Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Balti-tenger, Europa, Ezüst, Harmincéves háború, I. Ferdinánd magyar király, I. Henrik lengyel fejedelem, I. János cseh király, Kijev, Lausitzi kultúra, Legnica, Lengyelország, Magdeburg, Nagy-Lengyelország, Napóleoni háborúk, Réz, Szilézia, Sziléziai Hedvig, Wrocław, 1975, 1998.
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Lubin és Balti-tenger · Többet látni »
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Új!!: Lubin és Europa · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Lubin és Ezüst · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Lubin és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Lubin és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Henrik lengyel fejedelem
I.
Új!!: Lubin és I. Henrik lengyel fejedelem · Többet látni »
I. János cseh király
#ÁTIRÁNYÍTÁS János cseh király.
Új!!: Lubin és I. János cseh király · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Lubin és Kijev · Többet látni »
Lausitzi kultúra
Lausitzi kultúra (néha magyarosan luzsicai kultúra, ném. Lausitzer Kultur, ang. Lusatian culture) a szokásos elnevezése a Kr.
Új!!: Lubin és Lausitzi kultúra · Többet látni »
Legnica
Legnica (IPA:, régebben Lignica, németül Liegnitz) város Délnyugat-Lengyelországban, a Kaczawa folyó mentén.
Új!!: Lubin és Legnica · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Lubin és Lengyelország · Többet látni »
Magdeburg
Magdeburg városrészei Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.
Új!!: Lubin és Magdeburg · Többet látni »
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Új!!: Lubin és Nagy-Lengyelország · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Lubin és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Lubin és Réz · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Lubin és Szilézia · Többet látni »
Sziléziai Hedvig
Sziléziai Szent Hedvig vagy Andechsi Szent Hedvig, lengyelül Jadwiga Śląska, csehül Svatá Hedvika Slezská, (Andechs, 1174? – Trzebnica, 1243. október 14.) sziléziai fejedelemasszony volt; Szilézia védőszentje.
Új!!: Lubin és Sziléziai Hedvig · Többet látni »
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Új!!: Lubin és Wrocław · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Lubin és 1975 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Lubin és 1998 · Többet látni »
