Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lubartów

Index Lubartów

Lubartów város Lengyelország keleti részén, Lublini vajdaságban.

90 kapcsolatok: Apszis, Arianizmus, Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697), Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795), Bank Polski, Barokk, Bazilika, Bécsi kongresszus, Białystok, Bolesław Prus, Céh, Flandria, Gettó, Hajdúdorog, Harmadik Birodalom, Harmincéves háború, Hollandia, I. Zsigmond lengyel király, III. Ágost lengyel király, Januári felkelés, Július 22., Kapucinusok, Kaunas, Kálvinizmus, Lengyelország, Litvánia, Lublin, Lublini vajdaság, Magyarország, Május 29., Második Lengyel Köztársaság, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy északi háború, Napóleoni háborúk, Németország, November 22., Október 11., Október 12., Orosz Birodalom, Pilaszter, Raseiniai, Róma, Római katolikus, Szent Lőrinc, Szeptember 19., Szeptember 21., Szlovákia, Treblinkai megsemmisítő tábor, Ukrajna, ..., Visztula, Zsidó vallás, 1543, 1575, 1580, 1588, 1592, 16. század, 1618, 1693, 17. század, 1705, 1733, 1737, 1738, 1739, 1741, 1744, 1792, 18. század, 1831, 1836, 1846, 1863, 1864, 1866, 19. század, 1912, 1918, 1922, 1925, 1933, 1935, 1938, 1939, 1941, 1942, 1944, 1978, 2000. Bővíteni index (40 több) »

Apszis

Bazilika apszisa pisai dóm apszisa Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt.

Új!!: Lubartów és Apszis · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: Lubartów és Arianizmus · Többet látni »

Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)

Lengyelország történelmében 1572 és 1697 között zajlott az a több mint százhúsz éves időszak, ami az első Lengyel Köztársaság felvirágzásának korát jelentette.

Új!!: Lubartów és Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) · Többet látni »

Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795)

Az I. Köztársaság, hivatalos nevén a Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség címere 1569-ben, a lublini unióval létrejött a Két Nemzet Köztársasága (a lengyelé és a litváné), amit másként Első Köztársaságnak is hívnak (Rzeczpospolita Obojga Narodów, I. Rzeczpospolita).

Új!!: Lubartów és Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) · Többet látni »

Bank Polski

#ÁTIRÁNYÍTÁS Narodowy Bank Polski.

Új!!: Lubartów és Bank Polski · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Lubartów és Barokk · Többet látni »

Bazilika

A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.

Új!!: Lubartów és Bazilika · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Új!!: Lubartów és Bécsi kongresszus · Többet látni »

Białystok

Białystok (IPA:, belaruszul: Беласток / Bielastok, litvánul Balstogė, jiddisül ביאַליסטאָק Byalistok), Lengyelország egyik legnagyobb települése (népesség 297 554 2019-ben), az ország északkeleti részében található, közel a belarusz határhoz, az egykori Białystok, a mai Podlasiei vajdaság központja.

Új!!: Lubartów és Białystok · Többet látni »

Bolesław Prus

Bolesław Prus (eredeti nevén Aleksander Głowacki, Hrubieszów, 1847. augusztus 20. – Varsó, 1912. május 19.) a pozitivizmus korszakában alkotó lengyel író és publicista.

Új!!: Lubartów és Bolesław Prus · Többet látni »

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Új!!: Lubartów és Céh · Többet látni »

Flandria

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Új!!: Lubartów és Flandria · Többet látni »

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Új!!: Lubartów és Gettó · Többet látni »

Hajdúdorog

Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.

Új!!: Lubartów és Hajdúdorog · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Új!!: Lubartów és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Lubartów és Harmincéves háború · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Lubartów és Hollandia · Többet látni »

I. Zsigmond lengyel király

I.

Új!!: Lubartów és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »

III. Ágost lengyel király

III.

Új!!: Lubartów és III. Ágost lengyel király · Többet látni »

Januári felkelés

balra A januári felkelés (lengyelül: powstanie styczniowe) a legjelentősebb litván–lengyel felkelés volt az Orosz Birodalom ellen: 1863.

Új!!: Lubartów és Januári felkelés · Többet látni »

Július 22.

Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.

Új!!: Lubartów és Július 22. · Többet látni »

Kapucinusok

A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún.

Új!!: Lubartów és Kapucinusok · Többet látni »

Kaunas

Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.

Új!!: Lubartów és Kaunas · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Lubartów és Kálvinizmus · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Lubartów és Lengyelország · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Új!!: Lubartów és Litvánia · Többet látni »

Lublin

Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: Lubartów és Lublin · Többet látni »

Lublini vajdaság

A Lublini vajdaság,, egyike Lengyelország 16 vajdaságának, nagyobb közigazgatási egységének.

Új!!: Lubartów és Lublini vajdaság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Lubartów és Magyarország · Többet látni »

Május 29.

Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.

