Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: A Tett, Ady Endre, Aktivizmus (művészet), Alexander Archipenko, Avantgárd, Barta Sándor (író), Bartók Béla (zeneszerző), Bécs, Blaise Cendrars, Bortnyik Sándor, Dadaizmus, Déry Tibor, Expresszionizmus, Fernand Léger, Folyóirat, Futurizmus, Galilei Kör, Gáspár Endre, Georges Braque, Guillaume Apollinaire, Gulácsy Lajos, Hans Arp, Hevesy Iván, Illyés Gyula, Jean Cocteau, Kassák Lajos, Kállai Ernő (művészeti író), Konstruktivista művészet, Kubizmus, Magyarország, Marc Chagall, Mattis Teutsch János, Mácza János, Moholy-Nagy László, Nádass József, Németh Andor (író), Nemes-Lampérth József, Pablo Picasso, Posztimpresszionizmus, Révész Béla (író), Simon Andor, Simon Jolán, Simon Jolán (színművész), Szürrealizmus, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Ujvári Erzsi, Vincent van Gogh, Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij, 1916, ..., 1918, 1919, 1920, 1920-as évek, 1925. Bővíteni index (5 több) »
A Tett
A Tett 1915–1916 között kéthetente megjelenő irodalmi, képzőművészeti és társadalmi folyóirat volt.
Új!!: Ma (folyóirat) és A Tett · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Ma (folyóirat) és Ady Endre · Többet látni »
Aktivizmus (művészet)
Fémes Beck Vilmos: Kalászt tartó (1912) Az aktivizmus irodalmi és képzőművészeti irányzat volt Közép- és Kelet-Európában, az 1910-es és 1920-as években.
Új!!: Ma (folyóirat) és Aktivizmus (művészet) · Többet látni »
Alexander Archipenko
Alexander Archipenko (Alekszandr Porfirjevics Arhipenko, oroszul: Александр Порфирьевич Архипенко, ukránul: Олекса́ндр Порфи́рович Архи́пенко) (Kijev, 1887. május 30. – New York, 1964. február 25.) ukrán származású amerikai szobrász, a 20.
Új!!: Ma (folyóirat) és Alexander Archipenko · Többet látni »
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Új!!: Ma (folyóirat) és Avantgárd · Többet látni »
Barta Sándor (író)
Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, Terézváros, 1897. október 7. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő.
Új!!: Ma (folyóirat) és Barta Sándor (író) · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Ma (folyóirat) és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Ma (folyóirat) és Bécs · Többet látni »
Blaise Cendrars
Blaise Cendrars, eredeti neve: Frédéric Louis Sauser (La Chaux-de-Fonds, Neuchâtel kanton, Svájc, 1887. szeptember 1. – Párizs, 1961. január 21.) svájci születésű francia költő, író, újságíró, haditudósító.
Új!!: Ma (folyóirat) és Blaise Cendrars · Többet látni »
Bortnyik Sándor
Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893. július 3. – Budapest, 1976. december 31.) magyar festő, grafikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Bortnyik Sándor · Többet látni »
Dadaizmus
A dadaizmus vagy dada az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt jelentkező avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején.
Új!!: Ma (folyóirat) és Dadaizmus · Többet látni »
Déry Tibor
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.
Új!!: Ma (folyóirat) és Déry Tibor · Többet látni »
Expresszionizmus
Az expresszionizmus fogalma: expresszívnek nevezünk minden olyan művészi megnyilvánulást, mely az alkotó szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt, expresszionizmusnak pedig azt a művészi irányt, mely a 20. század elejétől a polgári társadalom elleni tiltakozása jeléül céljának tekintette, hogy a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül.
Új!!: Ma (folyóirat) és Expresszionizmus · Többet látni »
Fernand Léger
Diákigazolvány Joseph Fernand Henri Léger (Argentan, Orne, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, Essonne, 1955. augusztus 17.) francia festő.
Új!!: Ma (folyóirat) és Fernand Léger · Többet látni »
Folyóirat
A folyóirat az időszaki lapok egy fajtája, mely többnyire havonta, esetleg kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg; tehát a periodicitás jellemzi, így a tartalmát erre vonatkoztatják.
Új!!: Ma (folyóirat) és Folyóirat · Többet látni »
Futurizmus
kubista művekből Umberto Boccioni egyik festménye Antonio Sant Elia - Urbanistik şəkil A futurizmus (olasz: Futurismo) művészeti és társadalmi mozgalom volt, amely a 20. század elején Olaszországban alakult ki.
Új!!: Ma (folyóirat) és Futurizmus · Többet látni »
Galilei Kör
A diákkkör névadója Galileo Galilei, akitől a legenda szerint az ''Eppur si muove'' (És mégis mozog (a Föld)) szállóige származik A Galilei Kör ateista-szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten 1908 és 1919 között.
Új!!: Ma (folyóirat) és Galilei Kör · Többet látni »
Gáspár Endre
Gáspár Endre, 1935-ig Gottlieb Endre (Debrecen, 1897. január 22. – Budapest, 1955. április 15.) József Attila-díjas műfordító, esztéta, író, újságíró.
Új!!: Ma (folyóirat) és Gáspár Endre · Többet látni »
Georges Braque
Georges Braque (Argenteuil, 1882. május 13. – Párizs, 1963. augusztus 31.) francia festő és szobrászművész.
Új!!: Ma (folyóirat) és Georges Braque · Többet látni »
Guillaume Apollinaire
Guillaume Apollinaire (Róma, 1880. augusztus 26. – Párizs, 1918. november 9.) költő, író és kritikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Guillaume Apollinaire · Többet látni »
Gulácsy Lajos
Önarckép (1903) Paolo és Francesca (1903) Varázslat (1906–1907) 18) Gulácsy Lajos Kálmán (Budapest, 1882. október 12. – Budapest, 1932. február 21.) magyar festőművész.
Új!!: Ma (folyóirat) és Gulácsy Lajos · Többet látni »
Hans Arp
Hans Arp: Bewegtes Tanzgeschmeide Hans Arp: Fellegpásztor, 1953 Hans Arp (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Bázel, 1966. június 7.) német festő, költő, szobrász.
Új!!: Ma (folyóirat) és Hans Arp · Többet látni »
Hevesy Iván
Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. – Budapest, 1966. január 29.) magyar film- és fotoesztéta, film- és művészettörténész.
Új!!: Ma (folyóirat) és Hevesy Iván · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Ma (folyóirat) és Illyés Gyula · Többet látni »
Jean Cocteau
Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, 1889. július 5. – 1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész és filmrendező.
Új!!: Ma (folyóirat) és Jean Cocteau · Többet látni »
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Új!!: Ma (folyóirat) és Kassák Lajos · Többet látni »
Kállai Ernő (művészeti író)
Kállai Ernő, 1900-ig Kamengieser (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest, Józsefváros, 1954. november 28.) művészettörténész, művészeti író, kritikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Kállai Ernő (művészeti író) · Többet látni »
Konstruktivista művészet
A konstruktivizmus az orosz művészetben 1912-ben jelentkező absztrakt irányzat, amely különböző anyagok (fa, üveg, vas, cement stb.) alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg, a geometrikus formákat helyezi előtérbe.
Új!!: Ma (folyóirat) és Konstruktivista művészet · Többet látni »
Kubizmus
Prágában A kubizmus avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején.
Új!!: Ma (folyóirat) és Kubizmus · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ma (folyóirat) és Magyarország · Többet látni »
Marc Chagall
Judel Pen: Chagall Marc Chagall (Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal, oroszul: Марк Захарович Шагал, Мойше Хацкелевич Сегалов) (Vityebszk, Orosz Birodalom, 1887. július 7. – Saint-Paul-de-Vence, Franciaország, 1985. március 28.) orosz-zsidó származású, honosított francia festőművész, a modern festészet egyik kiemelkedő alakja, a párizsi iskola tagja.
