Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
137 kapcsolatok: A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F), Albánia, Alpok, Ancona, Antalffy Gyula, Arad (Románia), Arad megye, Ópálos, Balaton, Balatonarács, Balatonfüred, Bánság, Bátky Zsigmond, Bécs, Böckh Hugó, Belső-Ázsia, Berlin, Bern, Bosznia-Hercegovina, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bugac, Bulgária, Cholnoky Jenő, Csillag István (éremművész), Csopak, Dalmácia (horvátországi régió), Déchy Mór, Déry József, Delibláti-homokpuszta, Duna–Tisza köze, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eduard Suess, Eidgenössische Technische Hochschule, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Emlősök, Entz Géza (biológus, 1842–1919), Erdély, Erdélyi-medence, Földgáz, Földrajz, Földrajzi Közlemények, Földrajztudomány, Földtani Közlöny, Finnország, Fosszília, Gömör és Kis-Hont vármegye, Geológia, Geomorfológia, Gubányi Károly, Gulács (hegy), ..., Himalája, Hunfalvy János, Kaukázus (hegység), Kárpát-medence, Kína, Kövesligethy Radó, Kősó, Kelet-Ázsia, Kis-Kaukázus, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kiskunfélegyháza, Koch Antal, Kogutowicz Károly, Kopasz Detonáta, Kormos Tivadar, Krenner József, Laczkó Dezső, László Gábor (botanikus), Lóczy Lajos (geológus, 1891–1980), Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny, Lóczy Lajos-emlékérem, Lóczy-barlang, Lipcse (Németország), Littke Aurél, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Turista Egyesület, Magyarhoni Földtani Társulat, Magyarország, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Magyarországi Kárpát-egyesület, Makedónia, Marczibányi-díj, Május 13., Milleker Rezső, Minoriták, Nagy-Kaukázus, Nagysármás, Németország, Néprajz, Nemesgulács, Nopcsa Ferenc (paleontológus), November 4., Odessza, Olaszország, Oroszország, Osztrák–magyar korona, Paleontológia, Palermo (Olaszország), Papp Károly (geológus), Pál-völgyi-barlangrendszer, Pécs, Pozsony, Prinz Gyula, Puhatestűek, Pulszky Ferenc, Régészet, Rétegtan, Románok, Sajószentkirály, Schaffhausen, Semsey Andor, Soltvadkert, Széchenyi Béla, Szerbia, Törökország, Történelem, Telegdi-Roth Károly, Teleki Pál (politikus), Természet Világa, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat, Tirol, Transzhimalája, Vámbéry Ármin, Vöröshomokkő, Vendl Aladár, Veszprém, Vitális István, Wrocław, Zaránd vármegye, Zürich, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1918, 1920. Bővíteni index (87 több) »
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)
Nincs leírás.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F) · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Albánia · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Alpok · Többet látni »
Ancona
Ancona egy olaszországi kikötőváros az Adriai-tenger partján.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Ancona · Többet látni »
Antalffy Gyula
Antalffy Gyula (Karcag, 1912. október 24. – Budapest, 1997. március 7.) magyar újságíró, művelődéstörténeti író.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Antalffy Gyula · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Arad (Románia) · Többet látni »
Arad megye
Arad megye Románia nyugati határán van, a Partiumban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Arad megye · Többet látni »
Ópálos
Ópálos, 1910-ig Ópaulis falu Romániában, Arad megyében.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Ópálos · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Balaton · Többet látni »
Balatonarács
Balatonarács (Arács) a mai Balatonfüredbe 1954-ben beolvasztott ősi magyar település.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Balatonarács · Többet látni »
Balatonfüred
Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Balatonfüred · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bánság · Többet látni »
Bátky Zsigmond
Felsőbátkai Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest, Kőbánya, 1939. augusztus 28.) magyar néprajztudós, etnográfus, geográfus.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bátky Zsigmond · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bécs · Többet látni »
Böckh Hugó
Nagysuri Böckh Hugó (Budapest, 1874. június 15. – Budapest, 1931. december 6.) geológus, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola professzora, az alkalmazott földtan kiváló művelője, főbányatanácsos, helyettes államtitkár, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, az MTA levelező tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat és e társulat Hidrológiai Szakosztályának tiszteleti tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Böckh Hugó · Többet látni »
Belső-Ázsia
Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Belső-Ázsia · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Berlin · Többet látni »
Bern
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bern · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Bugac
A bugaci puszta Rovásírásos tábla a falu szélén Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bugac · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Bulgária · Többet látni »
Cholnoky Jenő
Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Balról 1. Boér Elek egyetemi tanár, 2. Paikert Alajos múzeumigazgató, 3. báró Villani Lajos diplomata, 4. Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, 5. Lukács György jogász, miniszter, 6. József főherceg, 7. P. T. Etherton ezredes, 9. báró Perényi Zsigmond politikus, koronaőr. Jobbról 1. Auguszta főhercegasszony, 2. Horthy Miklós kormányzó, 4. Magdolna főhercegnő. Csolnokosi Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Cholnoky Jenő · Többet látni »
Csillag István (éremművész)
Csillag István, született Stern István (Budapest, 1881. július 12. – Budapest, 1968. február 15.) magyar szobrász- és éremművész.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Csillag István (éremművész) · Többet látni »
Csopak
Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Csopak · Többet látni »
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »
Déchy Mór
Kerepesi temető: 20-4-38. Marosdécsei Déchy Mór (Pest, 1851. november 4. – Budapest, 1917. február 8.) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Déchy Mór · Többet látni »
Déry József
#ÁTIRÁNYÍTÁS Déry József (egyértelműsítő lap).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Déry József · Többet látni »
Delibláti-homokpuszta
A Delibláti-homokpuszta (szerbül Делиблатска пешчара / Deliblatska peščara) mintegy 300 négyzetkilométernyi homokos terület Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Delibláti-homokpuszta · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Eduard Suess
Portréja (kb. 1890) Eduard Suess (London, 1831. augusztus 20. – Bécs, 1914. április 26.) osztrák geológus, paleontológus és liberális politikus.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Eduard Suess · Többet látni »
Eidgenössische Technische Hochschule
250px Az Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich, (ETHZ, magyarul Szövetségi Műszaki Főiskola, Zürich) a svájci Zürichben található egyetem.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Eidgenössische Technische Hochschule · Többet látni »
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (rövidítve: ELTE BTK) az ELTE legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és ELTE Bölcsészettudományi Kar · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Emlősök · Többet látni »
Entz Géza (biológus, 1842–1919)
idősb.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Entz Géza (biológus, 1842–1919) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Erdélyi-medence · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Földgáz · Többet látni »
Földrajz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Földrajz · Többet látni »
Földrajzi Közlemények
A Földrajzi Közlemények a Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Földrajzi Közlemények · Többet látni »
Földrajztudomány
A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Földrajztudomány · Többet látni »
Földtani Közlöny
A Földtani Közlöny egy magyar földtani témájú szaklap, amelyet 1872-től jelentet meg havonta a Magyarhoni Földtani Társulat.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Földtani Közlöny · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Finnország · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Fosszília · Többet látni »
Gömör és Kis-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gömör és Kishont vármegye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Gömör és Kis-Hont vármegye · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Geológia · Többet látni »
Geomorfológia
Cono de Arita, Salta (Argentína) Hegy és a tükörképe A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Geomorfológia · Többet látni »
Gubányi Károly
Gubányi Károlyról elnevezett vasúti völgyhíd Gubányi Károly (Jobbágyi, 1867. január 13. – Pilis, 1935. január 14.) magyar vasútmérnök, földrajzi utazó, író.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Gubányi Károly · Többet látni »
Gulács (hegy)
A Gulács a Tapolcai-medence egyik tanúhegye, magassága 393 méter.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Gulács (hegy) · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Himalája · Többet látni »
Hunfalvy János
Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál öccse.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Hunfalvy János · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kárpát-medence · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kína · Többet látni »
Kövesligethy Radó
Kövesligethy Radó, Konek (Verona, 1862. szeptember 1. – Budapest, Józsefváros, 1934. október 11.) csillagász, geofizikus, a Budapesti Tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének megszervezője és tanára, a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség megszervezője és főtitkára,, az MTA tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kövesligethy Radó · Többet látni »
Kősó
A kősó (halit) az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kősó · Többet látni »
Kelet-Ázsia
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kelet-Ázsia · Többet látni »
Kis-Kaukázus
A Kis-Kaukázus (azeriül Kiçik Qafqaz, örményül Փոքր Կովկաս, grúzul მცირე კავკასიონი) avagy Alacsony-Kaukázus a Kaukázus régióban húzódó hegységrendszer Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán területén, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kis-Kaukázus · Többet látni »
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Szabadság-szobor Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. június 30. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kisfaludi Strobl Zsigmond · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Koch Antal
Bodrogi Koch Antal (Zombor, 1843. január 7. – Budapest, 1927. február 8.) geológus, petrográfus, mineralógus, paleontológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Koch Antal · Többet látni »
Kogutowicz Károly
Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. február 14. – Ludwigsburg, Württemberg, 1948. szeptember 6.) geográfus, egyetemi tanár.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kogutowicz Károly · Többet látni »
Kopasz Detonáta
A Kopasz Detonáta (románul Detunata Goală) kopár bazaltszikla-képződmény Romániában, a Fehér megyei Bucsony község területén; 1,2 kilométer távolságra található párja a növényzettel borított Fürtös Detonáta (Detunata Flocoasă).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kopasz Detonáta · Többet látni »
Kormos Tivadar
Kormos Tivadar, született Koch Tivadar Sándor Bódog (Győr, 1881. november 10. – Budapest, 1946. augusztus 25.) magyar geológus, paleontológus, barlangkutató, malakológus, régész, egyetemi magántanár.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Kormos Tivadar · Többet látni »
Krenner József
Krenner József (teljes nevén: Krenner József Sándor) (Buda, 1839. március 3. – Budapest, 1920. január 16.) mineralógus, ásványkutató, az MTA tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Krenner József · Többet látni »
Laczkó Dezső
Laczkó Dezső (Trencsén, 1860. július 22. – Veszprém, 1932. október 28.) geológus, paleontológus, piarista tanár, házfőnök, gimnáziumigazgató, az általa alapított veszprémi múzeum (ma: Laczkó Dezső Múzeum) első igazgatója.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Laczkó Dezső · Többet látni »
László Gábor (botanikus)
László Gábor (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, 1960. március 5.) geológus, ősnövénytankutató (archeobotanikus).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és László Gábor (botanikus) · Többet látni »
Lóczy Lajos (geológus, 1891–1980)
Lóczy Lajos, ifj.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Lóczy Lajos (geológus, 1891–1980) · Többet látni »
Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny
A Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny Magyarország egyik legnagyobb múltú és legelismertebb földrajzversenye, ahol a 9.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny · Többet látni »
Lóczy Lajos-emlékérem
A Lóczy Lajos-emlékérem a Magyar Földrajzi Társaság által, megalakulásának 50.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Lóczy Lajos-emlékérem · Többet látni »
Lóczy-barlang
A Lóczy-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik, de régészeti védelem alatt is áll.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Lóczy-barlang · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Littke Aurél
Littke Aurél (Pest, 1872. december 31. – Szeged, 1945. október 31.) magyar földrajztudós, főiskolai tanár és igazgató, szakfordító, ismeretterjesztő író.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Littke Aurél · Többet látni »
Magyar Állami Földtani Intézet
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyar Állami Földtani Intézet · Többet látni »
Magyar Földrajzi Társaság
A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) 1872.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyar Földrajzi Társaság · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyar Turista Egyesület
A Magyar Turista Egyesület (MTE) egy magyarországi turista (természetjáró) szövetség volt, amely a 19. század végétől a II. világháború utánig működött.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyar Turista Egyesület · Többet látni »
Magyarhoni Földtani Társulat
Az 1848-ban megalakult Magyarhoni Földtani Társulat (rövidítve: MFT) Magyarország egyik legrégebben alapított, ma is működő tudományos egyesülete.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyarhoni Földtani Társulat · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) az első világháború végén a Károlyi Mihály-kormány segítségével alakult országos politikai propagandaszervezet volt, ami a történelmi Magyarország területi egységének megóvását tűzte zászlajára.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája · Többet látni »
Magyarországi Kárpát-egyesület
A Magyarországi Kárpát-egyesület (MKE, németül Ungarischer Karpatenverein, szlovákul Uhorský karpatský spolok) Magyarország első, 1873-ban alapított turistaegyesülete.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Magyarországi Kárpát-egyesület · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Makedónia · Többet látni »
Marczibányi-díj
A Marczibányi-díj egy 1815–1949 között a magyar tudományos és irodalmi munkák, nyelvtudományi pályázatok jutalmazására odaítélt, Marczibányi István mecénásról elnevezett díj volt.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Marczibányi-díj · Többet látni »
Május 13.
