40 kapcsolatok: Aranybulla, Bill of Rights (Anglia), Bouvines-i csata, Divéky Adorján, Eckhart Ferenc, Emberi jogok, Franciaország, Habeas Corpus, Harold Harmsworth, I. Richárd angol király, II. András magyar király, II. Fülöp Ágost francia király, III. Henrik angol király, III. Ince pápa, János angol király, Június 15., Jeruzsálemi Királyság, Keresztes háborúk, Klaniczay Gábor, Mezey Barna, Német Aranybulla, Október 15., Plantagenêt-ház, Simon de Montfort, Leicester 6. grófja, Stephen Langton, Sz. Jónás Ilona, Széchenyi István, Timon Ákos, 1215, 1222, 1791, 1832, 1850, 1860, 1880, 1885, 1925, 1927, 1957, 1965.
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Aranybulla · Többet látni »
Bill of Rights (Anglia)
Az 1689.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Bill of Rights (Anglia) · Többet látni »
Bouvines-i csata
Az 1214.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Bouvines-i csata · Többet látni »
Divéky Adorján
Divéky Adorján (Alsókubin, 1880. augusztus 17. – Budapest, 1965. május 25.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Divéky Adorján · Többet látni »
Eckhart Ferenc
Eckhart Ferenc (1885-1957) és felesége Janda Erzsébet (1897–1957) sírja a Farkasréti Temetőben 28-0-1-249-250 Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934).
Új!!: Magna Carta Libertatum és Eckhart Ferenc · Többet látni »
Emberi jogok
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Emberi jogok · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Franciaország · Többet látni »
Habeas Corpus
A Habeas Corpus az angol jogból eredő jogelv, mely garantálja, hogy törvényes vád, illetve bírósági határozat hiányában csak rövid időre lehessen a személyt szabadságától megfosztani.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Habeas Corpus · Többet látni »
Harold Harmsworth
Sidney Harold Harmsworth (Dublin, 1868. április 26. – Bermuda, 1940. november 26.) Rothermere első vikomtja, brit sajtómágnás és politikus, az Associated Newpapers Limited tulajdonosa.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Harold Harmsworth · Többet látni »
I. Richárd angol király
I.
Új!!: Magna Carta Libertatum és I. Richárd angol király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Magna Carta Libertatum és II. András magyar király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: Magna Carta Libertatum és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
III. Henrik angol király
III.
Új!!: Magna Carta Libertatum és III. Henrik angol király · Többet látni »
III. Ince pápa
III.
Új!!: Magna Carta Libertatum és III. Ince pápa · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Magna Carta Libertatum és János angol király · Többet látni »
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Június 15. · Többet látni »
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Keresztes háborúk · Többet látni »
Klaniczay Gábor
Klaniczay Gábor (Budapest, 1950. július 18. –) magyar történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszékének (Department of Medieval Studies) tanszékvezető professzora, az ELTE BTK Történeti Intézet Középkori Történeti Tanszékén címzetes egyetemi tanár, az American Academy of Arts and Sciences tagja.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Klaniczay Gábor · Többet látni »
Mezey Barna
Mezey Barna (Debrecen, 1953. május 27. –) magyar jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Mezey Barna · Többet látni »
Német Aranybulla
Az Aranybulla trieri példánya, a 31 fejezetből álló dokumentumot hét eredeti példányban készítették el, és a ráfüggesztett aranypecsétről nevezték el IV. (Luxemburgi) Károly portréja az aranypecséten A német Aranybulla egy IV. (Luxemburgi) Károly által 1356-ban, a tartományurak nyomására kiadott okirat, mely a német-római birodalom alkotmányául szolgált.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Német Aranybulla · Többet látni »
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Október 15. · Többet látni »
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Plantagenêt-ház · Többet látni »
Simon de Montfort, Leicester 6. grófja
Simon de Montfort 1208 táján született Île-de-France Montfort-l'Amaury hasonló nevű grófjának (az albigensek elleni keresztes hadjárat vezetőjének) negyedik fiaként.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja · Többet látni »
Stephen Langton
Stephen Langton (Wragby, Lincolnshire, Anglia, kb. 1150 – Slindon, Sussex, 1228. július 9.) teológus, canterburyi érsek.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Stephen Langton · Többet látni »
Sz. Jónás Ilona
Sz.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Sz. Jónás Ilona · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Magna Carta Libertatum és Széchenyi István · Többet látni »
Timon Ákos
Schmerhoffi Timon Ákos (Eger, 1850. augusztus 27. – Budapest, 1925. április 7.) magyar jogász, jogtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Magna Carta Libertatum és Timon Ákos · Többet látni »
1215
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1215 · Többet látni »
1222
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1222 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1791 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1832 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1850 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1860 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1880 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1885 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1925 · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1927 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1957 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Magna Carta Libertatum és 1965 · Többet látni »