Új!!: Ma (folyóirat) és Marc Chagall · Többet látni »
Mattis Teutsch János
Mattis Teutsch János (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Mattis Teutsch János · Többet látni »
Mácza János
Mácza János (Alsóhrabóc, 1893. augusztus 4. – Moszkva, 1974. november 14.) esztéta, művészettörténész, író.
Új!!: Ma (folyóirat) és Mácza János · Többet látni »
Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz) (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.
Új!!: Ma (folyóirat) és Moholy-Nagy László · Többet látni »
Nádass József
Nádass József (eredeti neve: Nuszbaum József) Budapest, 1897.
Új!!: Ma (folyóirat) és Nádass József · Többet látni »
Németh Andor (író)
Németh Andor (Kiscell, 1891. december 28. – Budapest, 1953. november 13.) magyar író, költő, műfordító, kritikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Németh Andor (író) · Többet látni »
Nemes-Lampérth József
Nemes-Lampérth József (Budapest, 1891. szeptember 13. – Sátoraljaújhely, 1924. május 19.) magyar festő és grafikus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Nemes-Lampérth József · Többet látni »
Pablo Picasso
Pablo Picasso, teljes nevén Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso (Málaga, 1881. október 25. – Mougins, 1973. április 8.) spanyol képzőművész, író, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője.
Új!!: Ma (folyóirat) és Pablo Picasso · Többet látni »
Posztimpresszionizmus
Paul Gauguin: A pandánusz alatt (1891) A posztimpresszionizmus (poszt latin elöljáró, jelentése: valami után) az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus.
Új!!: Ma (folyóirat) és Posztimpresszionizmus · Többet látni »
Révész Béla (író)
Emléktáblája Esztergomban, a Nagy-Duna sétányon Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944) zsidó származású magyar szocialista író, újságíró.
Új!!: Ma (folyóirat) és Révész Béla (író) · Többet látni »
Simon Andor
Simon Andor (Sajókaza, 1901. december 28. – Budapest, 1986. július 8.) magyar költő, Móricz Gyöngyi férje.
Új!!: Ma (folyóirat) és Simon Andor · Többet látni »
Simon Jolán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Simon Jolán (egyértelműsítő lap).
Új!!: Ma (folyóirat) és Simon Jolán · Többet látni »
Simon Jolán (színművész)
A bécsi Ma munkatársai Simon Margit Jolán (Újpest, 1885. május 31. – Budapest, 1938. szeptember 24.) színésznő, előadóművész; tragikus haláláig Kassák Lajos felesége.
Új!!: Ma (folyóirat) és Simon Jolán (színművész) · Többet látni »
Szürrealizmus
A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben.
Új!!: Ma (folyóirat) és Szürrealizmus · Többet látni »
Tihanyi Lajos
Tristan Tzara arcképe (1926) Fülep Lajos portréja (1915) Fémes Beck Vilmos '''Tihanyi Lajos''' bronzszobra (1910) Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 19. – Párizs, 1938. június 11.) magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.
Új!!: Ma (folyóirat) és Tihanyi Lajos · Többet látni »
Uitz Béla
Uitz Béla (Mehala, Temes vármegye, 1887. március 8. – Budapest, 1972. január 26.) magyar festő és grafikus, a magyar aktivizmus egyik robusztus tehetségű művésze.
Új!!: Ma (folyóirat) és Uitz Béla · Többet látni »
Ujvári Erzsi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újvári Erzsi.
Új!!: Ma (folyóirat) és Ujvári Erzsi · Többet látni »
Vincent van Gogh
Vincent van Gogh (holland kiejtése vagy,, magyar beszédben vagy, eredeti nevén Vincent Willem van Gogh) (Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Ma (folyóirat) és Vincent van Gogh · Többet látni »
Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij
Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij (Bagdadi, 1893. július 19. – Moszkva, 1930. április 14.) szovjet-orosz költő, drámaíró, az orosz futurizmus egyik szülőatyja.
Új!!: Ma (folyóirat) és Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1916 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1920 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1920-as évek · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Ma (folyóirat) és 1925 · Többet látni »