Névnapok: Szervác, Imola + Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Május 13. · Többet látni »
Milleker Rezső
Milleker Rezső (Versec, 1887. április 17. – Budapest, 1945. május 8.) – földrajztudós, egyetemi tanár.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Milleker Rezső · Többet látni »
Minoriták
Fiatal minorita szerzetes A minorita rend, azaz a Konventuális Kisebb Testvérek Rendje (a rend nevének rövidített formája: OFM Conv) egy pápai joghatóságú, római katolikus, kolduló, férfi szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc 1209-ben alapított.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Minoriták · Többet látni »
Nagy-Kaukázus
Hegyek Arhüz régióban, a Nagy-Kaukázusban A Nagy-Kaukázus műholdról A Nagy-Kaukázus (oroszul Большой Кавказ, azeriül Böyük Qafqaz Dağları) a Kaukázus hegység fő hegylánca.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Nagy-Kaukázus · Többet látni »
Nagysármás
Református templom Nagysármás (románul Sărmașu, németül Sarmen) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében, a Mezőségen.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Nagysármás · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Németország · Többet látni »
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Néprajz · Többet látni »
Nemesgulács
Nemesgulács község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Nemesgulács · Többet látni »
Nopcsa Ferenc (paleontológus)
A báró felső-szilvási Nopcsa család címere Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben – 1913 körül Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. – Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Nopcsa Ferenc (paleontológus) · Többet látni »
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és November 4. · Többet látni »
Odessza
Odessza (ukránul Одеса (odesza); oroszul Одесса (ogyessza)) város Ukrajna Odesszai területén, az Odesszai járásban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Odessza · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Olaszország · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Oroszország · Többet látni »
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Osztrák–magyar korona · Többet látni »
Paleontológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Őslénytan.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Paleontológia · Többet látni »
Palermo (Olaszország)
Palermo (szicíliai nyelven Palermu vagy Palemmu; latinul: Panormus; ógörögül: Πάνορμος; óarabul: بَلَرْمátírva: Balarm) Szicília régió és Palermo megye legnagyobb városa és közigazgatási székhelye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Palermo (Olaszország) · Többet látni »
Papp Károly (geológus)
Papp Károly (Tápióság, 1873. november 4. – Tápióság, 1963. június 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1920-1949).
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Papp Károly (geológus) · Többet látni »
Pál-völgyi-barlangrendszer
A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Pál-völgyi-barlangrendszer · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Pécs · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Pozsony · Többet látni »
Prinz Gyula
Prinz Gyula (Rábamolnári (ma: Püspökmolnári), 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Prinz Gyula · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Puhatestűek · Többet látni »
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Pulszky Ferenc · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Régészet · Többet látni »
Rétegtan
Argentínában A rétegtan (sztratigráfia) a geológia azon ága, amely a rétegzett üledékes és vulkanikus kőzeteket vizsgálja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Rétegtan · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Románok · Többet látni »
Sajószentkirály
Sajószentkirály (szlovákul Kráľ) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Sajószentkirály · Többet látni »
Schaffhausen
Schaffhausen város Svájc Schaffhausen nevű kantonjában.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Schaffhausen · Többet látni »
Semsey Andor
Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Semsey Andor · Többet látni »
Soltvadkert
Soltvadkert város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Soltvadkert · Többet látni »
Széchenyi Béla
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Béla István Mária (Pest, 1837. február 3. – Budapest, 1918. december 2.) magyar utazó, koronaőr, „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István gróf és Seilern Crescence fia, Széchenyi Ödön bátyja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Széchenyi Béla · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Szerbia · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Törökország · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Történelem · Többet látni »
Telegdi-Roth Károly
Telegdi-Roth Károly vagy Telegdi Roth Károly (született Róth Károly Ágoston) (Budapest, 1886. november 14. – Budapest, 1955. szeptember 28.) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Telegdi-Roth Károly · Többet látni »
Teleki Pál (politikus)
Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Teleki Pál (politikus) · Többet látni »
Természet Világa
A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Természet Világa · Többet látni »
Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat a 19.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Természettudományi Könyvkiadó Vállalat · Többet látni »
Tirol
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Tirol · Többet látni »
Transzhimalája
A Transzhimalája (Nyencsen-Thanglha-hegység) Tibet déli részén húzódik.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Transzhimalája · Többet látni »
Vámbéry Ármin
Vámbéry Ármin dervisruhában 300px Vámbéry Ármin (ülő sor, jobbról a második), Zichy Jenő Ázsia-kutató és kísérői társaságában Vámbéry Ármin emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 24. szám alatt Kerepesi temető: 18/1-1-13. Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.), Hermann Vámbéry, Arminus Vámbéry.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Vámbéry Ármin · Többet látni »
Vöröshomokkő
A vöröshomokkő kifejezést olyan homokkövekre alkalmazzák, amelyek mállásból származó, hematit-eredetű vas-oxidtól vöröses-barnás színűek.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Vöröshomokkő · Többet látni »
Vendl Aladár
Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Vendl Aladár · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Veszprém · Többet látni »
Vitális István
Vitális István (Pusztaszenttornya, 1871. március 14. – Budapest, 1947. november 9.) geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Vitális István · Többet látni »
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Wrocław · Többet látni »
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Zaránd vármegye · Többet látni »
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és Zürich · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és 1849 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és 1918 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920) és 1920 · Többet látni »