Új!!: Lubartów és Május 29. · Többet látni »

Második Lengyel Köztársaság

Második Köztársaság az 1918–1939 között létező lengyel állam nem hivatalos neve. A függetlenség végleges elvesztése után Lengyelországot felosztották három állam közt: Ausztria, Oroszország és Poroszország. 1807-ben Napóleon létrehozta a lengyel államot pótló Varsói Hercegséget, amely 1815-ig létezett. A bécsi kongresszuson megalakították az Orosz Birodalommal perszonálunióban levő, elméletileg autonóm „kongresszusi” Lengyel Királyságot. Az oroszok nem tartották be a szerződést, korlátozták a lengyel autonómiát, ez két felkelést robbantott ki: az 1830. novemberit és az 1863. januárit. A poroszok az általuk elvett területeken megalakították Poseni Nagyhercegséget, az osztrákok pedig az általuk elvett egész területből Galícia és Lodoméria tartományt. 1815 és 1846 között egy félig független államocska is létezett Krakkói Köztársaság (Rzeczpospolita Krakowska) néven. Az első világháborúban a központi hatalmak elfoglalták az Oroszország által megszállt lengyel területeket (1915), lehetővé tették a lengyel Kormányzó Tanács (1916) és a kormány (1917, Jan Kucharzewski miniszterelnökkel) létrehozását. A központi hatalmak veresége lehetőséget adott a lengyeleknek, hogy visszaszerezzék a függetlenséget, amit 1918. november 11-én hirdettek ki. Józef Piłsudski lett az államfő (Naczelnik Państwa a köztársasági elnök kötelességeit teljesítette az elnökválasztásig).

Új!!: Lubartów és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Lubartów és Második világháború · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Lubartów és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Nagy északi háború

A nagy északi háborút Svédország vívta az Oroszországot, Lengyelországot, Szászországot és Dániát magában foglaló koalícióval.

Új!!: Lubartów és Nagy északi háború · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Új!!: Lubartów és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Lubartów és Németország · Többet látni »

November 22.

Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.

Új!!: Lubartów és November 22. · Többet látni »

Október 11.

Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.

Új!!: Lubartów és Október 11. · Többet látni »

Október 12.

Névnapok: Miksa + Edvin, Edvina, Fáta, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz.

Új!!: Lubartów és Október 12. · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Lubartów és Orosz Birodalom · Többet látni »

Pilaszter

A pápai ferences templom homlokzatát két pilaszter zárja le. A pilaszter (féloszlop vagy faloszlop) építészeti szakkifejezés, melyet a falból különböző vastagságban kiemelkedő, pillért utánzó épületelemekre alkalmaznak.

Új!!: Lubartów és Pilaszter · Többet látni »

Raseiniai

Raseiniai (ejtsd: raszeinéi) város Litvániában, Kaunas megyében, a Szamogitiai-hegyvidék lábainál.

Új!!: Lubartów és Raseiniai · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Lubartów és Róma · Többet látni »

Római katolikus

#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.

Új!!: Lubartów és Római katolikus · Többet látni »

Szent Lőrinc

El Greco: A Szűzanya megjelenik Szent Lőrincnek Pietro Perugino: Szűz Mária szentekkel (szent Lőrinc balról a második) Lazzaro Tavarone: Szent Lőrinc vértanúsága (1622) Genova, a Szent Lőrinc székesegyház freskója Szent Lőrinc Friedrichshafenben, a St. Gangolf templom festett üvegablakán Francisco de Zurbarán: Szent Lőrinc Szent Lőrinc (225? – Róma, 258. augusztus 10.?) a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, annak ellenére, hogy életéről, haláláról és tetteiről vajmi keveset lehet tudni.

Új!!: Lubartów és Szent Lőrinc · Többet látni »

Szeptember 19.

Névnapok: Vilhelmina + Dorián, Emili, Január, Jónás, Konstancia, Konstantina, Mária, Sebő, Szabolcs, Szilárda, Tivadar, Tódor, Vilhelma, Vilma.

Új!!: Lubartów és Szeptember 19. · Többet látni »

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Új!!: Lubartów és Szeptember 21. · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Lubartów és Szlovákia · Többet látni »

Treblinkai megsemmisítő tábor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Treblinkai megsemmisítőtábor.

Új!!: Lubartów és Treblinkai megsemmisítő tábor · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Lubartów és Ukrajna · Többet látni »

Visztula

A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.

Új!!: Lubartów és Visztula · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Lubartów és Zsidó vallás · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1543 · Többet látni »

1575

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1575 · Többet látni »

1580

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1580 · Többet látni »

1588

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1588 · Többet látni »

1592

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1592 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Lubartów és 16. század · Többet látni »

1618

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1618 · Többet látni »

1693

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1693 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Lubartów és 17. század · Többet látni »

1705

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1705 · Többet látni »

1733

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1733 · Többet látni »

1737

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1737 · Többet látni »

1738

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1738 · Többet látni »

1739

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1739 · Többet látni »

1741

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1741 · Többet látni »

1744

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1744 · Többet látni »

1792

Tuileriák palotájának megrohamozása.

Új!!: Lubartów és 1792 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Lubartów és 18. század · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1831 · Többet látni »

1836

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1836 · Többet látni »

1846

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1846 · Többet látni »

1863

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1863 · Többet látni »

1864

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1864 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1866 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Lubartów és 19. század · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1912 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1918 · Többet látni »

1922

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1922 · Többet látni »

1925

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1925 · Többet látni »

1933

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1933 · Többet látni »

1935

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1935 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1938 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1939 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1941 · Többet látni »

1942

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1942 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1944 · Többet látni »

1978

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 1978 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Lubartów és 2000 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »