Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége

Index Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége

Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ) (1082 Budapest, Leonardo u. 41. (1245 Budapest, Pf.: 1059), alapítás: 1994).

11 kapcsolatok: Budapest, Folyamat Társaság, Kecskemét, Koppenhága, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyarország, Simsay Ildikó-díj, Szinyei Merse Pál Társaság, 1949, 1994, 1996.

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Budapest · Többet látni »

Folyamat Társaság

Folyamat Társaságot képzőművészek alapították 1991-ben Budapesten abból a célból, hogy közös kiállításokat rendezzenek.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Folyamat Társaság · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Kecskemét · Többet látni »

Koppenhága

Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Koppenhága · Többet látni »

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (rövidítése MKISZ; 1061 Budapest, Andrássy út 6. sz.; alapítva 1949-ben).

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Magyarország · Többet látni »

Simsay Ildikó-díj

Simsay Ildikó-díj, plakett eleje, hátulja Simsay Ildikó-díj, plakett A Simsay Ildikó-díjat 1998-ban alapította a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ) a társegyesületei tagsága körében, a művésztársak érdekében kifejtett közösségi munka jutalmazására, a díj névadója emlékére.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Simsay Ildikó-díj · Többet látni »

Szinyei Merse Pál Társaság

Sidló Ferenc: ''Zichy Mihály emléktábla'' Nagy István: ''Sárgakendős kislány'' Nagy István: ''Erdélyi táj'' A Szinyei Merse Pál Társaságot 1920.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és Szinyei Merse Pál Társaság · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és 1949 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és 1994 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége és 1996 · Többet látni »

Átirányítja itt:

MKITSZ.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »