Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Antifasizmus, Baja, Bethlen Gábor-díj, Budapest, Bukarest, Déri Múzeum, Debrecen, Dimitrie Gusti, Finnugor, Fiumei Úti Sírkert, Gyula (Magyarország), Harangozó Imre, Irónia, Kecskemét, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, Komárom (Szlovákia), Kossuth-díj, Magyarország, Marxizmus, Néprajz, November 4., Szemiotika, Török népek, 1909, 1936, 1937, 1942, 1945, 1946, 1948, 1950, 1970, 2001.
Antifasizmus
Az Antifasiszta akció logója Az antifasizmus a fasizmus ideológiájával való szembenállás, a fasiszta szervezetek, kormányzatok és emberek elleni aktív politikai küzdelem.
Új!!: Lükő Gábor és Antifasizmus · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Lükő Gábor és Baja · Többet látni »
Bethlen Gábor-díj
A Bethlen Gábor-díj a Bethlen Gábor Alapítvány által 1986 óta évente adományozott kitüntetés.
Új!!: Lükő Gábor és Bethlen Gábor-díj · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Lükő Gábor és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Lükő Gábor és Bukarest · Többet látni »
Déri Múzeum
A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye.
Új!!: Lükő Gábor és Déri Múzeum · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Lükő Gábor és Debrecen · Többet látni »
Dimitrie Gusti
Dimitrie Gusti (Jászvásár, Románia, 1880. február 13. – Bukarest, 1955. október 30.) román szociológus, történész, filozófus, esztéta, iskolateremtő szociológus.
Új!!: Lükő Gábor és Dimitrie Gusti · Többet látni »
Finnugor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Finnugor nyelvek.
Új!!: Lükő Gábor és Finnugor · Többet látni »
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Új!!: Lükő Gábor és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Lükő Gábor és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Harangozó Imre
Harangozó Imre (Gyula, 1965. szeptember 29. –) magyar néprajzkutató, tanító.
Új!!: Lükő Gábor és Harangozó Imre · Többet látni »
Irónia
Az irónia olyan közlésmód, amelyet nem szabad szó szerint értenünk.
Új!!: Lükő Gábor és Irónia · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Lükő Gábor és Kecskemét · Többet látni »
Kiskun Múzeum
A Kiskun Múzeum tájmúzeum, közgyűjtemény Kiskunfélegyházán.
Új!!: Lükő Gábor és Kiskun Múzeum · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Lükő Gábor és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Lükő Gábor és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Lükő Gábor és Kossuth-díj · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Lükő Gábor és Magyarország · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Lükő Gábor és Marxizmus · Többet látni »
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Új!!: Lükő Gábor és Néprajz · Többet látni »
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Új!!: Lükő Gábor és November 4. · Többet látni »
Szemiotika
A szemiotika (jeltan, jeltudomány) a jelek és a jelrendszerek tudománya.
Új!!: Lükő Gábor és Szemiotika · Többet látni »
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Új!!: Lükő Gábor és Török népek · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1909 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1936 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1937 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1942 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Lükő Gábor és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1946 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1948 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1950 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 1970 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Lükő Gábor és 2001 · Többet látni »
