus idejének nagy irodalomtörténész-triumvirátusából (Király István, Pándi Pál és Szabolcsi Miklós) ő volt az, aki József Attila-kutatóként tevékenykedett.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Szabolcsi Miklós
Szarvas Gábor (nyelvész)
Széchenyi István tér) Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Szarvas Gábor (nyelvész)
Tóvölgyi Titusz
Tóvölgyi Titusz, születési nevén Schaffner Titusz Gyula (Eger, 1838. április 12. – Budapest, 1918. február 15.) hírlapíró, később földbirtokos.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Tóvölgyi Titusz
Tisza Kálmán-kormány
Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Tisza Kálmán-kormány
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Megnézni Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)