Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Éneklés, Brácsa, Budapest, Bulgária, Erdélyi Miklós (karmester), Füst Milán, Genf, Hegedű, Jugoszlávia, Kiváló Munkáért díj, Koncz János (hegedűművész), Kossuth-díj, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Állami Operaház, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Magyarország Kiváló Művésze díj, Május 22., Molnár Imre (zenetudós), Németh Géza (brácsaművész), Olaszország, Svájc, Velencei biennálé, Waldbauer Imre, 1919, 1981.
Éneklés
Az éneklés az a cselekvés, amikor az ember hangszálaival, zenei dallamokat képez, amely elüt a beszédtől.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Éneklés · Többet látni »
Brácsa
A brácsa, vagy más néven mélyhegedű, egy hangszer, négy, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Brácsa · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Budapest · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Bulgária · Többet látni »
Erdélyi Miklós (karmester)
Erdélyi Miklós (Budapest, 1928. február 9. – Budapest, 1993. szeptember 1.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Erdélyi Miklós (karmester) · Többet látni »
Füst Milán
Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Füst Milán · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Genf · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Hegedű · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Jugoszlávia · Többet látni »
Kiváló Munkáért díj
Kiváló Munkáért díj ágazati miniszteri szintű kitüntetés volt a Kádár-korszak (1957–1989) idején.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Kiváló Munkáért díj · Többet látni »
Koncz János (hegedűművész)
Sárvár, Várkerület 31 Koncz János (Szombathely, 1894. november 26. – Budapest, 1937. január 18.) magyar hegedűművész, zeneakadémiai tanár.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Koncz János (hegedűművész) · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Kossuth-díj · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Magyar Állami Operaház · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Érdemes Művésze díj
A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Magyarország Érdemes Művésze díj · Többet látni »
Magyarország Kiváló Művésze díj
A Magyarország Kiváló Művésze díj állami kitüntetés, amely a legjelentősebb magyar művészeti állami kitüntetés.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Magyarország Kiváló Művésze díj · Többet látni »
Május 22.
Névnapok: Júlia, Rita + Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Május 22. · Többet látni »
Molnár Imre (zenetudós)
Molnár Imre (Péterréve, 1888. október 28. – Budapest, 1977. november 25.) magyar zenetudós, énekpedagógus, fonetikai kutató, főiskolai tanár.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Molnár Imre (zenetudós) · Többet látni »
Németh Géza (brácsaművész)
Németh Géza (Beregszász, 1936. július 23. –) kétszeres Kossuth-díjas brácsaművész, a Bartók vonósnégyes alapító tagja.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Németh Géza (brácsaművész) · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Olaszország · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Svájc · Többet látni »
Velencei biennálé
A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia) az olaszországi Velence városában rendezett sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Velencei biennálé · Többet látni »
Waldbauer Imre
Waldbauer Imre (Budapest, 1892. április 13. – Iowa City, USA 1953. december 3.) hegedűművész, hegedűtanár, zenepedagógus.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és Waldbauer Imre · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és 1919 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Lukács Pál (brácsaművész) és 1981 · Többet látni »
