Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Antipatrosz, Arisztotelész, Arrhabaiosz lünkésztiszi király, Bitola, Braszidasz, Dasszaréták, Enkhelék, Harmadik római–makedón háború, Hoplita, I. Arkhelaosz makedón király, I. Bardülisz illír király, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, III. Perdikkasz makedón király, III. Pleuratosz illír király, Illír Királyság (ókor), Illírek, Illíria, Korinthosz, Lucius Flavius Arrianus Xenophon, Macedónia, Makedónia, Makedónok, Második római–makedón háború, Moglena, Nyugat-Makedónia, Ohridi-tó, Pelagonok, Peloponnészoszi háború, Peneszták, Phalanx, Preszpa-tó, Római Birodalom, Római Köztársaság, Spárta, Szirrhasz, Thuküdidész.
Antipatrosz
Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.
Új!!: Lünkésztisz és Antipatrosz · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Lünkésztisz és Arisztotelész · Többet látni »
Arrhabaiosz lünkésztiszi király
Arrhabaiosz (ógörög Ἀρραβαῖος, latin Arrhabaeus) az ókori Felső-Makedóniában található Lünkésztisz korinthoszi származású uralkodója volt az század második felében.
Új!!: Lünkésztisz és Arrhabaiosz lünkésztiszi király · Többet látni »
Bitola
Bitola (macedón nyelven: Битола) Észak-Macedónia második legnagyobb városa, az azonos nevű község székhelye.
Új!!: Lünkésztisz és Bitola · Többet látni »
Braszidasz
Braszidasz (? – Amphipolisz, Kr. e. 422) a peloponnészoszi háború egyik spártai hadvezére, az előkelő Tellisz és Argileonisz (akinek apja előbb ephorosz, majd a geruszia tagja) fia.
Új!!: Lünkésztisz és Braszidasz · Többet látni »
Dasszaréták
A dasszaréták (ógörög Δασσαρῆτιοι / Dasszarétioi vagy Δασσαρῆται / Dasszarétai; latin Dassaretii) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek.
Új!!: Lünkésztisz és Dasszaréták · Többet látni »
Enkhelék
Az enkhelék (ógörög Έγχελεῖς / Enkheleisz, jelentése ’angolnaemberek’; latin Encheleae) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek, közülük is a görög világban az egyik legrégebben ismert illír népcsoport.
Új!!: Lünkésztisz és Enkhelék · Többet látni »
Harmadik római–makedón háború
A harmadik római–makedón háború vagy informális szóhasználatban harmadik makedóniai háború a Római Köztársaság és a Makedón Királyság közötti, húzódó, Macedonia római provincia megszervezésével záruló makedóniai háborúk harmadik összecsapása volt tavaszától nyaráig.
Új!!: Lünkésztisz és Harmadik római–makedón háború · Többet látni »
Hoplita
Hoplita illír sisakban, bronzpikkely mellvértben. A hoplita vagy pontosabban hoplitész ókori görög nehézfegyverzetű gyalogos katona volt.
Új!!: Lünkésztisz és Hoplita · Többet látni »
I. Arkhelaosz makedón király
Arkhelaosz makedón király (kb. i. e. 414/411 – 400/399), korának híres műpártolója volt, udvarában a kor legjelentősebb görög művésze megfordultak, illetve száműzetésüket nála töltötték.
Új!!: Lünkésztisz és I. Arkhelaosz makedón király · Többet látni »
I. Bardülisz illír király
Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis; 448 körül – 358 után) az ókori Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, aki 393 előtt megkezdett és 358-ig tartó hosszú uralkodása alatt egyesítette Dél-Illíria törzseit, és gyakori háborúskodással biztosította Épeirosz és Makedónia egy részének függőségét is.
Új!!: Lünkésztisz és I. Bardülisz illír király · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Lünkésztisz és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Lünkésztisz és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Perdikkasz makedón király
III.
Új!!: Lünkésztisz és III. Perdikkasz makedón király · Többet látni »
III. Pleuratosz illír király
III.
Új!!: Lünkésztisz és III. Pleuratosz illír király · Többet látni »
Illír Királyság (ókor)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori illír királyság.
Új!!: Lünkésztisz és Illír Királyság (ókor) · Többet látni »
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Új!!: Lünkésztisz és Illírek · Többet látni »
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Új!!: Lünkésztisz és Illíria · Többet látni »
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Új!!: Lünkésztisz és Korinthosz · Többet látni »
Lucius Flavius Arrianus Xenophon
Lucius Flavius Arrianus Xenophon (86 körül – 165 körül) görög nemzetiségű római történetíró, Arrianosz, Arrianus, illetve akadémiai átírásban Arrhianos, Arrianos néven ismert.
Új!!: Lünkésztisz és Lucius Flavius Arrianus Xenophon · Többet látni »
Macedónia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-Macedónia.
Új!!: Lünkésztisz és Macedónia · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Lünkésztisz és Makedónia · Többet látni »
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Új!!: Lünkésztisz és Makedónok · Többet látni »
Második római–makedón háború
A második római-makedón háború, informálisabb szóhasználatban második makedón háború vagy második makedóniai háború a Római Köztársaság és szövetségesei (Aitól Szövetség, Pergamoni Királyság, Rodosz, Athén stb.) 200 és 197 között zajló háborúja volt az V. Philipposz vezette Makedón Királyság ellen.
Új!!: Lünkésztisz és Második római–makedón háború · Többet látni »
Moglena
Moglena (macedónul és románul: Meglen, görögül: Μογλενά Moglená, bolgárul Мъглен, törökül Karacova) régió Görögország és Észak-Macedónia határvidékén, Szalonikitől északra.
Új!!: Lünkésztisz és Moglena · Többet látni »
Nyugat-Makedónia
Nyugat-Makedónia elhelyezkedése Görögország térképén Nyugat-Makedónia (görögül Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας) egyike Görögország 13 közigazgatási régiójának, az ország északnyugati részében.
Új!!: Lünkésztisz és Nyugat-Makedónia · Többet látni »
Ohridi-tó
Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén.
Új!!: Lünkésztisz és Ohridi-tó · Többet látni »
Pelagonok
A pelagonok (ógörögül πελαγόνες, pelagonesz) ókori pelaszg eredetű nép Makedónia Paionia tartományában.
Új!!: Lünkésztisz és Pelagonok · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Lünkésztisz és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Peneszták
A peneszták (ógörög Πενέσται / Penesztai, latin Penestae) az illírek közé tartozó ókori törzs, a dasszaréták mellett az illírek legdélkeletibb csoportja volt.
Új!!: Lünkésztisz és Peneszták · Többet látni »
Phalanx
A phalanx (ógörög φάλαγξ, újgörög φάλαγγα, magyarosan olykor falanx) az ókori Görögországban kialakult hoplita-hadviselés alapegysége volt.
Új!!: Lünkésztisz és Phalanx · Többet látni »
Preszpa-tó
A Preszpa-tó a Balkán-félszigeten, 853 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó Görögország, Albánia és Észak-Macedónia hármashatárán.
Új!!: Lünkésztisz és Preszpa-tó · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Lünkésztisz és Római Birodalom · Többet látni »
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Új!!: Lünkésztisz és Római Köztársaság · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: Lünkésztisz és Spárta · Többet látni »
Szirrhasz
Szirrhasz (ógörög Σίρρας, latin Sirrhas, Sirras) ókori dinasztia, a felső-makedóniai Lünkésztisz uralkodóházának tagja, Arrhabaiosz lünkésztiszi király veje.
Új!!: Lünkésztisz és Szirrhasz · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Lünkésztisz és Thuküdidész · Többet látni »
