Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Bécs, Bécsújhely, Budapest, Csetnek, December 14., Eszék, Ferdinand Georg Waldmüller, Fiumei Úti Sírkert, Forradalom, Gömör és Kis-Hont vármegye, Igló, Január 10., Léon Cogniet, Madarász András, Magyarország, Munkácsy Mihály, Paul Delaroche, Párizs, Pécs, Pozsony, Rákóczi-szabadságharc, Rákospalotai Múzeum, Rátonyi Gábor Tamás, Realizmus (művészet), Romantika, Salon, Vígh Tamás, Világosi fegyverletétel, 1830, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1917.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Madarász Viktor és Bécs · Többet látni »
Bécsújhely
Bécsújhely, régi magyar nevén: Német-Újhely,,, város Alsó-Ausztriában.
Új!!: Madarász Viktor és Bécsújhely · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Madarász Viktor és Budapest · Többet látni »
Csetnek
Csetnek (szlovákul Štítnik) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Madarász Viktor és Csetnek · Többet látni »
December 14.
Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.
Új!!: Madarász Viktor és December 14. · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Madarász Viktor és Eszék · Többet látni »
Ferdinand Georg Waldmüller
Ferdinand Georg Waldmüller (Bécs, 1793. január 15. – Hinterbrühl (Mödling mellett), 1865. augusztus 23.) osztrák festő, a biedermeier egyik legjelentősebb mestere.
Új!!: Madarász Viktor és Ferdinand Georg Waldmüller · Többet látni »
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Új!!: Madarász Viktor és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Madarász Viktor és Forradalom · Többet látni »
Gömör és Kis-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gömör és Kishont vármegye.
Új!!: Madarász Viktor és Gömör és Kis-Hont vármegye · Többet látni »
Igló
A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wieś, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásának székhelye.
Új!!: Madarász Viktor és Igló · Többet látni »
Január 10.
Névnapok: Melánia + Agád, Agapion, Agaton, Aldó, Bács, Bacsó, Melani, Viliam, Vilma, Vilmos.
Új!!: Madarász Viktor és Január 10. · Többet látni »
Léon Cogniet
Léon Cogniet (Párizs, 1794. augusztus 29. – Párizs, 1880. november 20.) francia történeti képfestő.
Új!!: Madarász Viktor és Léon Cogniet · Többet látni »
Madarász András
Madarász András (Kuntapolca, 1797. december 10. – Csetnek, 1873. augusztus 31.) magyar vasiparos, Madarász Viktor festőművész apja.
Új!!: Madarász Viktor és Madarász András · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Madarász Viktor és Magyarország · Többet látni »
Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
Új!!: Madarász Viktor és Munkácsy Mihály · Többet látni »
Paul Delaroche
Paul Delaroche, eredeti nevén Hippolyte Delaroche (Párizs, 1797. július 17. – Párizs, 1856. november 4.) francia festőművész, a francia történeti festészet nagy alakja.
Új!!: Madarász Viktor és Paul Delaroche · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Madarász Viktor és Párizs · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Madarász Viktor és Pécs · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Madarász Viktor és Pozsony · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Madarász Viktor és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rákospalotai Múzeum
A Rákospalotai Múzeum Budapest XV. kerületében Pestújhelyen, a Pestújhelyi út 81.
Új!!: Madarász Viktor és Rákospalotai Múzeum · Többet látni »
Rátonyi Gábor Tamás
Rátonyi Gábor Tamás (1970 –) magyar újságíró, blogger, helytörténeti kutató.
Új!!: Madarász Viktor és Rátonyi Gábor Tamás · Többet látni »
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.
Új!!: Madarász Viktor és Realizmus (művészet) · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Madarász Viktor és Romantika · Többet látni »
Salon
A Salon 1787-ben A párizsi Salon, vagy magyarosan Szalon a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás.
Új!!: Madarász Viktor és Salon · Többet látni »
Vígh Tamás
A ''Városalapító'' szobra az esztergomi várban Vígh Tamás (Csillaghegy, 1926. február 28. – Budapest, 2010. szeptember 18.) Kossuth-díjas magyar szobrász- és éremművész.
Új!!: Madarász Viktor és Vígh Tamás · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Madarász Viktor és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Madarász Viktor és 1830 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Madarász Viktor és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Madarász Viktor és 1917 · Többet látni »
